Előfizetés

Vagyonbevallása szerint Putyin eléggé csóró

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.09.17. 10:25
2013-ban Navalnij leplezte le Putyin miniszterelnökének korruptságát
Fotó: Igor Russak / AFP / NurPhoto
Közben alighanem Oroszország leggazdagabb embere.
Nemzetközi becslések szerint Vlagyimir Putyin elnök nemcsak Oroszország leggazdagabb embere, de világviszonylatban is a leggazdagabbak közé tartozik. Az idei vagyonbevallás alapján azonban Putyin tavalyi bevétele mindössze 9,7 millió rubel volt, egymillióval több, mint tavaly. Egy 77 négyzetméteres lakása van garázzsal és 3 ritkaságszámba menő autója. Van két GAZ-21M Volga típusú gépkocsija, amelyet még a szovjet időkben gyártottak, pontosabban 1956-ban. Az orosz elnök számára modernizálták. Csak kivételes esetekben használja, ilyen volt, amikor Bush amerikai elnököt ültette a volán mögé. Van egy Niva Lada gépkocsija is. Nyilvánvalóan mindazt a páratlan vagyont, amivel még rendelkezik, kastélyokat, házakat, gép-parkokat, hivatalosan úgy kezelik, mintha minden állami tulajdonban lenne. Mihail Misusztyin miniszterelnök a kimutatások szerint gazdagabb, mint a főnöke. Az ő keresete 18,2 millió rubel volt tavaly, a felesége jövedelme pedig 54,8 millió. A családnak van telke, háza, lakása. A leggazdagabb állami tisztviselő az 1969-ben született Gyenyisz Manturov, aki 2012 óta ipari és kereskedelmi miniszter. Magasan képzett, sok jelentős funkciót betöltő szakember. Tavaly 586 millió rubelt keresett. Van egy több mint egy hektáros földje, 2 vendégháza, egy 481 négyzetméteres lakása, gazdasági épületei, négy garázsa. Autói: Rover Range, Lada Veszta, Moszkvics 408. Plasztikai sebész felesége bevétele valamivel több mint 9 millió rubel volt. Dmitrij Csernyisenko, miniszterelnök-helyettesnek sincs oka a panaszra. Több mint 432 millió rubelt keresett tavaly, felesége pedig majdnem 67 milliót. Jurij Trutnyev az elnöki apparátus tagja 180 milliót kapott tavaly, lényegesen kevesebbet, mint egy évvel korábban. Így sem kell nagyon aggódnia, a felesége jövedelme nőtt, van egy nagy földterületük, házuk, lakásuk, számos más ingatlanjuk. Autóparkjukban van BMW X6, Toyota Highlander, Porsche Cayenne Turbo, Mercedes-Benz GLE 450, Bombardier INC terepjáró. A Kreml tisztségviselői közül Garry Vlagyimirovics Minch elnöki meghatalmazott 143,7 millió rubeles bevételével tűnik ki, felesége majdnem 123 milliót kapott. A többi fő ember szerényebb vagyonról számolt be, de nekik is van mivel vigasztalódniuk. Dmitrij Peszkov Putyin szóvivőjének felesége például tavaly majdnem 236 millió rubellel lett gazdagabb. Hátul kullog Dmitrij Medvegyev volt kormányfő 11 milliós bevétellel. Ráadásul az ő feleségének nincs jövedelme. Valentyina Matvijenko, a Szövetségi Tanács elnöke sem keresett sokat, de azért van telke, nyaralója, lakóháza, épületei. Az Állami Duma és a Szövetségi Tanács tisztségviselőin kívül számba vették azokat is, akik „csak” egyszerű tagjai a törvényhozásnak. Ők az igazi gazdagok. Például Szulejman Kerimov a Szövetségi Tanács tagja 32 millió rubel bevételről tesz említést vagyonnyilatkozatában, miközben a Forbes Magazin listáján a leggazdagabb orosz oligarchák listáján szerepel 18.5 milliárd dolláros vagyonnal.  Minden nyugati szankció és hazai figyelmeztetés ellenére, a vezető orosz politikusok nem mondtak le arról sem, hogy megőrizzék külföldi ingatlanjaikat. Az alsóház és a szenátus tagjainak legutóbb nyilvánosságra hozott vagyonbevallása erről tanúskodik. A Kommerszant című lap részletes beszámolója szerint az Állami Duma 22 és a Szövetségi Tanács 6 tagjának van külföldön ingatlanja vagy bérleménye. Méghozzá nemcsak a volt szovjet köztársaságokban, hanem olyan államokban is, amelyek folyamatosan részt vesznek az orosz ellenes szankciók kivetésében. A képviselők számára a legvonzóbb ország: Spanyolország. Az állampárt, a Putyin által alapított Egységes Oroszország négy képviselőjének van itt lakása, akad olyan is, akinek három is. Két másik feleségnek háza van Spanyolországban. Az Igazságos Oroszország párt egyik képviselőjének a felesége pedig földingatlana és lakása mellett tavaly vett egy több mint 500 négyzetméteres házat is. A nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó bizottság vezetője, az egykori futball-edző Valerij Gazzajev az Igazságos Oroszország tagja a feleségével együtt egy 307 négyzetméteres telek és ház tulajdonosa. A képviselők második legkedveltebb országa Bulgária. Az állampárt két képviselőjének és feleségének több lakása van itt. Lettországban az Egységes Oroszország két képviselője rendelkezik néhány lakással. Finnországban szintén az állampárt képviselőjének felesége szerzett földtulajdont. Belaruszt egy állampárti és egy kommunista képviselő választotta. De még Grúziában is van az egyik állampárti képviselő feleségének négy földterülete és két háza. Az „ingatlantérképről” nem maradt le Nagy Britannia, Svájc és Ciprus sem. A szenátorok inkább Nagy Britanniát, Németországot és Svájcot részesítik előnyben. Bár az orosz törvények a külföldi ingatlan tulajdonlását nem tiltják, az ezzel rendelkezők – egyes orosz vélemények szerint – annak teszik ki magukat, hogy egyes kormányok megpróbálnak nyomást gyakorolni rájuk. Kétségesnek tartják azt is, hogy az ingatlanokkal járó külföldi pénzmozgás nem ütközik-e az orosz törvényekbe. Napirendre került egy olyan javaslat, amely törvényben tiltaná meg a külföldi tulajdon megtartását, ezt azonban végül elvetették, mivel attól tartottak, néhány képviselő és szenátor inkább lemondana tisztségéről, ha válaszút elé állítanák. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne a javaslatot bármikor újra elővenni. Csak, hogy ha ezt megteszik, mit kezdenek a törvényhozás leggazdagabb tagjaival, akik, nem külföldön, de hazájukban dúskálnak a jóban?

Kemény hangnemben tárgyaltak az uniós vezetők Kínával

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.17. 09:25

Fotó: Sandra Steins / AFP / Picture-Alliance
Németország gazdasági válaszlépéseket sem zár ki, ha Peking nem biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket.
Kína egyszerre stratégiai partner és stratégiai vetélytárs – foglalta össze az Európai Unió és az ázsiai szuperhatalom összetett viszonyát Michael Clauss, Németország EU-hoz akkreditált nagykövete. A diplomata a Mercator Alapítvány Kína-kutató központjának szerdai virtuális konferenciáján beszélt arról, hogy a tagállami vezetők csak hosszas halogatás után kezdtek bele a közös Kína-stratégia megvitatásába. Mint mondta, Németország már 2010-ben javasolta a kérdés napirendre vételét, de akkor az euróválság meghiúsította ezt. Az egymást követő krízisek következtében a megbeszélésre végül csak a múlt héten került sor, amikor Angela Merkel német kancellár külön csoportokban videókonferenciát tartott a tagállami vezetőkkel. Clauss elmondta továbbá, hogy a diskurzus a jövő hét végi uniós csúcson folytatódik. Peking az „oszd meg és uralkodj” taktikát alkalmazta eddig az EU-val szemben, azaz Kína számára kedvezőbb feltételeket biztosítva kötött különmegállapodásokat a tagállamokkal – kihasználva a belső megosztottságot és a huszonhetek egymás közötti vetélkedését. Az éppen soros elnökséget betöltő Németország ezt a problémát akarja orvosolni a kormány- és államfők egy platformra terelésével. A Berlin által vizionált megközelítésből a hétfői videókonferencián kaphatott ízelítőt Peking. A szeptemberi csúcsértekezlet az év elején még áttöréssel kecsegetett: abban lehetett bízni, hogy a Lipcsébe tervezett találkozón fogják aláírni a 2012 óta tárgyalt EU és Kína közötti átfogó befektetési megállapodást, ám semmi nem a várakozásnak megfelelően alakult. Egyrészt a koronavírus-járvány miatt csak szűkkörű videókonferenciát tartottak, másrészt pedig a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése helyett a régóta érlelődő feszültség felszínre törése kapta a főszerepet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy „őszinte és nyitott”, illetve „konstruktív és intenzív” párbeszédet folytattak Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az EU egyértelművé tette: a befektetési megállapodás megkötése előtt elvárja Kínától, hogy biztosítsa a tisztességes versenyt, és nyissa meg teljesen piacát az európai vállalatok előtt. Merkel és az uniós testületek vezetői a Pekinggel szembeni emberi jogi aggályaikat nem rejtették véka alá sem a megbeszélésen, sem a nyilvánosság előtt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a videókonferencia után elmondta, hogy többek között Hongkong autonómiájának és a demokráciapártiak jogainak tiszteletben tartását kérték a kínai elnöktől. Szorgalmazták továbbá az önkényesen fogvatartott külföldiek – köztük a svéd állampolgárságú Gui Minhai hongkongi könyvkereskedő – szabadon engedését, valamint független megfigyelők beengedését a nyugat-kínai Hszincsiang tartományba, ahol kényszermunkatáborokba zárják, illetve kegyetlen módszerekkel asszimilálják az ujgur és más muszlim népcsoportok tagjait. A Hszinhua kínai állami ügynökség beszámolója alapján az emberi jogok felemlegetése egyáltalán nem tetszett Hszi Csin-pingnek, aki válaszában kifejtette, hogy szerinte minden nemzetnek a saját dolgaival kellene foglalkoznia, és Kína nem fogadja el a kioktatást más országok részéről. Az ázsiai szuperhatalom viszont az uniós vezetők megszokottnál keményebb hangneme ellenére is sikerként kommunikálta a megbeszélést. A kommunista állampárt szócsöve, a Global Times szerdán megjelent szerkesztőségi cikkében úgy értékelte, hogy Kína és Európa a nézeteltérések helyett az együttműködést választották. A lap szerint ezt támasztja alá, hogy a videókonferencián egyetértés volt abban, hogy az év végéig le kellene zárni a befektetési megállapodásról szóló tárgyalásokat, a kétoldalú kereskedelem pedig folyamatosan növekszik. Michael Clauss német EU-nagykövet azonban arra figyelmeztette Pekinget, negatív gazdasági következményei lehetnek annak, ha a jövőben sem biztosít egyenlő versenyfeltételeket az európai és a kínai cégeknek, ez esetben például korlátozhatják a tagállamokba irányuló kínai befektetéseket.

Megmérgezett kapcsolatok – Lépéskényszerben a német kancellár

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.17. 08:20

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Németországban mind többen vélik úgy, az igazi szankció Oroszországgal szemben az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének leállítása lenne. Ezt azonban mind gazdasági, mind politikai okok miatt kockázatosnak tarja a berlini kormány.
Minden korábbinál nagyobb nyomás nehezedik Angela Merkelre, hogy állítsa le az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését. Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ügye nyomán ugyanis jelentősen megromlott Berlin és a Kreml viszonya. Miután Navalnij a berlini Charité kórházban ápolják, így a német médiumok az utóbbi időben igen sokat foglalkoztak Moszkvának az orosz ellenzékiek elleni fellépésével, s azzal, hogy a hatalom nem rest a sztálini likvidálások eszközéhez nyúlni, ha valaki már túl kellemetlen számára. Németország tehát egy olyan országgal épített ki szoros gazdasági kapcsolatokat, amely a legrosszabb diktatúrák módszereit alkalmazza. Ez pedig komoly erkölcsi aggályokat vet fel a berlini politikai élet szereplői számára. Navalnij ugyan egyre jobban van, már hazatérésén gondolkodik, kedden képet is közöltek róla. A vele szemben bevetett idegméreg, a novicsok azonban egyúttal a német-orosz viszonyt is megmérgezte, melynek fejleményeként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lemondta keddre tervezett berlini megbeszéléseit. Elszánja-e magát Angela Merkel a radikális lépésre és leállítja-e az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését? Egy ilyen döntés Putyin számára is fájdalmas lenne. A kancellár nagy dilemma előtt áll. Először Heiko Maas külügyminiszter követelt hevesen ellenlépéseket Moszkvával szemben, pedig a szociáldemokrata politikust nem könnyű kihozni a sodrából. A német diplomácia vezetőjét a Kremlnek a belarusz válsággal kapcsolatos magatartása is felbőszítette. A berlini nagykoalícióban egyetértés mutatkozik abban , hogy szigorúbb fellépésre van szükség Moszkvával szemben már csak azért is, mert a Navalnij megmérgezésére használt novicsok összetétele arra utal: a merényletet az orosz vezetés legfelsőbb köreiből rendelhették el. A német hírszerzés szerint a tettesek célja az volt, hogy Navalnij a repülőgépen veszítse életét, a pilóta gyors reagálása – Omszkban kényszerleszállást hajtott végre –, valamint az, hogy a szibériai kórház atropinnal kezelte, megmentette az életét. Moszkva persze hevesen tagadta, hogy köze lenne a mérgezéshez, s hogy hangot adjon felháborodásának, múlt héten a Moszkvába akkreditált német nagykövetnél, Géza Andreas von Geyrnél tiltakozott.
Putyin úgy vitte be a tárgyalásra saját labradorját, hogy tudta, Merkel fél a kutyáktól
Fotó: DMITRY ASTAKHOV / AFP
Közben Angela Merkel magyarázatot követelt Moszkvától és nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy Berlin elrendeli a gázvezeték építésének befagyasztását. Egy ilyen döntéshez azonban jelentős politikai támogatásra lenne szükség, ám a kérdést illetően nemcsak a nagykoalíció megosztott, hanem annak pártjaiban sincs egyetértés erről. Bizonytalan a kisebbik koalíciós partner, az SPD. Heiko Maas külügyminiszterhez hasonlóan Carsten Schneider, a párt parlamenti frakciójának titkára, azt közölte, annyira nem szívügyük az Északi Áramlat 2, így nem zárható ki egy radikális lépés. Ám teljesen másként vélekedett Florian Post berlini szociáldemokrata képviselő, ő  a szankciók ellen foglalt állást, mert nem látja bizonyítottnak, hogy a mérgezést Putyin elnök körei hajtották volna végre. Norbert Walter-Borjans, a szociáldemokraták elnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket nem zárja ki ugyan, de nem támogatja a gázvezeték építésének leállítását. Mint a Spiegelnek elmondta, ez olyan, mint egy híd, amiből már csak az utolsó kő hiányzik. A CDU-nál is megoszlanak a vélemények. A kereszténydemokraták három elnökjelöltjéből mindenesetre kettő, Norbert Röttgen és a konzervatív szárnyhoz sorolt Friedrich Merz is a gázvezeték építésének leállítását követelte.
Valószínűtlen azonban, hogy Angela Merkel meghozná a Vlagyimir Putyin elnök számára valóban fájdalmas döntést. Ez mind pénzügyi, mind jogi szempontból problematikus lenne. A gázvezetékből ugyanis már 2460 kilométernyi szakasz készült el, s csak egy kis rész maradt hátra. A működéshez minden érintett ország megadta a szükséges engedélyeket. Szakértők pedig figyelmeztetnek arra, egy építési stoppal a német kormány épp a Bundestag által elfogadott törvényt sértené meg. Másrészt ebben az esetben a német kormánynak igen súlyos kártérítést kellene fizetnie. A beruházás költségei elérik a 10 milliárd eurót, amit felerészt az orosz gázóriás, a Gazprom finanszíroz, a fennmaradó összeget pedig egy sor nyugati cég, így a Royal Dutch Shell, az OMV, a Wintershall, az Uniper, továbbá az Engie. Ezeket a cégeket a legkevésbé sem érdekli, hogy Navalnij megmérgezése milyen erkölcsi kérdéseket vet fel, s mindenáron ragaszkodnának a kártérítéshez. Ráadásul nem csak ahhoz, amivel a gázvezeték építéséhez hozzájárultak. Kiindulva abból, hogy az Északi-tenger alatt, más országok kihagyásával egyből német területre érkezik a gáz, már további vezetékeket és finomítókat is építenek, amelyek segítségével más nyugati országokba is eljuttathatják a nyersanyagot. Mindezek összességében igen komoly anyagi terhet rónának a német kormányra. A Spiegel is arra jut cikkében vélhetően másfajta büntetőintézkedéseket foganatosítanak Oroszországgal szemben. Angela Merkel azt kívánja elérni, hogy a szankciókat az Európai Unió javasolja. Teljesen kizárható az, hogy az EU importtilalommal sújtsa az orosz nyersanyagokat, ennek következtében ugyanis az egekbe szökne a gáz és a nyersolaj világpiaci ára. Ráadásul az EU mindig óvatos volt, ha gazdasági jellegű szankciók kerültek szóba. A Krím oroszok általi, 2014-es elfoglalása után olyan büntetőintézkedéseket fogadtak el, ami csak a jövőbeni kereskedelmet érintette, nem a meglévőt. Merkel mindig reálpolitikusként kezelte a német-orosz viszonyt, de most fel van adva neki a lecke, hiszen az eddig tanúsított óvatosság már nem elegendő. Nincs könnyű dolga, mert Vlagyimir Putyintól nem várhatóak gesztusok. Igaz, egyik félnek sem áll érdekében, hogy hosszabb távon is megmaradjon a feszültség közöttük.

Az EU kedveli a szankciókat

A világon 1980-2014 között elfogadott büntetőintézkedések 36 százalékát az Európai Unió léptette életbe. Jelenleg az uniós szankciók keretében összesen 30 ország intézménye vagy állampolgára ellen vannak érvényben büntetőintézkedések. Így az Egyesült Államok mellett az EU él legtöbbször ezzel az eszközzel. A Krim félsziget Oroszország általi 2014-es elfoglalása után az Unió 175 orosz állampolgár és 44 létesítmény ellen foganatosított szankciókat, ez beutazási tilalmat, illetve a vagyon befagyasztását foglalja magában. Egyes orosz bankokat és vállalatokat is kitiltottak az uniós piacról, továbbá fegyverexport- és -importtilalmat vezettek be Oroszországgal szemben. 

Putyin elismeri Merkelt

Angela Merkel az EU vezető politikusai közül alighanem az egyetlen, akit Vlagyimir Putyin is elismer. Két teljesen különböző személyiségről van szó. Angela Merkel, egy német lelkész lánya, úgy véli, a politikát nem lehet elválasztani az erkölcsöktől, amint ezt a 2015-ös menekültválság idején is bizonyította. Ma azonban inkább az a cinizmus népszerű a világ politikusainak körében, amit Putyin képvisel. Egyetlen vezető nyugati politikus sem járt annyiszor vendégségben Putyinnál, mint a német kancellár. Már-már barátinak is nevezhető viszonyuk függetlenül az orosz elnök egyes, nem éppen baráti gesztusaitól. Gondolhatunk itt 2007-es találkozójukra, amikor Putyin fekete labradorját is bevitte a tárgyalásokra, jóllehet tudta, hogy a kancellár fél a kutyáktól. Egy alalommal ráadásul két órát váratta német vendégét, majd virágcsokorral fogadta, ami nem éppen megszokott a politikai vezetők között. Nem éppen a viszony javítását szolgálta, hogy 2015-ben az orosz katonai hírszerzés kibertámadást indított a német Bundestag ellen. A lehallgató szoftvereket a kancellária eszközein is megtalálták. Hasonlóan „égbekiáltó” fejlemény volt, amikor 2019-ben, mindössze két kilométerre a berlini kancellári hivataltól öltek meg egy csecsen disszidenst. Ettől függetlenül tény, hogy Putyin nagyra tartja Merkelt, aki jól ismeri az orosz kultúrát és az egyes tárgyalásokon akkora felkészültségről tesz tanúbizonyságot, mint senki más az európai politikából. Az orosz elnök elismeri a kancellár kivételes tárgyilagosságát. Szakértők szerint azonban kapcsolatukban törést jelenthet a Navalnij-ügy, bár hogy ez valóban így lesz-e, azt a jövő dönti majd el. 

Az építés leállítását követelők érvei

Azok, akik úgy vélik, elkerülhetetlen az Északi Áramlat 2 építésének leállítása, azzal érvelnek, hogy a projekt a Nord Stream AG vállalathoz köthető, amely 51 százalékban a Gazprom tulajdona. Azé a Gazpromé, amelynek egyik legfontosabb részvényese az orosz állam. Tehát a gáz eladásából származó pénzből finanszírozhatják az oroszországi jogsértéseket, illetve a merényleteket a másként gondolkodókkal szemben. Az Északi Áramlat 2 nyereségéből segíthetik az orosz katonai bevetéseket Ukrajnában, Szíriában, vagy Líbiában. Ebből finanszírozhatják a katonai célú vegyi fegyverek kifejlesztését – hangoztatják a bírálók. A német politikai pártok közül a Zöldek a projekt legnagyobb ellenzői. Annalena Baerbock társelnök szerint Angela Merkelnek el kellene ismernie, hogy a gázvezeték nem csak megosztja Európát, veszélyezteti is a kontinens biztonságát. Európa államai közül Lengyelország támadja leghevesebben a gázvezetéket, Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői vendégkommentárjában sorolta ellenérveit.