Előfizetés

29,7 millió a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.17. 07:13

Fotó: ALAIN JOCARD / AFP
A Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 6 630 051 fertőzött volt, 196 763-an haltak meg és 2 525 573-an gyógyultak meg eddig.
Már 29 764 055 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 939 473, a gyógyultaké pedig 20 225 219 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtöki összesítése szerint. Egy nappal korábban 29 479 686 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 933 542, a gyógyultaké pedig 19 995 990 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 6 630 051 fertőzött volt, 196 763-an haltak meg és 2 525 573-an gyógyultak meg eddig. Indiában 5 020 359 fertőzöttet, 82 066 halálos áldozatot és 3 942 360 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 4 419 083 fertőzöttről, 134 106 halálos áldozatról és 3 845 464 gyógyultról tudni. Oroszországban 1 075 485-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 18 853-ra, a gyógyultaké pedig 887 437-re emelkedett. Peruban, Kolumbiában is 736 ezer fölött van a fertőzöttek száma. Mexikóban 680 931 az igazolt vírusbetegek száma, 71 978 a halottaké. Dél-Afrikában 653 444 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 15 705-en meghaltak, 584 195-en pedig felgyógyultak. Spanyolországban 614 360 fertőzöttet, 30 243 halottat regisztráltak. Franciaországban 443 869 fertőzöttről, 31 056 halálos áldozatról és 91 293 gyógyultról tudni. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 380 677, és 41 773 ember halt meg a betegségben a Johns Hopkins adatai szerint. Törökországban 296 391-en megfertőződtek, 7249-en meghaltak, 262 602-en felgyógyultak. Olaszországban a fertőzöttek száma 291 442, a halálos áldozatoké 35 645, 215 265-en pedig felgyógyultak a Covid-19-ből. Németországban 266 869 a fertőzöttek száma, 9373 a halottaké, 236 623-an meggyógyultak. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 90 253 fertőzöttet tartottak nyilván, valamint 4736 halálos áldozatot. A betegségből 85 154-en épültek fel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Boris Johnson: a brit gazdaság összeroppanna egy újabb karanténban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 21:49
Boris Johnson brit kormányfő
Fotó: JESSICA TAYLOR / AFP
Katasztrofális következményei lennének, ha koronavírus-járvány miatt újabb országos zárlatot rendelnének el Nagy-Britanniában – figyelmeztetett a miniszterelnök.
A brit gazdaság nem viselné el, ha a koronavírus-járványra válaszul a kormány újból teljes körű országos zárlatot rendelne el - mondta szerdán Boris Johnson. A brit miniszterelnök a londoni alsóház bizottságainak elnökei alkotta "szuperbizottság" meghallgatásán vett részt, beszámolóját pedig az MTI is részletesen idézte. Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia megengedhet-e magának egy újabb országos kiterjedésű zárlatot, Johnson kijelentette: nincs szándékában ilyen intézkedést hozni, mivel ez "teljesen rossz lépés lenne" az egész ország számára, és a kormány a rendelkezésére álló eszköztárat maradéktalanul beveti ennek elkerülése végett. Szerinte aligha kétséges, hogy egy újabb zárlatnak katasztrofális pénzügyi következményei lennének.  
A júniussal zárult idei második naptári negyedévben példátlan ütemben, 20,4 százalékkal zuhant a brit hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésben, és áprilisban, a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások érvénybe léptetése utáni első teljes hónapban is rekordmértékben, 20 százalékkal esett a GDP-érték az előző hónaphoz képest.

Mi lesz a kultúrával?

Többször is szóba hozták a bizottsági elnökök a szerda esti meghallgatáson, hogy a világszerte meghatározó jelentőségű brit művészeti és kulturális szféra intézményei - mindenekelőtt a színházak - példátlanul súlyos válságba kerültek a korlátozások miatt. A felvetésre hogy milyen tervek készülnek a szektor megmentésére, Boris Johnson kijelentette, a kormánynak már megvan az erre kidolgozott intézkedési terve. Ennek elemei közül kiemelte, hogy a terhességi tesztekhez hasonló, gyorsan eredményt mutató koronavírus-szűrés jelentheti a normalitáshoz visszavezető utat a színházak, illetve az élsport intézményei, mindenekelőtt a sportklubok és a stadionok számára.  A szerdai meghallgatáson nem bocsátkozott további részletekbe, de a múlt héten, egy sajtótájékoztatón kijelentette: a kormány bízik abban, hogy hamarosan olyan szűrőeszközök állnak majd rendelkezésre, amelyek 90 vagy akár 20 percen belül eredményt mutatnak. Johnson szerint ebben az esetben naponta több millió koronavírus-szűrés is elvégezhető lesz Nagy-Britanniában, elősegítve, hogy minél többen visszatérhessenek a normálishoz közeli életvitelhez. 

Johnson nem bízik az EU jóhiszeműségében

Az alsóházi "szuperbizottság" szerda esti meghallgatásán a kormányfőt részletesen faggatták az Európai Unióval tervezett szabadkereskedelmi megállapodás esélyeiről is. Arra a kérdésre, hogy az egyezmény elmaradása esetén nem kell-e tartani fennakadásoktól az EU-ból érkező élelmiszerimportban, Johnson azt mondta: bízik benne, hogy "bármi történjék is", az élelmiszerek behozatalát sikerül annyira zökkenőmentéssé tenni, amennyire csak lehet. Arra nem számít, hogy szabadkereskedelmi megállapodás híján az EU vámokkal kívánná terhelni a Nagy-Britanniából importált élelmiszereket, de ha mégis így tenne, a brit kormány "természetesen" a viszonosság elve alapján ugyanígy járna el az uniós élelmiszerimporttal szemben.   
Johnson kijelentette: véleménye szerint az EU nem tárgyal jóhiszeműen a majdani szabadkereskedelmi egyezményről, és Nagy-Britanniának ezért van szüksége "védelmi intézkedésekre".

Ennek legvitatottabb eleme a minap beterjesztett belső piaci törvénytervezet, amely - ha jelenlegi formájában fogadják el - alkalmas lenne a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, az unióval tavaly októberben kötött megállapodás egyes sarkalatos elemeinek egyoldalú felülírására a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén. A tervezetet élesen bírálta az Európai Bizottság és a kormányzó brit Konzervatív Párt több vezető tisztviselője is. A törvényjavaslat elleni tiltakozásként szerdán benyújtotta lemondását Lord Richard Keen, a brit kormány és a Korona skóciai jogi főtanácsadója. A minap ugyancsak lemondott Jonathan Jones, aki távozásáig a brit kormány jogi osztályának államtitkári rangú vezetője volt. 

Fegyvereket kért Oroszországtól Lukasenka

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 21:36
Aljakszandr Lukasaneka fehérorosz és Vlagyimir Putyun orosz elnök
Fotó: Alexei Danichev / AFP
Miközben a belarusz diktátor saját ellenzékét próbálja megfélemlíteni, hadiipari együttműködésről tárgyalt az orosz védelmi miniszterrel.
Fehéroroszország és Oroszország közötti kétoldalú katonai együttműködés kérdéseinek megvitatása miatt tárgyalt Minszkben az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu. Az ország jelenleg épp a saját népével harcban álló diktátora, Aljakszandr Lukasenka nem is nagyon titkolta, mik a céljai: arra kérte Vlagyimir Putyint, hogy szállíttasson új fegyvereket Fehéroroszországnak - írja a Reuters cikkét idéző hvg.hu.
„Azt mondtam neki, hogy ha ellátogat hozzánk, megvizsgáljuk majd, hogyan és hol kell reálisan megerősítenünk a Szövetségi Államot. Nincs félnivalónk, készen állunk” - mondta a belarusz elnök, miután tárgyalt Sojguval.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Lukasenka a Putyinnal Szocsiban folytatott hétfői tárgyalások során nem vetette fel a Fehéroroszországba történő orosz fegyverszállítás ügyét, de azt elismerte, a két vezető között szó esett a hadiipari együttműködésről. A két ország között egyébként jelenleg is hadgyakorlat folyik Szláv Testvériség 2020 néven, Breszt térségében.

Lukasenka: Amerika agresszor, a lengyelek a csatlósai

Lukasenka nyilatkozatában mítosznak nevezte, hogy országában önszerveződők lennének a tüntetések, Amerikát pedig agresszorként írta le, Lengyelországot, Litvániát, Csehországot és Ukrajnát pedig az USA csatlósaiként írta le.