Szigorítani kell az Európai Unió 2030-ig megfogalmazott új környezetvédelmi, köztük a kibocsátáscsökkentési célkitűzésein: a 2015-ös párizsi klímaegyezményben vállalt, az 1990-es szinthez képest legalább 40 helyett 55 százalékkal kellene inkább csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását – jelentette ki Ursula von de Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán. A klímacélok elérhetőek, megvalósításuk azonban drasztikus változást követel az energiafelhasználás, a mezőgazdaság és a közlekedés terén is. "A célérték emelése egyesek számára túl sok, mások számára nem elegendő, de a hatásvizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy gazdaságunk és iparunk képes ennek megvalósítására" – fogalmazott az uniós bizottság elnöke.
Lengyelország: aggasztó
A lengyel klímavédelmi tárca aggasztónak tartja, hogy Ursula von der Leyen nem mutatta be az új célkitűzés megvalósítását szolgáló eszközöket, nem indokolta meg az 55 százalékos kibocsátáscsökkentési értéket, és nem tért ki az energetikai palettájukat átalakító országoknak járó támogatásokra sem. Az új kibocsátáscsökkentési célkitűzés következtében szerintük egyenletlenül oszlanának meg a terhek a tagállamok között, jobban sújtanák a magasabb kibocsátásokat jegyző országokat, köztük Lengyelországot. Varsó szerint alaposan elemezni kell az EB-elnök javaslatának lehetséges hatásait, ebben kulcsfontosságú lesz az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban folytatandó vita.
A tárca egyúttal elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy von der Leyen a beszédében érintette a határokon történő szén-dioxid-kiigazítási mechanizmus (CBAM) szerepét, szerintük ez a mechanizmus globálisan az egyik legfontosabb tényező lehet az éghajlatváltozás elleni harcban.
A szénalapú energiapolitikáját egyéni ütemben átalakítani kívánó Lengyelország a tavaly decemberi, majd az idén júliusi EU-csúcstalálkozón nem akadályozta meg ugyan az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról is szóló állásfoglalást, de nem vállalt kötelezettséget a karbonsemlegesség 2050-es elérésére.
Csehország: irreális
Csehország nem tudja teljesíteni az új elvárást – jelentette ki Karel Havlícek cseh kormányfőhelyettes, ipari és kereskedelmi miniszter szerdán Prágában. "Csehország számára az Európai Bizottság elvárása irreális. Ezt csak később tudja teljesíteni, amennyiben meg akarja tartani energetikai önállóságát, nem akarja tönkretenni iparát" – vélekedett Karel Havlícek.
"Értjük az Európai Unió környezetvédelmi ambícióit, de a leglényegesebb az, milyen hatással lesz mindez az egyes államokra. Mindegyiknek más az ipari, energetikai és közlekedési struktúrája. A vízió nem lehet puszta ideológia vagy elvárás, konkrét és reális intézkedéseken kellene alapulnia" – fejtette ki Havlícek. Úgy vélte: előbb a szakértőkkel kell a témát megtárgyalni, utána lehet csak kitűzni valamilyen célokat. "Az Európai Bizottság ebben az esetben éppen fordítva cselekedett" – mutatott rá a cseh kormányfőhelyettes.
