Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a jogállam megóvásáról, a migrációról és az emberi jogsértések európai szankcionálásáról beszélt több európai lap, köztük a Népszava brüsszeli tudósítójának adott interjújában csütörtökön.
Az Európai Bizottság elnöke szerint nagyon fontos feladat az uniós alapokkal elkövetett költségvetési csalás és korrupció szankcionálása, valamint a brüsszeli pénzek kedvezményezettjeinek a nyomon követése. Ursula von der Leyen a Népszava kérdésére kifejtette: az általa vezetett testület már két éve kidolgozta a javaslatát a jogállam és a közösségi kifizetések összekapcsolásáról, jelenleg a német soros EU elnökségre várnak, hogy letegye az asztalra a kormányok álláspontját. „Ezután a tagállamokon és az Európai Parlamenten a sor, hogy megállapodjanak” – szögezte le. Szavaiból kitűnt, hogy még nem dőlt el, lesz-e hathatós visszatartó ereje az uniós büdzséhez köthető úgynevezett jogállami feltételrendszernek.
A politikus néhány brüsszeli lap, köztük a Népszava tudósítóját fogadta a Bizottság brüsszeli székházában egy nappal az unió helyzetéről elmondott parlamenti beszéde után. Ebben többek között hangsúlyozta, hogy az EU nem tolerálja a jogállam megsértését, legyen szó akár a médiaszabadságról vagy az igazságszolgáltatás függetlenségéről. Kérdésünkre, hogy Magyarországon, Lengyelországban és másutt mégis miért érzik sokan úgy, hogy Brüsszel engedékeny a jogsértőkkel szemben, a bizottsági elnök azzal válaszolt, hogy a közösségnek egy sor eszköze van a jogállam megóvására. Egyben bejelentette, hogy a 27 ország jogállami teljesítményét értékelő jelentéseket szeptember 30-án fogja elfogadni az uniós ellenőrző testület. A beszámolókban a korrupcióról, a média sokszínűségéről, a fékek és egyensúlyok rendszeréről, illetve a veszélyhelyzeti kormányzás alatt hozott intézkedésekről mondanak majd véleményt.
Az Európai Bizottság már a jövő hét közepén jóváhagyja az EU új migrációs politikájáról szóló jogszabályi előterjesztését. Az uniós intézmények 2015 óta képtelenek tető alá hozni a bevándorlásra és a menekültügyre vonatkozó törvényeket, ezért von der Leyenék egy új paktummal rukkolnak elő. A bizottsági elnök szerint a javaslat egyensúlyt teremt a szolidaritás és a felelősségvállalás között, hangsúlyt helyez a tagállamok közötti egyenlő teherviselésre a megerősített határőrizettől a befogadottak integrációjáig. „Egy hatékony, ugyanakkor emberséges rendszer létrehozását kezdeményezzük, amelyet minden tagállam számára elfogadhatónak vélek” – fejtette ki, de nem közölt részleteket az előterjesztésről. Ismeretes, hogy a menedékkérők unión belüli elosztására épülő korábbi jogszabály-tervezet komoly ellenállásba ütközött, ezért valószínű, hogy az új szabályozás ilyen kötelezettséget nem fog tartalmazni.
„Az Európai Unió akkor erős, ha egységes” – válaszolta von der Leyen a döcögő külpolitikai döntéshozatalt firtató újságírói kérdésre. Több mint egy hónappal az elcsalt belarusz elnökválasztás után, az Európai Uniónak még mindig nem sikerült határoznia a felelősök szankcionálásáról. Nemzetközi ügyekben a tagállamok sokszor vélt vagy valós nemzeti érdekekre hivatkozva vétózzák meg a közös állásfoglalást. „A külpolitikában kulcsfontosságú a gyors reagálás és a világos beszéd, főként ha válság robban ki, vagy a dolgok valahol rosszra fordulnak” – fejtegette a bizottsági elnök, megerősítve, hogy már készül az amerikai Magnyitszkij-törvényhez hasonló jogszabályi javaslat az emberi jogsértések európai szintű büntethetőségéről. Von der Leyen megismételte, hogy a tagállamoknak a jelenlegi egyhangúság helyett minősített többséggel kellene határozniuk külpolitikai kérdésekben. „Ne panaszkodjanak az uniós válasz hiányára, mert az ő kezükben van a döntés a szabályok megváltoztatásáról!” – figyelmeztetett. A brit kilépési megállapodás be nem tartására vonatkozó londoni szándék „kellemetlen meglepetés” és elvonja a figyelmet a kereskedelmi kapcsolatokról szóló tárgyalásoktól – fejtette ki a Brexitről, hozzátéve, hogy most „stratégiai türelemre van szükség.”
Ursula von der Leyen megerősítette, hogy Brüsszel egyelőre nem „húzza meg a nadrágszíjat”, nem változtat a koronavírus járvány miatt fellazított fiskális és támogatási politikáján, nem kíván határidőt szabni a pénzügyi fegyelem helyreállítására. Ugyanakkor elvárja, hogy a tagországok a közösség két legfontosabb céljával – a digitális és a zöld átállással – összhangban alakítsák a beruházási politikájukat és gazdasági reformprogramjukat. A bizottsági elnök “szép pillanatnak” nevezte, amikor az uniós intézmények és a kormányok megegyeztek az EU 750 milliárdos helyreállítási alapjának a létrehozásáról: „Úgy látom, egységesek vagyunk abban, hogy szükség van a digitalizációra és le kell győzni a klímaváltozást. Európának mindkét területen vezető szerepet kell betöltenie a világban.”
