Természetesen muzulmánként én is védem a kereszténységet és a keresztényeket, és magyarként élem meg a vallásomat. Törökországban mindig furcsa érzésem volt, amikor olyan mecsetben imádkoztam, ami a török hódoltság idején épült, mert a falakban éreztem népem szenvedését. Ezért 2014-ben megfogadtam, Törökországban nem fogok leborulni minden imahelyen.
Ezek közé tartozik a Hagia Szophia dzsámi is. A IV. században épült eredeti katedrális az évszázadok során kétszer is leégett, jelenlegi alakja I. Jusztinianosz bizánci császár (uralkodott: 527-565) érdeme. Miután az oszmánok elfoglalták Konstantinápolyt, (1453) a keresztény imahelyből dzsámi lett. Igaz, az akkori katedrális már csak az árnyéka volt régi önmagának, mert a IV. keresztes hadjárat során (1202-1204) a keresztes lovagok kifosztották.
A muszlimok az ortodox templomba, ami a XIII. században egy rövid ideig római katolikus templom is volt, bevittek egy minbart (szószéket), amiről a pénteki istentisztelet során az imám a jelenlévőkhöz szól(t). A mecset és a dzsámi között az a különbség, hogy az előbbiben csak imádkozni lehet, az utóbbiban viszont uralkodói (állami) engedéllyel „prédikációval egybekötött” közösségi ima is tartható. Mellesleg, a dzsámi, a mecset és a minaret szavunk is török eredetű. Az épülethez 1453-ban még csak egy fa minaretet állítottak, később ezt elbontották, és négy kőből készült minaretet építettek köréje, miközben kívülről vastag támasztófalakkal erősítették meg a gyakori földrengések miatt. A belső térben lévő freskókat lefestették, letakarták, mert azok látványa már bálványimádásnak minősült. 1541-ben érkezett Budáról, a Nagyboldogasszony-templomból, mai Mátyás-templomból, az imairányt (kibla) jelző falmélyedés (mihráb) mellett álló két gyertyatartó. Az emeleten egy másik magyar emlék is látható. I. László királyunk lányának, Piroskának (1188-1233), férjének a bizánci császárnak (II. Komnénosz János), valamint Szűz Máriának és a kisded Jézusnak az ikonja.
A VII. keresztes hadjárat (1248-1254) „kibláját” is eltájolták, a seregek Jeruzsálem helyett Egyiptomot támadták meg. A harcok miatti káoszt kihasználva a kipcsak katonák átvették az ország irányítását - és a fagyi visszanyalt. A bahri Mamlúkok (Mameluk-dinasztia, 1250-1382) elűzték a kereszteseket a Szentföldről, az utolsó város Akkó (Acre, Izrael) 1291-ben esett el. A város egyik templomának kapuja Kairóba került, és a Nászir Muhammad mameluk szultán által épített iskola (madrasza) bejárati ajtója lett. Könnyű felismerni, ugyanis az iszlám díszítőművészettel ellentétben, dísztelen.
De amíg keleten az iszlám győzött, addig nyugaton a kereszténység. A mai Spanyolországban lévő Córdobai nagymecset 1236-ban keresztelkedett ki, a sevillai pedig 1248-ban. Kész épületekre a megszülető Oszmán Birodalomnak is nagy szüksége volt, ugyanis a pásztor nomádok nem értettek az építészethez. Az első fővárosukat, Burszát (1326-1362) csak azért ostromolták 10 évig, mert nem akartak kárt okozni az épületekben. Konstantinápoly meghódítása után Mehmed szultán a Trapezunti Császárságot, az utolsó közel-keleti keresztény államot is elfoglalta (1461), majd az oszmánok a XVI. század elején legyőzték a síita Perzsiát (1514) és az egyiptomi mamelukokat (1517). Nagy Szulejmánt egy ideig semmi sem veszélyeztette az északi hódításokban. Az általa épített dzsáminak azért van négy minaretje, mert 1453 után ő volt a negyedik szultán, és a négy minaretnek azért van 10 erkélye, mert ő volt a 10. uralkodó az Oszmán családban.
Tudjuk, az Oszmán Birodalomnak 150 évig Magyarország is a része volt, és a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (a mai Mátyás-templom) karzatáról hirdette ki Szulejmán 1541-ben Magyar Királyság elfoglalását. A templom jobb oldali falában még ma is látható a mihráb, korábban a következő felirat volt benne arab betűkkel: „A Végítélet Napján Isten majd Jézus kezébe adja a végső döntést!” Az idézet alatt pedig arabul az Isten - „Alláh” - szót olvastam. Ma már csak kockadíszeket látni, igaz, tábla informál, ez itt egy mihráb. Viszont a pécsi Gyertyaszentelő Boldogasszony templomban (a pécsi dzsámiban) még több emlék megmaradt Gházi Kászim pasa dzsámijából.
A magyarországi oszmán emlékekről azért nem lehet sokat írni, mert az iszlám épületek egyik legnagyobb „elbontása” Magyarországon történt. Az első világháborúból vesztesen kikerülő Oszmán Birodalmat nem csak területi veszteségek érték, de a mai Törökország nagy része külföldi – angol, francia, olasz, görög - megszállóké lett. A megalázó sèvres-i békeszerződést Musztafa Kemál nem fogadta el, és a seregeivel visszafoglalta a törökök által lakott területeket, miközben lemondott az arab földekről. A lausanne-i békét (1923) már a mai Törökország írta alá. Musztafa Kemál döntése alapján a Hagia Szophia, napjaink Törökországának leglátogatottabb műemléke 1935-ben múzeum lett, a szintén „Szent Bölcsesség” elnevezésű trabzoni templom pedig 1964-től vált múzeummá. Ez utóbbi 2013 óta ismét iszlám imahely, az isztambuli Hagia Szophia újbóli iszlám megnyitása idén július 24-én történt, a már említett lausanne-i béke aláírásának a napján. Míg Musztafa Kemál (Atatürk) lemondott az arab területekről, és a török nacionalizmusra, valamint a szekularizációra alapozta a Török Köztársaságot, napjainkban az „ankarai Magas Porta” arab országokban, és iszlámban gondolkodik.
A törökországi események hatására nyáron Szíria felajánlotta, hogy a 17 ezer ortodox keresztény lakta al-Szukajlabíjja nevű városban, orosz pénzügyi segítséggel felépítik a Hagia Szophia kicsinyített másolatát. Kérdés, a sok változatból melyikre gondolnak.
Az isztambuli döntést Egyiptom legmagasabb jogi hivatala, a Dár al-Iftá (Fatvák Kibocsátásának Hivatala) veszélyes politikai játéknak - „luaba szijászíjja khatíra” - nevezte, mondván: a vallást nem szabad összekeverni a politikával. Ugyanakkor Kairó bejelentette, 2,5 millió USD szánt a Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin kolostor felújítására. A kolostor helyén kezdetben egy ortodox templom állt, amit még Szent Ilona építtetett (330) azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Isten égő csipkebokor alakjában megjelent Mózesnek. A templom mellett egy másik szent hely található, a Mózes-hegy (Gebel-Músza), itt kapta meg a próféta Istentől a kőtáblákat. A szerzetesek nyugodt hitéletét egy Mohamed próféta által megírt levél biztosította, így a Szent Katalin kolostor a Föld legrégebbi, még ma is működő kolostora. A szerzetesek mindennapjait muzulmán beduinok segítik, nekik épült fel a keresztény szent helyen egy mecset még a X-XI. században. Így lett a kolostor az egyetlen olyan keresztény szent hely a világban, ahol iszlám imahely is van. A szerzetesekről annyit érdemes tudni, az ortodox világ országaiból érkéznek, tehát nem csak egyiptomiak élnek itt, és egymással angolul, görögül vagy valamely szláv nyelven beszélgetnek.
Miután Hódító Mehmed elfoglalta Trapezunti Császárságot (1461), a Próféta példáját követve a védelméről biztosította a közeli Szümela kolostorban élő ortodox szerzeteseket, s az épületek csak a XX. század elején néptelenedtek el. Idén a török kormány, több évi felújítás után, augusztus 15.-én, Mária mennybevételének napján újból megnyitotta a kolostort a hívők előtt.
Manapság nagy divat „bakancslistás helyeket” ajánlani, a téma miatt legyen ez most egy csizmás hely. A török eredetű „csizma” szavunk törökül „csizme”, arabul „dzsazma” szintén a hódoltság idejében honosodott meg a magyar nyelvben. Érdemes minél hamarabb elutazni Isztambulba, és megnézni a Chóra-templomot, mert papíron már az is dzsámi.
