A katasztrofális időjárásra mutogat az Agrárkamara, a gyümölcsdrágulás valódi okáról azonban szó sem esik

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója szerint azonban a szeszélyes időjárás nem okozott volna ekkora terméskiesést, ha korszerű ültetvények lennének az országban.

A katasztrofális tavaszi időjárás miatt drágultak a gyümölcsök tavalyhoz képest – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke szombaton az M1 aktuális csatornán.

Mártonffy Béla hozzátette: március végétől 8-10 naponként háromnapos éjszakai fagyok rontották a kajszibarack-, az őszibarack-, a cseresznye-, a körte- és az almatermést.

Kitért arra is, hogy a zöldségek ára mindössze néhány százalékkal emelkedett tavalyhoz képest.

A Népszava a héten számolt be arról, hogy a legfrissebb statisztikai adatok szerint az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, de a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult. Az emelkedés minden korábbi időszaknál meredekebb. A termelők azt állítják, nem ők felelősek az irdatlan drágulásért, a kereskedők pedig azzal hárítanak, hogy ők is magas áron kapják a felvásárlóktól.

Vári Attila, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója lapunknak azt nyilatkozta, hogy a dráguláshoz kétségkívül köze van az idei mostoha időjárásnak, de nem lehet mindenért az égieket okolni. Elmondása szerint a magyar termelőket is érintette a vendégmunkások elmaradása, emellett a növényvédőszerek, a műtrágyák, a különféle importanyagok, a gyenge forint miatt nagyjából 30-40 százalékkal növelték a költségeket.

A szaktanácsadó szerint azonban még a szeszélyes időjárás sem okozott volna ekkora terméskiesést, ha a korszerű ültetvények lennének többségben. Úgy látja, hogy bár sokan fejlesztették az ültetvényeiket, de még többen lettek volna, ha a vidékfejlesztési programok ültetvénykorszerűsítési pályázatai nem lettek volna túlságosan bürokratikusak és sokak számára teljesíthetetlenek a feltételek, mint a kötelezően előírt jégháló, ami hektáronként elérheti az akár 10 millió forintos költséget is.

A nyugat-európai fogyasztói kosarakban egyébként átlagosan 20 százalék alatt szerepelnek az élelmiszerek. A magyaroknál ez az arány jóval 20 százalék fölött található, de a legszegényebbeknél a 30 százalékot is meghaladhatja.