Előfizetés

Földrengés rázta meg Horvátországot

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.20. 16:09
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Károkról még nem érkezett bejelentés.
Újabb, 4,2-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot vasárnap kora délután - közölte a helyi sajtó. A földrengés epicentruma a közép-dalmáciai Gracacban volt, Zárától (Zadar) 51 kilométerre, mintegy 10 kilométeres mélységben. A rengést egész Dalmáciában és Likában érzékelte a lakosság, károkról nem érkezett bejelentés. Kresimir Kuk szeizmológus a sajtónak elmondta: a földrengés nincs összefüggésben az zágrábi epicentrikus területtel. A horvát fővárost és környékét március 22-én rázta meg földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott és több ember megsérült. A fölmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt. A városmagban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament (szábor) és a kormány épülete, valamint több templom és a kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket. Az Európai Unió augusztusban 88,9 millió euróval (mintegy 31,3 milliárd forinttal) járult hozzá a Zágrábot és környékét sújtó nagy erejű földrengés utáni helyreállításhoz. A horvát szábor a múlt héten fogadta el az újjáépítésről szóló törvényt. Az állam 60 százalékban, az önkormányzat 20 százalékban támogatja a magánépületek helyreállítást, a maradék 20 százalékot a tulajdonosoknak kell állniuk. Azon károsultaktól, akik minimálbérből élnek és nem rendelkeznek jelentősebb vagyonnal, az állam és az önkormányzat átvállalja az önrészt. Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezer utólökést jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napi nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet. Horvátországban az egyik legsúlyosabb, 7,6-os erősségű földrengés 350 éve, 1667. április 6-án volt Dubrovnikban, és majdnem az egész várost elpusztította. A lakosság fele, mintegy 3000 ember vesztette életétét. Egy 6,3 erősségű földrengés 1880-ban Zágrábot is érintette. Az ezt követő egy évben 185 utórengést jegyeztek fel a fővárosban, a lakosság egy része Bécsbe, Grazba, Mariborba, Celjére, Ljubljanába és Triesztbe települt át.

Tovább durvul az ukrán vírushelyzet

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.20. 14:44

Fotó: STR / AFP/NurPhoto
Az elmúlt napon 2966 új esettel 175 678-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, az elhunytaké 41 újabb halálos áldozattal 3557-re emelkedett.
Nem lassul a koronavírus-fertőzés terjedése Ukrajnában, csaknem háromezer új beteget regisztráltak az elmúlt 24 órában, így az azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 175 ezret, a napi halálesetek számát tekintve pedig Ukrajna már második az európai országok között

- derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által vasárnap közzétett adatokból, amelyeket az egészségügyi minisztérium is megerősített az MTI beszámolója szerint. Az állami hírügynökség arról ír, az elmúlt napon 2966 új esettel 175 678-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, az elhunytaké 41 újabb halálos áldozattal 3557-re emelkedett, miközben 77 512-en gyógyultak meg. Jelenleg már 94 609 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk 2167-tel nőtt egy nap alatt. A héten szerdán regisztrálták a járvány kezdete óta a legtöbb új fertőzöttet, 3584-et, az eddigi legtöbb napi halálos áldozatot, 76-ot pedig kedden. Területi bontásban előző nap a legtöbb új beteget, 424-et - továbbá öt halálos áldozatot - a kelet-ukrajnai Harkiv megyéből jelentették, a második legtöbbet, 343-at és négy elhunytat pedig az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosból, Kijevből. Utóbbiban az azonosított fertőzöttek száma elérte a 19 483-et, az elhunytaké a 316-ot. Az elmúlt 24 órában a legtöbb elhunytat, nyolcat az ország második legfertőzöttebb régiójában, Lviv megyében jegyezték fel, ahol már így is jó ideje a legtöbb a halálesetek száma, eddig 521-en haltak bele a betegségbe a megyében, az igazolt fertőzöttek száma 18 317. Kárpátalján az azonosított fertőzöttek száma 9154-re, az elhunytaké eggyel 291-re emelkedett, eddig 4110-en győzték le a kórt. Az Ukrajinska Pravda hírportál vasárnap a Worldometer weboldalán közölt, pénteki adatok alapján arról számolt be, hogy 
az európai országok közül Oroszország után Ukrajnában lett a legmagasabb a Covid-betegek között az egy napra eső halálesetek száma.

Aznap 48 elhunytat jegyeztek fel. Világviszonylatban - 213 mért ország közül - egyelőre ezzel még a 16. helyen áll. Ukrajna a napi új fertőzéses esetek számát tekintve a világon a 15., Európában a negyedik helyen áll. A járvány kezdete óta regisztrált összes fertőzött esetében világviszonylatban a 25., az európai országok közül pedig a hetedik.

Távoktatásra állnak át a felsőoktatási intézmények Prágában

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.20. 13:35

Fotó: Nicolas Economou / AFP/NurPhoto
Szombaton 2046 új koronavírus-fertőzést mutattak ki a laboratóriumok Csehországban, ami a járvány kezdete óta az eddig legmagasabb hétvégi napi szám - derült ki az egészségügyi minisztérium honlapján vasárnap délelőtt közölt kimutatásból.
Az elvégzett tesztek száma, amely a hétvégi napokon mindig jóval alacsonyabb, mint a munkanapokon még nem ismeretes. A munkanapokon az elvégzett tesztek átlagos száma túllépte a 20 ezret. Az aktív fertőzöttek jelenlegi száma megközelítette a 24 ezret. Bár a betegség az esetek többségében enyhe lefolyású, a kórházakban már 516 személyt kezelnek, közülük 94 állapota súlyos, azaz lélegeztetőgépen vannak. Szombatig 499 ember halt meg a fertőzéssel kapcsolatban. A fertőzések száma szeptember elejétől emelkedik gyorsuló mértékben. A legrosszabb helyzet Prágában van, ahol százezer lakosra már 216 igazolt fertőzés esik. Az úgynevezett szemaforrendszerben, amelyben színekkel jelölik a járványhelyzetet az egyes régiókban, a cseh főváros pénteken az országban egyedüliként megkapta a piros színt, ami a legsúlyosabb helyzetet, a járvány ellenőrizhetetlen közösségi terjedését jelenti. Prágában ezért hétfőtől bezárnak az egyetemek és a főiskolák, és áttérnek a távoktatásra. Eredetileg ez az intézkedés a középiskolákat is érintette volna, de az oktatási intézmények és a szülők tiltakozása miatt a középiskolai távoktatás bevezetését Prágában egyelőre visszavonták. A járvány közösségi terjedését jelző narancssárga régióból, amely a pirostól egy fokkal alacsonyabb szintű, szombaton 13 volt, míg a kisebb kockázatot jelző zöld járásból három tucat van. A problémamentességet jelző, fehér színű járásokból már csak néhány maradt, elsősorban Észak-Morvaországban. Csehországban 70 járás van. Országos szinten új intézkedésként péntektől kezdve az általános iskolák felső tagozatú (6.-9. osztály) tanulói és tanítói az órákon is kötelesek védőmaszkot viselni. Az új koronavírus-esetek több mint egyötödét ugyanis az utóbbi időben az iskolákban mutatták ki. Andrej Babis miniszterelnök és további vezető cseh politikusok szombaton elismerték, hogy a járványhelyzet súlyos, ezért hétfőtől felújítják az országos válságstáb tevékenységét is.