Előfizetés

Tetszene a magyaroknak az alapjövedelem

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.21. 08:00

Fotó: Csák István / Shutterstock
A közgazdaságtan mind a mai napig nem nem tudta megemészteni az alapjövedelem ötletét. A Párbeszéd most kampánytémává emeli a magyaroknak tetsző az ötlet.
Az alapjövedelem ötlete már az 1970-es években felvetődött, az elképzelés szerint egy adott országban minden állampolgár feltétel nélkül kapna egy minimális összeget, amely elegendő lehet a megélhetéshez. Az alapjövedelem kiváltana minden szociális juttatást, de akár még az állami nyugdíj egy részét is, egyszerűbbé téve a szociális ellátások rendszerét. Mindemellett létbiztonságot teremt, csökkenti a társadalmi egyenlőtlenséget, ám hátránya, hogy az alanyi jogon mindenkinek járó jövedelem az állam számára meglehetősen költséges. Az alapjövedelem magyarországi bevezetését tűzte zászlajára a Párbeszéd Magyarország nemrég megtartott kongresszusán. A téma ismételt felemelését a Covid-19 okozta válság nyomán kialakult létbizonytalansággal magyarázta Karácsony Gergely, a Párbeszéd frissen megválasztott társelnöke. A politikus azt is bejelentette, hogy a párt aláírásgyűjtő-kampányba kezd az alapjövedelem népszerűsítéséért, mert szerinte ott lehet egyenlőség, ahol valamilyen védőháló minden állampolgárnak jólétet biztosít. A minden magyar állampolgárnak alanyi jogon járó alapjövedelem mellett érvelt Szabó Tímea párt társelnöke is, aki szerint fel kell számolni a létbizonytalanságot, azt az elképesztő és ijesztő méreteket öltő jövedelem-különbséget, ami az elmúlt 10 évben alakult ki Magyarországon. A párt szerint lehet olyan költségvetést készíteni, amely a gyerekek havi 50 ezer és felnőttek havi százezer forintos alapjövedelemét biztosítaná, ehhez csak „3300 milliárd forintos átcsoportosításra lenne szükség". Szabó Tímea szerint erre fedezetet nyújtanának a korrupciós túlárazások visszavágása a közbeszerzéseknél, vagy az olyan pazarló beruházások, mint Paks-2, illetve a NER-cégeknek juttatott turisztikai fejlesztések elhagyásával akár már holnaptól finanszírozható lenne az alapjövedelem – mondta Szabó Tímea. A Párbeszéd már 2015-ben is kezdeményezte idehaza az alapjövedelem bevezetését, akkor szinte a teljes közgazdász szakma elutasította a merész és újszerű javaslatot. A Magyar Nemzeti Bank vezető elemzői 2017-ben az alapjövedelem hazai bevezetése ellen érveltek, mondván, az a fennálló szociális egyenlőtlenségek kezelésére a jelenleg rendelkezésre álló eszközöknél rosszabb és pazarlóbb válasz lenne. Érvelésük szerint a túlzottan alacsony összeg nem lenne elegendő a megélhetéshez, míg ha olyan magas lenne a jövedelem mértéke, hogy az biztosítsa a megélhetést, akkor nagyon erős ellenösztönző lenne a munkavállalással szemben, így végső soron a saját forrását (az adóbevételeket) ásná alá.   A magyar társadalom az utóbbi hónapokban – talán épp a válság miatt – rendkívüli módon támogatná az alapjövedelem bevezetését: a napi.hu megrendelésre a Pulzus Kft. által készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok többsége (80 százaléka) egyetért azzal, hogy az Orbán-kormány vezesse be az általános alapjövedelmet. Ezen belül 53 százalék szerint ezt a lehető leghamarabb meg kell lépni, míg további 27 százalék szerint ezt csak fokozatosan támogatná. Az elutasító 20 százalék a költségekkel, illetve annak unikális jellegével indokolta nemleges válaszát. Vagyis az alapjövedelem intézménye a magyarok körében nyitott fülekre talál már most is.( A kormány az alapjövedelemről hallani sem akar, ők a "munkaalapú" társadalmat építik - legalábbis szavakban.)  A felmérési eredmények ellenében is szkeptikus Adler Judit, aki szerint rövid távon nem lenne egyszerű lenyomni az alapjövedelem ötletét sem a közgazdászok, sem a társadalom torkán. Ugyanakkor, tette hozzá, a jelenlegi jövedelemelosztási rendszer a nyolc órás munkaidővel, a teljes foglalkoztatással az 1850-es években alakult ki. Ez a foglalkoztatási forma egyre kevésbé lesz tipikus a következő évtizedekben, új munkavállalási formák jelennek majd meg, ezért a társadalmon belüli jövedelemelosztást előbb-utóbb újra kell gondolni, mert ha nem, akkor szélsőséges jövedelemkülönbségek alakulhatnak ki, amely nem kívánt, akár erőszakos társadalmi reakciókat válthat ki – mondta a Népszavának a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. A kutató szerint ma is rengeteg olyan társadalmilag hasznos „munka” van – mint az anyaság, az otthonápolás, az otthoni idősgondozás –, amelyet nem becsül meg anyagilag a társadalom, illetve csak a fekete zónában tud működni. Erre a problémára előbb-utóbb megoldást kell adni, azt, hogy ez az alapjövedelem lesz-e, vagy valami más, még nem lehet tudni. Nem biztos, hogy ezt a gondot már most kezelni kell, de egy-két évtizeden belül a modern társadalmak valós problémája lesz a változó foglalkoztatási módok teremtette kihívás – például a robotizálás terjedése miatt - tette hozzá Adler Judit.  

Átmeneti juttatás

A koronavírusválság alaposan átírta a közgazdász társadalom viszonyát az alapjövedelemhez: Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke a válság első napjaiban az alapjövedelem átmeneti bevezetést sürgette, mint a válságkezelés egyik formáját. Sőt a válság alatt voltak olyan államok (többek között Izrael, USA, Spanyolország), amelyek, ha nem is folyamatosan, de - a gazdaság élénkítése miatt, és a szociális válságot elkerülendő -, pénzt osztottak állampolgáraiknak, vagyis megfogadták Draghi ötletét.

Kísérletek, eredmények

A jegybanki elemzők szerint nem véletlen, hogy eddig sehol nem vezették be tartósan az alapjövedelmet az első, 1974-1979 között megvalósított kanadai kísérlet óta. Legutóbb, 2017-2019 között Finnországban zajlott egy kísérleti program, amelyben 2000 véletlenül kiválasztott munkanélkülinek havi 560 euró (200 ezer forint) alapjövedelmet juttattak. A vizsgálati eredmények ismertető Pirkko Mattila, finn szociális és egészségügyi miniszter elmondta, hogy az alapjövedelem a foglalkoztatottságra gyakorolt hatása elhanyagolhatónak tűnik, nem ösztönözte jobban munkába állásra a kedvezményezetteket, ugyanakkor a programban részt vevők boldogabbak és egészségesebbek voltak, jobban bíztak a jövőben, mint a kontrollcsoport szintén munkanélküli tagjai.   

A katasztrofális időjárásra mutogat az Agrárkamara, a gyümölcsdrágulás valódi okáról azonban szó sem esik

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.19. 17:20

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója szerint azonban a szeszélyes időjárás nem okozott volna ekkora terméskiesést, ha korszerű ültetvények lennének az országban.
A katasztrofális tavaszi időjárás miatt drágultak a gyümölcsök tavalyhoz képest – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke szombaton az M1 aktuális csatornán. Mártonffy Béla hozzátette: március végétől 8-10 naponként háromnapos éjszakai fagyok rontották a kajszibarack-, az őszibarack-, a cseresznye-, a körte- és az almatermést. Kitért arra is, hogy a zöldségek ára mindössze néhány százalékkal emelkedett tavalyhoz képest.
– Egyes termékeknek, mint például a paradicsomnak, alacsonyabb is az áruk

– jegyezte meg Mártonffy Béla.

A Népszava a héten számolt be arról, hogy a legfrissebb statisztikai adatok szerint az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, de a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult. Az emelkedés minden korábbi időszaknál meredekebb. A termelők azt állítják, nem ők felelősek az irdatlan drágulásért, a kereskedők pedig azzal hárítanak, hogy ők is magas áron kapják a felvásárlóktól. Vári Attila, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója lapunknak azt nyilatkozta, hogy a dráguláshoz kétségkívül köze van az idei mostoha időjárásnak, de nem lehet mindenért az égieket okolni. Elmondása szerint a magyar termelőket is érintette a vendégmunkások elmaradása, emellett a növényvédőszerek, a műtrágyák, a különféle importanyagok, a gyenge forint miatt nagyjából 30-40 százalékkal növelték a költségeket. A szaktanácsadó szerint azonban még a szeszélyes időjárás sem okozott volna ekkora terméskiesést, ha a korszerű ültetvények lennének többségben. Úgy látja, hogy bár sokan fejlesztették az ültetvényeiket, de még többen lettek volna, ha a vidékfejlesztési programok ültetvénykorszerűsítési pályázatai nem lettek volna túlságosan bürokratikusak és sokak számára teljesíthetetlenek a feltételek, mint a kötelezően előírt jégháló, ami hektáronként elérheti az akár 10 millió forintos költséget is.    A nyugat-európai fogyasztói kosarakban egyébként átlagosan 20 százalék alatt szerepelnek az élelmiszerek. A magyaroknál ez az arány jóval 20 százalék fölött található, de a legszegényebbeknél a 30 százalékot is meghaladhatja.  

Orbán Viktor: Meghosszabbítjuk a hitelmoratóriumot néhány esetben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.19. 11:52
ORBÁN Viktor; VARGA Mihály
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A hosszabbítás hat hónapra szól.
A hitelmoratórium kérdésével foglalkozott szombat délelőtt a gazdaságvédelmi operatív törzs, a döntéseket Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán jelentette be. A kormányfő közölte, hogy az operatív törzs javaslatait a kormány el fogja fogadni. Ennek értelmében az alábbiakról döntöttek:
  • Meghosszabbítják a háztartások számára nyújtott hitelmoratóriumot néhány társadalmi csoport esetében január elsejétől további hat hónapig: a gyermekes családok – akárhány gyereket is nevelnek –, a munkanélküliek, a nyugdíjasok és a közfoglalkoztatottak esetében.
  • A vállalkozásoknak be kell jelenteniük, ha a moratóriumot meg akarják hosszabbítani. Ha a bevételük több mint 25 százalékkal csökkent, akkor meg fogják kapni a moratórium lehetőségét.
Hozzátette, hogy a gyermekeseknek, nyugdíjasoknak, munkanélkülieknek és közfoglalkoztatottaknak semmit nem kell tenniük, a moratórium automatikusan meghosszabbodik. Nekik akkor kell felkeresniük a bankot, ha automatikusan fizetnének tovább a moratórium lehetősége ellenére.  Közölte azt is, hogy mindegyik olyan háztartási és vállalkozási hitelnél, amelyet a járvány kezdete előtt vettek fel, a kormány hat hónapra elrendeli a felmondási tilalmat.