Orbán Viktor;2022;Fidesz-kampány;

Kampányüzemmódba kapcsolt a Fidesz

Bő fél évvel az önkormányzati választás után Orbán Viktor újra a politikai csatatérre szólítja híveit. Az ellenfél a liberalizmus, Soros, Brüsszel és a média.

A 2018-as és a 2019-es év választási év volt, politikai kampányokkal, csatározásokkal, de most 2022-ig a nyugodt kormányzás időszaka jön majd – januárban még erről beszélt Orbán Viktor egy nemzetközi sajtótájékoztatón. A jelek szerint eddig tartott a „kormányzás”, a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent terjedelmes írásában ugyanis Orbán Viktor ismét harcba hívta híveit. „A kormányzás nehéz évei után vissza kell térnünk a választási csatatérre”, mert „nagy ütközet vár ránk 2022-ben” - írta. A miniszterelnök a következő választáson arra számít, ami Lengyelországban történt, hogy a Soros-hálózat, a brüsszeli elit és a nemzetközi média támogatásával a baloldal nagy küzdelemre készteti a "nemzeti oldalt".

Egy kormányzati forrásunk szerint az ismételt „harcba hívást” az augusztusban bejelentett összellenzéki megállapodás indokolja, hogy 2022-ben minden választókörzetben csak egy jelölt lehet. Ez új helyzetet teremtett, „az ellenzék előrehozta a harcot”, így erre a kormánypártnak is reagálnia kellett.

Nagy Attila Tibor a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa is úgy látja, hogy a dolgozat új mondanivalója az: a kormányfő komolyan számol az ellenzéki pártok összefogásával a 2022-es választásokon, ezért nyíltan meghirdette a politikai harcot ellenük. – Ahogy korábban, a jövőben is végigvonul majd a magyar jobboldali narratívában, hogy miközben ők, a „nemzeti oldal”, a hazáért küzdenek, ellenfeleik a „globális elit” hazai kiszolgálói. Ezt a narratívát tartalmazza a hétfői orbáni írás – mondta Nagy Attila Tibor.

A miniszterelnök esszéjében ideológiailag igyekezett eligazítani olvasóit a konzervatizmus, a liberalizmus, az illiberalizmus és a kereszténydemokrácia mentén. A szövegben 25-ször szerepel a „liberális” és négyszer a „libernyák” kifejezés (ehhez képest az „illiberális” csak négyszer és Soros György is csak hat említést kapott), egyértelműen kijelölve ezzel a kormánykommunikáció célpontját a következő időszakra.

A konzervatívok és kereszténydemokraták számára a legnagyobb kihívást és ellenfelet ma és újra a liberalizmus és a liberálisok jelentik - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint ugyanakkor kedvező folyamatok zajlanak a világban. „A politikai korrektség, vagyis a libernyák doktrína-, beszédmód- és stílusdiktátumok elleni lázadás medre egyre szélesedik”.

Orbán szerint alapvető és kibékíthetetlen értékkülönbségek vannak a két oldal között, a liberálisok támadásainak célkeresztjében csupa olyasmi áll, ami a konzervatív-kereszténydemokrata hagyomány szíve közepe, mint a nemzet, a család, a vallási hagyomány. Ezt a gondolatot aztán részletesen boncolgatta a politikus: a liberálisok a Soros-hálózatnak kiszolgáltatott nemzetközi szervezetekre testálnának minél több kormányzati hatáskört, a kereszténydemokraták pedig ellenzik ezt. „A libernyákok szerint nincs miért félni a nagymértékű bevándorlástól", a konzervatívok ellenben elutasítják „a bizonytalan kimenetelű társadalmi és emberkísérletet”. A liberálisok bevinnék a „genderideológiát és a szivárványos propagandát” az iskolába, a konzervatívok viszont hazafias nevelést akarnak.

Európa is megkapja a magáét a kormányfőtől, Orbán szerint a kontinens gazdasági, politikai súlya elenyészett, innovációban csak a Kelet és Amerika hátát nézzük. Nem utolsósorban azért – vélekedett –, mert nincs közös hadsereg, márpedig ma a kutatás-fejlesztés alapvetően a hadiiparban zajlik. A miniszterelnök úgy látja, hogy Brüsszel a V4-ekhez képest ellenkező irányba menne, "abszurditásig emelt klímacélok, szociális Európa, közös adórendszer, multikulturális társadalom". – A Nyugat elvesztette vonzerejét Közép-Európa szemében, a mi életberendezkedésünk pedig nem tűnik kívánatosnak a nyugatiak számára – írta.

Orbán Viktor levezette azt is, hogy miért örülne Donald Trump amerikai elnök újbóli megválasztásának. Ennek oka, hogy jól ismerik a demokraták "morális imperializmusra épülő külpolitikáját", a demokráciexportot, amely sokszor összeomlást és káoszt hoz.

Nagy Attila Tibor úgy látja, a cikkben említett ellenségképek mindegyike megfogalmazódott Orbán korábbi beszédeiben. „A korábbi állítások, ellenségképek folyamatos ismétlésének előnye, hogy megteremti a bevésés lehetőségét a Fidesz szavazóiban: akik tudják, mire és hogy ki ellen kell szavazni – kampánytechnikai szempontból adekvátak is az ellenségképek, mert mozgósító erejűek lehetnek” – mondta Nagy Attila Tibor.

Mikecz Dániel a Republikon Intézet munkatársa azt mondta lapunknak, a „szövegből az úgynevezett kultúrharc elmélyítésének szándéka olvasható ki”. Ez azt is jelenti, hogy „újabb társadalmi csoportok, szakmai körök kerülhetnek nyomás alá, mint például a szövegben megnevezett NGO-k és a meleg közösség.

Sárkányölés és nemzetbiztonsági kockázatGyurcsány Ferenc (DK): A miniszterelnök önmagát Sárkányölő Szent Györgynek állítja be, ellenben mindazt, amit az Európai Unió és népei képviselnek, az nekünk történelmi, politikai, eszmei, morális ellenfelünk szerinte. (...) Az Európai Unió nem sárkány, de ha igen, önt fogja legyőzni. Jakab Péter (Jobbik): Nem csak a vírussal kell megküzdenünk, hanem önnel is. (...) Képzelje magát tábornoknak, csak ne lopja el a lőszert. Tóth Bertalan (MSZP): Ön nem kritikus, önálló gondolkodásra képes polgárokat szeretne látni ebben az országban, hanem hosszú távon alattvalókat akarnak nevelni az iskolákban. Fekete-Győr András (Momentum): Orbán Viktor önmagát védi, hogy saját béna kapkodását, kudarcos kormányzását, politikai impotenciáját a liberális világösszeesküvésre kenhesse. Csakhogy amíg ezt egy alufóliasisakos holdkóros csinálja, az senkinek nem árt. Ha egy ország miniszterelnöke egy világjárvány idején, az bizony óriási veszély. Nemzetbiztonsági kockázat. - Unyatyinszki György