Előfizetés

Úgy tűnik, a külügyminiszter úr még nem rúgott ki elég embert - élő adásban fenyegetőzött az államtitkár

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.22. 07:37
Menczer Tamás
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Noha Menczer Tamás szerint ez nem volt fenyegetés.
Valóban készít listát az újságírókról a Külügyminisztérium?

Ezzel a kérdéssel szembesült hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában a sportkommentátorból lett külügyi államtitkár, Menczer Tamás. Korábban a Telex írt arról, hogy kiszivárgott egy dokumentum, amely szerint az uniós tagállamok magyar nagykövetségétől kért információkat magyar újságírók szakmai útjáról a minisztérium.
"Ez egy kiszivárgott dokumentum. Ez maga egy érdekes dolog. Úgy tűnik, a külügyminiszter úr még nem rúgott ki elég embert, még mindig szivárognak dokumentumok."

- ezt felelte az államtitkár a  24.hu szemléje szerint. A műsorvezető Rónai Egon visszakérdezésére ugyanakkor azt mondta, ez nem volt fenyegetés. Ezt követően tagadta, hogy a külügy listázna újságírókat, mivel szerinte sem szándék, sem tudás nincsen hozzá. Majd hirtelen mégis arról kezdett beszélni, hogy elkezdetek újságírói látogatásokról adatokat gyűjteni, mivel azt vették észre, hogy "Soros-szervezetek" érzékenyítő kurzusokat tartanak nekik, amiben együttműködő partnerként vannak feltüntetve különböző budapesti nagykövetségek is. Menczer Tamás politikai támadásnak minősítette az újságírók részvételét az ilyen alkalmakon. 
"Nekem az a feladatom a Külügyminisztériumban, hogy politikai ügyekkel foglalkozzak. És ezt egy politikai ügynek tekintem, hogy Soros György finanszíroz médiakurzusokat baloldali újságíróknak."

Az államtitkárnak egyébként úgy tűnik, rendre az a feladata, ha a külügyben valami megmagyaráznivaló van, akkor menjen el különféle tévéstúdiókba. Mint ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, Szijjártó Péter adriai jachtozását azzal mentette ki, hogy azért támadják a külügyminisztert a családi nyaralásával, mert a munkájában semmivel sem tudják megfogni.

"A magyar kormány nem listáz senkit"

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.09.22. 07:30

Fotó: Szijjártó Péter Facebook oldala
A Telex derítette ki, hogy júniusban Magyar József Zoltán, a KKM helyettes államtitkára adatokat kért be az Unió területén lévő magyar nagykövetségektől arról, hogy a fogadó ország az elmúlt években szervezett-e szakmai látogatást, továbbképzést, tanulmányutat magyar újságíróknak.
„A kormány, illetve a Fidesz soha nem listázott újságírókat, ilyet nem is fog tenni” – nyilatkozta még 2017-ben lapunknak Gulyás Gergely, akkor még Fidesz frakcióvezetőként. Három éve ugyanis az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője, David J. Kostelancik arról beszélt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének egyik rendezvényén, hogy a kormányhoz közel álló - azóta Magyar Nemzet címmel megjelenő - Magyar Idők két listát is közölt a „Magyarországra fenyegetést jelentő újságírókról”. Az egyik listát ráadásul a közmédia is átvette.
Az Index távozó újságíróiból létrejött Telex viszont kiderítette, hogy Gulyás Gergely állításával szemben a kabinettől mégsem áll távol a listázás: idén júniusban ugyanis Magyar József Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára részletes adatokat kért be az Európai Unió területén lévő magyar nagykövetségektől arról, hogy a fogadó ország az elmúlt években szervezett-e szakmai látogatást, továbbképzést, tanulmányutat magyar újságíróknak. Arra is rákérdeztek, hogy ha voltak ilyen látogatások, akkor azok mikor történtek, milyen magyarországi médiumok képviselői vettek részt rajtuk, és milyen fogadó országbeli médiacégekhez mentek el.
A Telex kérdésére a KKM az adatbekérést azzal indokolta, hogy a tárca „mindent megtesz a magyar belügyekbe történő külföldi beavatkozások ellen, az ilyen támadások mögött a tapasztalatok szerint általában Soros-szervezetek állnak.” Menczer Tamás államtitkár később a kormányközeli Origónak tagadta, hogy listáznák az újságírókat, mint mondta: "se ilyen szándékunk nincs, se tudásunk hozzá". A belügyekbe való beavatkozási kísérletként értékelte viszont, hogy egyes Soros-szervezetek honlapján "rendszeresen toboroznak baloldali újságírókat, és érzékenyítő kurzusokat tartanak nekik". Hozzátette: "Ők persze nem így hívják, de mind tudjuk, miről van szó". Lapunk a Telex cikke után ismét megkereste Gulyás Gergelyt, hogy megtudjuk, tesz-e valamit a külügy intézkedése ellen, ám a tárca mindössze azt válaszolta: "A magyar kormány nem listáz senkit". A Miniszterelnökség ugyanakkor lapunknak sem válaszolt arra, hogy amennyiben külföldi befolyásolást gyanít, akkor miért nem az ebből a célból létrehozott - és történetesen a KKM felügyelete alá tartozó - Információs Hivatalt kérte egy vizsgálat lefolytatására.
Megkerestük Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost is, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Kampányüzemmódba kapcsolt a Fidesz

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.22. 06:40

Fotó: Veres Nándor / MTI
Bő fél évvel az önkormányzati választás után Orbán Viktor újra a politikai csatatérre szólítja híveit. Az ellenfél a liberalizmus, Soros, Brüsszel és a média.
A 2018-as és a 2019-es év választási év volt, politikai kampányokkal, csatározásokkal, de most 2022-ig a nyugodt kormányzás időszaka jön majd – januárban még erről beszélt Orbán Viktor egy nemzetközi sajtótájékoztatón. A jelek szerint eddig tartott a „kormányzás”, a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent terjedelmes írásában ugyanis Orbán Viktor ismét harcba hívta híveit. „A kormányzás nehéz évei után vissza kell térnünk a választási csatatérre”, mert „nagy ütközet vár ránk 2022-ben” - írta. A miniszterelnök a következő választáson arra számít, ami Lengyelországban történt, hogy a Soros-hálózat, a brüsszeli elit és a nemzetközi média támogatásával a baloldal nagy küzdelemre készteti a "nemzeti oldalt". Egy kormányzati forrásunk szerint az ismételt „harcba hívást” az augusztusban bejelentett összellenzéki megállapodás indokolja, hogy 2022-ben minden választókörzetben csak egy jelölt lehet. Ez új helyzetet teremtett, „az ellenzék előrehozta a harcot”, így erre a kormánypártnak is reagálnia kellett. Nagy Attila Tibor a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa is úgy látja, hogy a dolgozat új mondanivalója az: a kormányfő komolyan számol az ellenzéki pártok összefogásával a 2022-es választásokon, ezért nyíltan meghirdette a politikai harcot ellenük. – Ahogy korábban, a jövőben is végigvonul majd a magyar jobboldali narratívában, hogy miközben ők, a „nemzeti oldal”, a hazáért küzdenek, ellenfeleik a „globális elit” hazai kiszolgálói. Ezt a narratívát tartalmazza a hétfői orbáni írás – mondta Nagy Attila Tibor. A miniszterelnök esszéjében ideológiailag igyekezett eligazítani olvasóit a konzervatizmus, a liberalizmus, az illiberalizmus és a kereszténydemokrácia mentén. A szövegben 25-ször szerepel a „liberális” és négyszer a „libernyák” kifejezés (ehhez képest az „illiberális” csak négyszer és Soros György is csak hat említést kapott), egyértelműen kijelölve ezzel a kormánykommunikáció célpontját a következő időszakra.
A konzervatívok és kereszténydemokraták számára a legnagyobb kihívást és ellenfelet ma és újra a liberalizmus és a liberálisok jelentik - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint ugyanakkor kedvező folyamatok zajlanak a világban. „A politikai korrektség, vagyis a libernyák doktrína-, beszédmód- és stílusdiktátumok elleni lázadás medre egyre szélesedik”. Orbán szerint alapvető és kibékíthetetlen értékkülönbségek vannak a két oldal között, a liberálisok támadásainak célkeresztjében csupa olyasmi áll, ami a konzervatív-kereszténydemokrata hagyomány szíve közepe, mint a nemzet, a család, a vallási hagyomány. Ezt a gondolatot aztán részletesen boncolgatta a politikus: a liberálisok a Soros-hálózatnak kiszolgáltatott nemzetközi szervezetekre testálnának minél több kormányzati hatáskört, a kereszténydemokraták pedig ellenzik ezt. „A libernyákok szerint nincs miért félni a nagymértékű bevándorlástól", a konzervatívok ellenben elutasítják „a bizonytalan kimenetelű társadalmi és emberkísérletet”. A liberálisok bevinnék a „genderideológiát és a szivárványos propagandát” az iskolába, a konzervatívok viszont hazafias nevelést akarnak. Európa is megkapja a magáét a kormányfőtől, Orbán szerint a kontinens gazdasági, politikai súlya elenyészett, innovációban csak a Kelet és Amerika hátát nézzük. Nem utolsósorban azért – vélekedett –, mert nincs közös hadsereg, márpedig ma a kutatás-fejlesztés alapvetően a hadiiparban zajlik. A miniszterelnök úgy látja, hogy Brüsszel a V4-ekhez képest ellenkező irányba menne, "abszurditásig emelt klímacélok, szociális Európa, közös adórendszer, multikulturális társadalom". – A Nyugat elvesztette vonzerejét Közép-Európa szemében, a mi életberendezkedésünk pedig nem tűnik kívánatosnak a nyugatiak számára – írta. Orbán Viktor levezette azt is, hogy miért örülne Donald Trump amerikai elnök újbóli megválasztásának. Ennek oka, hogy jól ismerik a demokraták "morális imperializmusra épülő külpolitikáját", a demokráciexportot, amely sokszor összeomlást és káoszt hoz. Nagy Attila Tibor úgy látja, a cikkben említett ellenségképek mindegyike megfogalmazódott Orbán korábbi beszédeiben. „A korábbi állítások, ellenségképek folyamatos ismétlésének előnye, hogy megteremti a bevésés lehetőségét a Fidesz szavazóiban: akik tudják, mire és hogy ki ellen kell szavazni – kampánytechnikai szempontból adekvátak is az ellenségképek, mert mozgósító erejűek lehetnek” – mondta Nagy Attila Tibor. Mikecz Dániel a Republikon Intézet munkatársa azt mondta lapunknak, a „szövegből az úgynevezett kultúrharc elmélyítésének szándéka olvasható ki”. Ez azt is jelenti, hogy „újabb társadalmi csoportok, szakmai körök kerülhetnek nyomás alá, mint például a szövegben megnevezett NGO-k és a meleg közösség.

Sárkányölés és nemzetbiztonsági kockázat

Gyurcsány Ferenc (DK): A miniszterelnök önmagát Sárkányölő Szent Györgynek állítja be, ellenben mindazt, amit az Európai Unió és népei képviselnek, az nekünk történelmi, politikai, eszmei, morális ellenfelünk szerinte. (...) Az Európai Unió nem sárkány, de ha igen, önt fogja legyőzni. Jakab Péter (Jobbik): Nem csak a vírussal kell megküzdenünk, hanem önnel is. (...) Képzelje magát tábornoknak, csak ne lopja el a lőszert. Tóth Bertalan (MSZP): Ön nem kritikus, önálló gondolkodásra képes polgárokat szeretne látni ebben az országban, hanem hosszú távon alattvalókat akarnak nevelni az iskolákban. Fekete-Győr András (Momentum): Orbán Viktor önmagát védi, hogy saját béna kapkodását, kudarcos kormányzását, politikai impotenciáját a liberális világösszeesküvésre kenhesse. Csakhogy amíg ezt egy alufóliasisakos holdkóros csinálja, az senkinek nem árt. Ha egy ország miniszterelnöke egy világjárvány idején, az bizony óriási veszély. Nemzetbiztonsági kockázat. - Unyatyinszki György