Előfizetés

A külügy is „érzékenyített” újságírókat

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.23. 06:00
KETTŐS MÉRCE - Menczer Tamásnak (balra) a keresztény „érzékenyítéssel” nem volt baja, de sorosozni szeret
Fotó: BUDAPEST FORUM FOR CHRISTIAN COMMUNICATORS, FACEBOOK
Szijjártó Péter tárcája is szervezett olyan rendezvényt, amihez hasonló miatt „külföldi beavatkozást” emleget és kritizálja más országok nagykövetségeit.
Keresztény érzékenyítő kurzusnak is tekinthető az a médiakonferencia, amit tavaly szeptemberben tartottak a Ludovika Campuson a Külgazdasági-, és Külügyminisztérium, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezésében. A Budapest Forum for Christian Communicators című rendezvény „egyik kiemelt üzenete” ugyanis az NKE szerint így szólt: „a keresztény kultúra és a keresztény értékek megtartásának fontossága”. Mint a Népszava megtudta, a szervezésben számos magyar nagykövetségnek is részt kellett vennie. Az érintett magyar külképviseleteknek össze kellett állítaniuk egy listát a résztvevőként vagy előadóként szóba jöhető közéleti személyekről, újságírókról azokban az országokban, ahol a nagykövetségek működnek. Erről a listáról szemezgetett a külügy és hívta meg a kiválasztottakat a rendezvényre. Furcsa ez annak fényében, a tárca élesen bírálta a Transparency Internationalt és egyes országok Budapesten működő nagykövetségeit, mert ők meg támogattak egy magyar újságíróknak szánt projektet.        Úgy tudjuk, minden uniós nagykövetségnek részt kellett venni a szervező munkában, de a konferenciát hirdette többek között a bakui magyar nagykövetség és a sanghaji magyar konzulátus is, így vélhetően őket szintén bevonták. Tegyük hozzá: az azeri és a kínai résztvevők legalább első kézből számolhattak be az országukban élő keresztények elnyomásáról. Az ügyre rálátó forrásunk szerint valószínűleg több afrikai, közel-keleti országból is hívtak vendégeket. A meghívott vendégeken kívül ugyanakkor elvileg bárki más is jelentkezhetett a konferenciára a rendezvény honlapja szerint. 
Aligha meglepő, hogy ilyen témájú konferenciát szervez a külügyi tárca, hiszen a világ üldözött keresztényeinek megsegítésével 2018 szeptembere óta a kormányban külön államtitkár foglalkozik. A Szijjártó Péter vezette minisztérium szervezte rendezvény azért pikáns, mert a tárca korábban épphogy az „érzékenyítést” kifogásolta a Transparency International (TI) egyik programjával kapcsolatban. Mint arról a távozó indexesek új lapja, a Telex beszámolt, a tárca részletes adatokat kért a uniós országokban működő magyar nagykövetségektől azokról a külföldi szakmai utakról, amelyeken a hazai médiumok újságírói vettek részt. Menczer Tamás államtitkár az ATV-ben ezt azzal magyarázta, hogy „a magyar ügyekbe történő külföldi beavatkozásként értékelték” a kurzusokat, amelyek mögött „Soros-szervezetek állnak”, ezek pedig szerinte nem szakmai utak, hanem „érzékenyítő kurzusok”, és politikai ügy, ha ilyeneket Soros György finanszíroz. Időközben a TI reagált a külügy vádjaira hangsúlyozva, nem is újságíróknak szervezték a programot, hanem az újságírás iránt érdeklődő hallgatóknak, és a győzteseknek a pénzjutalmon felül egy-egy külföldi tanulmányutat is felajánlottak egyes Magyarországon működő nagykövetségek támogatásával. Az „érzékenyítést” most kifogásoló Menczer Tamás – többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Balog Zoltán volt EMMI-miniszterrel együtt – részt vett a tavalyi eseményen a Ludovikán. Az NKE honlapján rövid videótudósítás is van a konferenciáról, ebből kiderül, hogy legalább százan vettek részt az eseményen megtöltve az egyetem egyik előadótermét. Menczer Tamás akkor arról beszélt, azért rendezték meg az eseményt, mert „Európában és a világban komoly erők mondják, hogy a kereszténység, a kereszténydemokrácia már elavult, a múlt része, nincs rá szükség, és mi úgy gondoljuk, hogy ez nem igaz (…) és fontosnak tartjuk, hogy elmondjuk, hogy mi mit gondolunk ezekről a dolgokról”. Ugyanakkor John O’Sullivan brit politikai kommentátor azt hangsúlyozta előadásában, hogy „az újságírás célja az igazság felfedése, a korrupció és a hazugságok leleplezése”. Szerinte „a keresztény újságírók számára is íratlan szabály a semlegesség, pártatlanság és objektivitás. A kutatás során semlegesnek kell maradni, mindkét oldalt meg kell vizsgálni”. Az NKE lapunkkkal közölte, ők csak a helyszínt biztosították, minden mást a tárca intézett. Megkérdeztük a külügytől, hogy mely országokból érkeztek a részvevők és mennyibe került a rendezvény. A tárca munkatársai választ ígértek, ám  cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg.

Ütnek-vágnak

Menczer Tamás az ATV-ben elismerte, hogy a magyar újságírók "listázásával" kapcsolatos információk egy belső dokumentumból valók. De szerinte a külügy kérése nem volt problémás, inkább az a gond, hogy ez a dokumentum nyilvánosságra került, mint fogalmazott: "úgy látszik, külügyminiszter úr még nem rúgott ki elég embert, még mindig szivárognak dokumentumok". Úgy fest, a tárcánál bevett a kirúgással való fenyegetés: az augusztus végi nagyköveti értekezleten Szijjártó Péter azt mondta, a minisztériumában nem engedélyezik a járvány alatt az otthoni munkát, aki mégis ezt kérné, attól megvállnak. A tárcavezető 2014-es kinevezése óta jelentős személycserék voltak a minisztériumban, ahol nagy szigor uralkodik: lapunk februárban számolt be arról, hogy rövid időn belül három főosztályvezetőt is leváltottak, mert Szijjártó elégedetlen volt az általuk leadott felkészítő anyagokkal. 

Kikötőjét félti Csopak

Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.22. 20:58

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nyílt levélben fordult a helyiekhez a település Facebook-oldalán Ambrus Tibor, Csopak polgármestere, miután a Balatoni Hajózási Zrt. 52 millió forintos kikiáltási áron meghirdette árverésre a kikötőt.
A csopaki kikötő három másikkal együtt eladóként szerepelt a cég reorganizációs tervében, amelyet májusban, a részvényes települések ellenében fogadott el a Magyar Turisztikai Ügynökség. A négy település azóta jelezte: átvenné üzemeltetésre a kikötőket, s hosszas tárgyalás után Balatonudvari, Balatonakali, Balatonkenese 25 évre meg is kapta a területet ingyenes használatra. A három falu vállalta, hogy továbbra is biztosítják a közforgalmat a kikötőkben, fizetik az üzemeltetési költségeket, s a szerződéses időszak végén nem számolják el esetleges értéknövelő beruházásaikat. Csopaknak azonban nem sikerült megegyeznie a céggel, ugyanis a Bahart csak a kikötő egy részét – nagyjából a betonmólót – adta volna át a településnek, a többit – amely közparkként fontos lett volna a községnek – továbbra is értékesítésre szánta a hajózási társaság. Ambrus Tibor akkor lapunknak azt mondta, megpróbálják megvenni a területet, Csopaknak ugyanis nagyon fontos a kikötő, a település életének szerves része, rengeteg tervük van, hogyan hasznosítanák. – Abban kérem az önök és minden civil szervezet segítségét, erősítsenek meg bennünket, hogy önök is nyitott közparkként szeretnék a jövőben látni és használni ezt a területet, és egyetértenek abban, hogy többlet építési jogot ne adjunk a területnek – fordult nyílt levélben a nemrégiben még a Kerekedi-öböl feletti terület átminősítése ellen sikerrel küzdő civil aktivistákhoz a polgármester. Ambrus Tibor szerint a kikötőt a beépítés fenyegeti, hiszen az árverési kiírásban már nem szerepel, hogy közforgalmú kikötőként kell üzemeltetni a területet. A polgármester azt állítja, tudomása van arról, hogy máris feltűntek bizonyos befektetői csoportok, sőt, már jelezték az önkormányzatnak az átsorolási igényüket. Szerinte könnyen belátható, ha egy befektető akár többszáz millió forintért megvásárolja a területet, akkor be is szeretné építeni, és a csopakiak nem fognak tudni szabadon kijutni a Balatonhoz ezen a területen keresztül. Kerestük Ambrus Tibort, hogy milyen befektetői csoportokról tud, illetve Csopak valóban részt vesz-e az árverésen, de cikkünk megjelenéséig nem sikerült megszólaltatnunk.

Szó sincs arról, hogy az uniós tagállamok befejeznék a Magyarország ellen indított 7. cikkelyes eljárást

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.22. 20:09

Fotó: Shutterstock
A decemberig hátralévő időben újabb meghallgatást szeretnének rendezni a jogállam érvényesülésével kapcsolatos témákról.
“Egyelőre nem teljesültek a folyamat lezárásának feltételei” – mondta Michael Roth német államtitkár a soros EU-elnökség képviseletében az Európa-ügyi miniszterek keddi brüsszeli ülése után, ahol szóba kerültek az Index körüli változások is.      Az uniós tárcavezetők a 7. cikkelyes eljárásról szóló helyzetértékelése Vera Jourová illetékes bizottsági alelnök beszámolójával kezdődött. EU-s források lapunknak azt mondták: Jourová rendkívül részletesen beszélt a magyarországi helyzetről, szóba hozta a veszélyhelyzeti kormányzással és a Index szerkesztőségének szétverésével kapcsolatos brüsszeli aggodalmakat. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter viszont nehezményezte, hogy olyan ügyek vetődtek fel, amelyek nem szerepelnek a 7. cikkelyes folyamatot kezdeményező, Judith Sargentini által összeállított EP-jelentésben. Információink szerint az eszmecserén vagy féltucat kormány – köztük a dán, a francia, a holland, és a svéd – képviselője kért szót, és szinte valamennyien meghallgatást sürgettek, amelyen egy-egy téma alaposan körüljárható. Az EU következő költségvetéséről és járvány utáni helyreállítási alapjáról szóló vitában gyakorlatilag ugyanezek az országok szorgalmazták az “erős és hatékony jogállami feltételrendszer” létrehozását.  Kedden derült ki az is, hogy elmarad a következő uniós csúcs, mert koronavírusos lett az Európai Tanács elnökének egyik munkatársa.