A jelenlegi helyzetben a WHO és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenza elleni oltás beadatása. Bár ez nem hatásos a koronavírus ellen, a kevesebb influenzás eset jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátás terhelését. Továbbra is nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, távolságtartás és rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés, ezek mindkét kórokozó ellen bizonyítottan hatásosak a megelőzésben – olvasható abban az összefoglalóban, amelyet Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, a PTE TTK Biológiai Intézetének és a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Laboratóriumának munkatársa és Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Koronavírus-kutató Akciócsoport, valamint a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoport vezetője az mta.hu számára készített.
Az influenzás megbetegedések tünetei nagyrészt átfedésben vannak a SARS-CoV-2 tüneteivel. A szezonális influenzavírus egyes években a lakosság akár 20 százalékát is képes megfertőzni, és évente átlagosan 650 ezer ember haláláért felelős világszerte, amiből az európai régióra 70 ezer haláleset jut. Az influenzaszezon a bolygó déli és északi féltekén elcsúszva jelentkezik, az évszakokat követve, így az Egyenlítőtől délre augusztusban ér hivatalosan véget. Érdekes az idei adatok; a teljes régióra igaz, hogy a Covid-19-megbetegedés miatt bevezetett intézkedések nagyságrendekkel kevesebb influenzás megbetegedést eredményeztek, de nem tudni, mi várható az északi féltekén – írták a Koronavírus-kutató Akciócsoport tagjai.
Szezonális influenza és koronavírus – hasonlóságok és különbségek
Bár, mint írták, virológiai szempontból két különböző víruscsalád tagjáról van szó, funkcionális szempontból több hasonlóság is van közöttük, amelyek a védekezést bizonyos mértékig egy síkra helyezik. Mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed, így a már sokszor emlegetett higiénés szabályok (maszkviselés, távolságtartás, kézhigiénia) mindkét megbetegedés ellen alkalmas járványügyi intézkedések. Mindkét betegség nagyon hasonló tünetegyüttest képes okozni, légúti fertőzésként a tünetmentességtől a mérsékelt tünetek megjelenésén át a súlyos lefolyásig.
A járványtan egyik alapvető mérőszáma a reprodukciós ráta (R0), amely nagyon leegyszerűsítve a kórokozók terjedési potenciálját jelöli. Ez mutatja a járványok növekedési ütemét, 1 alatti vagy 1-es értéknél a járvány zsugorodását, stagnálását jelenti. A Covid-19 esetében ez az érték 2 és 2,5 közé tehető, míg a szezonális influenza esetében jóval alacsonyabb érték körüli. Közvetlen összehasonlítást azonban nehéz végezni, hiszen az R0 változása minden esetben számos tényezőhöz kötött. Jelenleg azonban a Covid-19 esetében, mivel egy új, a népesség számára még ismeretlen kórokozó, az R0 tartósan és dinamikusabban magasabb – olvasható a kutatók összefoglalójában.
A súlyos esetek arányában markánsabb különbség figyelhető meg. A Covid-19 esetében a fertőzések 80 százaléka enyhe vagy tünetmentes, míg 15 százaléka olyan súlyos lefolyású, hogy kórházi ellátást igényel, és a betegek további 5 százaléka szorul gépi lélegeztetésre. Ez nagyságrendekkel nagyobb érték, mint a szezonális influenza esetében. Korcsoportszintű eloszlásban a Covid-19 esetén jelenleg a kórházba kerülés aránya a munkaképes korosztályt is nagyobb arányban érinti. Az influenzavírus által okozott súlyos megbetegedések leginkább a gyermekeket, az időseket és a terheseket érintik. Jelenlegi ismereteink szerint a Covid-19 az időseket és a krónikus vagy lappangó betegségekben szenvedőket – tették hozzá.
A legsúlyosabb különbség a halálozási ráta vonatkozásában figyelhető meg. Bár a Covid-19-megbetegedések tényleges halálozási mutatója a következő időszakban ismerhető csak meg, és rendkívüli mértékben eltérő lehet térben és időben, a rendelkezésre álló adatok és a tudomány ismeretei szerint is legalább tízszerese a szezonális influenzáénak. A szeptember 21-i állapot alapján 960 ezer ember hunyt el az új koronavírus által okozott fertőzésben, így a második hullámnak már a küszöbén is jóval meghaladtuk az átlagos influenzaszezonok mutatóit. A kutatók szerint a legfontosabb gyakorlati különbséget pedig az jelenti, hogy míg az influenza esetén rendelkezésre állnak jól működő megelőzési (vakcina) és terápiás (antivirális szerek) lehetőségek, a Covid-19 esetében jelenleg egyik sincs.
A déli influenzaszezon a Covid-19 miatt bevezetett intézkedéseknek köszönhetően az influenzafigyelő rendszerek fennállása óta először gyakorlatilag elmaradt, így a tudomány számára is
"Az elmaradás jó hírnek tűnik, ám a lazább járványkezelés hatására egyelőre megjósolhatatlan, hogy a régiónkban mi várható. Ha nem sikerül megfelelő mértékben fenntartani és alkalmazni a járványügyi intézkedéseket, az új koronavírus mellett az influenza is nagyobb teret nyerhet" – figyelmeztettek a szakemberek.
Mint írták, további kutatásokra van szükség, hogy megismerjék, az influenzaoltás hatása milyen hatással van a Covid-19 betegség lefolyására. Mint írják, Brazíliában készül egy több mint 90 ezer embert magába foglaló tanulmány, amely egyelőre tudományos bírálaton nem esett át, de az adatok biztatóak. A vizsgált populáción belül a halálozási arány csökkenését figyelték meg olyan Covid-19-betegek körében, akik influenzaoltáson estek át. Ennek háttere egyelőre nem ismert. „Semmiképp sem jelenthető ki, hogy az influenzaoltás védelmet nyújt az új koronavírus ellen, de valamely nem specifikus immunrendszeri kapacitásnöveléssel segíthette a betegség kimenetelét. Ennél biztatóbb, hogy sem Brazíliában, sem más országban nem ismertek összeférhetetlenségre utaló esetek, ami meggátolná az influenzaoltás alkalmazását a Covid-19-pandémia idején” – fogalmaztak.
A kutatók szerint a számos ismeretlen tényezőtől függetlenül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is a jelenlegi helyzetben minden eddiginél fontosabb az influenzaoltást beadatni. Hangsúlyozták, nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, a távolságtartás és a rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés. Ezzel akár „két legyet is üthetünk egy csapásra”, hiszen két légúti virális fertőzést is elkerülhetünk – írták.
Fertőződés és fertőzés ellen is
A védőoltás fontosságára hívta fel a figyelmet Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Klinikai Központ elnöke is. Továbbra is ez az influenza elleni védekezés legjobb módja – írta az intézmény honlapján.
Az influenza, amelynek szezonja évtizedek óta az ősz és a hideg idő beköszöntével indul be, is súlyos szövődményeket tud okozni, főleg, ha a veszélyeztetettek körébe tartozót fertőz meg. Ilyenek az idősek, a gyenge immunrendszerrel vagy krónikus betegséggel rendelkezők, ugyanazok, akikre a COVID-19 is a legnagyobb veszélyt jelenti. Ezért Szabó Attila szerint fontos, hogy a koronavírus ellenére se feledkezzünk el az influenzáról sem, és minél többen adassák be maguknak a védőoltást.
A védőoltások a XX. század legnagyszerűbb egészségügyi vívmányai közé tartoznak – emlékeztetett a klinikai rektorhelyettes. Számos, korábban rengeteg áldozatot követelő fertőző betegséget – a járványos gyermekbénulást, a torokgyíkot, a szamárköhögést – ezek segítségével sikerült szinte teljesen kiszorítani az országból. Az influenzát ugyan egyelőre nem sikerült száműzni, a védőoltással jelentősen csökkenthetők a fertőzés szövődményei, a megbetegedések száma és a halálozások aránya is. Szabó Attila szerint annak is érdemes beadatnia az oltást, aki nem tartozik a veszélyeztetett csoportokba, mert a koronavírushoz hasonlóan influenzával is könnyen megfertőzhet másokat.
Az influenzavírus évről évre mutálódik, ezért a védőoltáson folyamatosan változtatni kell. „Régebben gyakoriak voltak az élő, legyengített kórokozót tartalmazó oltások, amelyek enyhe betegséglefolyást okozva készítik fel a szervezetet a fertőzésre. A legújabb típusú oltások többsége a kórokozók csupán egy kisebb darabját tartalmazzák, ez önmagában nem okoz betegséget, de mivel az immunrendszer felismeri a vírusra nagyon jellemző részt, elkezd ellenanyagot termelni, így sokkal felkészültebbé válik a szervezetünk a valós megbetegedésre” – magyarázta a rektorhelyettes. Százszázalékos pontossággal ugyan nem lehet megmondani, hogy a következő influenzaszezont a vírus milyen mutációja okozza, az előző évek vírusainak vizsgálata alapján összeállított védőoltás így is komoly védelmet jelent a fertőzés ellen.
A Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese szerint az influenza elleni védőoltást ősz közepétől érdemes beadatni, de novemberben vagy decemberben sem késő. A jelenlegi helyzetben azonban javasolt minél korábban beadatni, mert egy influenzás beteg más kórokozókra, így az új koronavírusra is fogékonyabb lehet, a két betegség együtt pedig sokkal súlyosabb formában érintheti a szervezetet.
