Előfizetés

Több mint 3 milliárdból épül-szépül tovább a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Árpási Bence
Publikálás dátuma
2020.09.24. 07:24

Fotó: Népszava
Ismét pénzeső hull a miniszterelnök kedvenc oktatási intézményére.
Mint az a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból kiderül, az idei évben több, mint 1,5 milliárdot, és a 2021-ben szintén ennyit költhet magára a nemzeti közszolgálati egyetem. A beruházás három tételből áll:
  • Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ létesül a Ludovikán.
  • Felújítják a Hungária körúton található épületeket, ahol a honvédtiszteket képzik (korábban ez volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).
  • Tovább terebélyesedik a Ludovika infrastruktúrája, rekonstrukciós munkákat végeznek el, irodákkal és kulturális terekkel bővítik a campust.
A kormány a korábbi években is bőkezű volt az általa alapított egyetemmel: 2015-2018 között 38 milliárd forintot szánt a Ludovikára. Mint ahogy arról a Népszava is beszámolt, legutóbb 2017-ben vágott 11 milliárdot az intézményhez, az egyetem és környezete fejlesztésére. 

„Azokkal vagyunk, akiket üldöznek”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.24. 07:00
Balog Zoltán
Fotó: Béres Márton / Népszava
A református püspöknek készülő Balog Zoltán volt miniszter lapunk értesülése szerint a jelölések kétharmadát begyűjtötte a dunamelléki egyházkerületben.
Bár a Fidesz pártalapítványának jelenleg is kuratóriumi elnöke, parlamenti mandátumáról már korábban lemondott, és miniszterséget sem vállalt Balog Zoltán, a szintén református Orbán Viktor kormányfő bizalmasa. Romaügyi miniszterelnöki biztosi megbízatása is megszűnt.
Amikor bejelentette, hogy a politikai pozíció helyett az egyházat választja, és 12 évig tartó szünet után lelkipásztorként folytatja, még nem adott egyértelmű választ arra, szeretne-e más posztot is betölteni az egyházban. - Nincsenek egyelőre távolabbi terveim, ha pedig valamivel megkeresnek a későbbiekben, majd mérlegelem, hogy belefér-e az életembe, és meghozom a döntést – nyilatkozta 2018 szeptemberében egyháza hivatalos honlapjának, a református.hu-nak.
A kérdés mára eldőlt: a hosszadalmas református tisztújításon Balog Zoltán a dunamelléki egyházkerületben a püspöki tisztség várományosaként indul. A hvg.hu a közelmúltban azt írta, hogy a református zsinat 2019 nyarán egy apró módosítással pont úgy alakította a szabályokat, hogy ne legyen akadálya Balog püspökké választásának. Az addig érvényes rendelkezés szerint ugyanis feltétel volt, hogy a jelölt „legalább 10 évi folyamatos, önálló lelkészi szolgálattal” rendelkezzen. A zsinat azonban törölte a „folyamatos” szót.
Az egyház kommunikációs szolgálatától ellenben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a módosításnak más oka volt: a zsinat diszkriminatívnak találta az addigi szabályozást azokkal a lelkésznőkkel – vagy akár lelkészekkel – szemben, akik gyereket vállaltak és gyesre/gyedre mentek, ezért megszakadt a szolgálatuk. Hozzátették: „Balog Zoltánnak a régebbi időkből megvolt a 10 évi folyamatos lelkészi szolgálata, miatta nem lett volna szükség megváltoztatni a szabályokat”.
A lapunkhoz eljutott hírek szerint nem mindenkinek nyerte el a tetszését, hogy egy nemrég még aktív fideszes politikus akar püspök lenni, de a zúgolódás mértéke nem érte el a nyílt tiltakozás szintjét. Legfeljebb az tekinthető az elégedetlenség jelének, hogy Balog Zoltán nem egyedüli jelöltként pályázik a dunamelléki püspöki tisztségre: kihívója Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem előző rektora. A hat évvel ezelőtti választáson hasonló volt a felállás. Balla Péter szintén egy jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező jelölttel, a Balog Zoltán barátjának számító Bogárdi Szabó Istvánnal szemben próbálkozott. Bogárdi Szabó több mint kétharmadot szerzett.
Balla Péter most is az esélytelenek nyugalmával készülhet. Hivatalos bejelentés ugyan még nincs, de egyházi berkekből származó információink szerint Balog Zoltán kapta a jelölések kétharmadát.
A Fidesz egészen kiemelkedő eredményt ért el a magyarországi vitakultúra visszafejlesztésében, sőt: a vita intézményének felszámolásában. Balog Zoltán ilyen szempontból nem a kormánypártban gyökeret vert hagyományokat látszik követni, egy programismertető fórumnak is beillő református rendezvényen közösen szerepelt Balla Péterrel.
Balog Zoltán – derült ki a református.hu beszámolójából – elmondta, milyen sokat küzdött azzal, hogy vállaljon-e egyházi feladatot. Aztán egy szarajevói konferencián, amit roma evangélisták szerveztek, bibliatanulmányozás közben elhangzott a kérdés: hajlandó vagy megfizetni szolgálatod árát? A volt miniszter közlése szerint annyi rosszat senki sem tud elmondani a politikáról, mint ő, de azt is látja, hogy sokszor olyat is számon kérnek rajtuk (sejthetően a politikusokon), „amit egyházként mi magunk sem tudunk megcsinálni.”
A volt miniszter egyebek arról is beszélt, hogy a kormánytól kapott támogatás mellett egyházának minél inkább önfenntartóvá kell válnia. Az „egyetemes keresztyénséget érő támadások” témájáról szólva kijelentette: „Azokkal vagyunk, akiket üldöznek, de nem az iszlám jelenti a legnagyobb problémát, hanem a Nyugat”. Következő mondatában Balog Zoltán elmagyarázta, hogyan kell ezt érteni: „A keresztyénüldözés ott kezdődik, amikor feladjuk önmagunkat.

Felemás digitális oktatás zökkenőkkel

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.24. 06:40

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Egyre több iskolában van egyszerre tantermi és tantermen kívüli munkarend, az átállás nem mindig zökkenőmentes. Sokszor a helyettesítésekkel is gondok vannak.
Nem mindenhol egyformán valósul meg a koronavírus-fertőzések miatt elrendelt időszakos tantermen kívüli oktatás, sokszor a helyi körülményeken, lehetőségeken múlik, egy-egy iskola mennyire hatékonyan tudja megoldani, hogy karanténba került diákjaik a lehető legkisebb hátránnyal folytathassák tanulmányaikat. Az Operatív Törzs tájékoztatása szerint szerdán 202 osztályban és hét teljes iskolában volt érvényben digitális munkarend. Egy budai középiskola – ahol négy osztály van karanténban – pedagógusa lapunknak elmondta: bár a digitális tanrend sokkal több felkészülést igényel tőlük, az érintett osztályok tanítását igyekeznek úgy megoldani, hogy az ne térjen el a szokásos órarendtől. Vagyis a diákoknak az órarendjük szerinti tanórában kell elérhetőnek lenniük, ebben az időben kell az adott tantárgyhoz kapcsolódó feladatokat elvégezniük. Ugyanígy az élő, videókonferenciás online órákat is csak az órarendnek megfelelően tartják. Ha egy diák „nem jelenik meg” az online órán, a szülőket kell értesíteni. Nem ennyire kidolgozott rendszer szerint oktatnák a karanténos diákokat egy Pest megyei, falusi általános iskolában. Bár az intézményt ezidáig elkerülte a vírus, a szülők azt a tájékoztatást kapták, betegség vagy karantén esetén a tanulónak – a gyakorlatban sokszor a szülőnek – kell gondoskodnia a tananyag pótlásáról. Bár a diákok a Köznevelési Elektronikus Ügyintézési Rendszeren (KRÉTA) is megkapják a feladatokat, továbbá a szülők a pedagógusokkal emailen vagy telefonon is tarthatják a kapcsolatot, de ez nem mindenkinek jelent megnyugvást. – Lényegében ugyanúgy kellene csinálnom mindent, mint akkor, amikor valamilyen más betegség miatt marad otthon a gyerek – mondta a Népszavának egy édesanya, akinek két gyermeke is ebbe a falusi általános iskolába jár. Ez az jelenti, hogy például a többi szülőtől kell segítséget kérnie, hogy (miután a KRÉTA-ba nem mindig kerül fel minden tananyag időben) fényképezzék le és küldjék el az órai jegyzeteket – feltéve, ha nem kerül az egész osztály karanténba. Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ lapunk megkeresésére közölte: amennyiben egy osztályban tantermen kívüli, digitális munkarend kerül elrendelésre, a tavasszal szerzett tapasztalatok alapján – jellemzően interaktív, élővideós módszerrel, a feladatoknak a KRÉTA rendszerben történő rögzítése mellett – folyik az oktatás. „Ennek pontos kialakításában most is megvan az intézmények mozgástere, ugyanakkor az elvárás, hogy minden tanulónak biztosítsák a tanulás, a tananyagok feldolgozásának és a szükséges ismeretek elsajátításának a lehetőségét” – írták. – A párhuzamos tantermi és digitális oktatás olyan sok körülménytől függ, hogy gyakran lehetetlen az elvárt módon kivitelezni – állítja Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja. Ide tartozik az iskola felszereltsége, a pedagógusok leterheltsége. De a bontott osztályok esetében – amikor például egy nyelvi órán két külön osztály diákjai vesznek részt – szintén nehézkes a párhuzamos oktatás megvalósítása, ha úgy alakul, hogy az osztály egyik fele karanténban van, a másik fele pedig az iskolában. Nagy Erzsébet problémának tartja azt is, hogy egyre több tanár kerül karanténba, az óráikat pedig helyettesítéssel tartják meg, gyakran szaktanárok nélkül. – Én németes vagyok, de nemrég két csoportnak kellett történelemórát tartanom. Inkább kint, a szabad levegőn töltöttük az időt – mondta. A lemaradást akkor tudják pótolni, ha a szaktanárok kiszabadulnak a karanténból. Ezt úgy oldják meg, hogy a legfontosabbakra fókuszálva rövidítik a tananyagokat.  

Nem tudják, mennyi tanár van karanténban

Nem rendelkezik összesített adattal a Klebelsberg Központ a karanténban lévő pedagógusok pontos számáról – közölte érdeklődésünkre az állami iskolafenntartó. Mint írták, ez a szám folyamatosan változik annak függvényében, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ éppen kinél jelöli ki és kinél oldja fel a karantént. Arra a kérdésre, kapnak-e pluszjuttatást azok a tanárok, akik a tantermi és a digitális oktatásban is részt vesznek, azt válaszolták: a pedagógusok a normál és a digitális munkarendben is a kötelező óraszámuk terhére látják el a feladatokat. Amennyiben akár a digitális, akár a normál munkarendben a kötelező óraszámuk feletti, elrendelt órát tartanak, akkor azt a hatályos jogszabályoknak megfelelően fizetik.