Előfizetés

Szigort ígértek, mégis lazára vették a biztonsági intézkedéseket a Szuperkupa-döntőn

Bernau Péter Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.09.24. 21:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A gyakorlatban csak a maszkviselésre hívták fel a szurkolók figyelmét, illetve a lelátón több, de inkább kevesebb sikerrel tartatták be velük a kötelezően előírt távolságot. Testhőmérsékletet hőkapuval mértek.
Budapest magas koronavírus-fertőzöttségi mutatói miatt kiemelten szigorú biztonsági intézkedéseket ígért az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a Bayern München-Sevilla Szuperkupa-találkozó előtt. A gyakorlatban azonban csak a maszkviselésre hívták fel a szurkolók figyelmét, illetve a lelátón több-kevesebb sikerrel betartatták velük a kötelezően előírt távolságot. Inkább kevésbé: a lelátókon sokan már nem viselték a maszkot. Az európai és a magyar szövetség ugyan korábban azt állította, hogy csak negatív vírusteszttel és testhőmérséklet ellenőrzése után lehet bejutni az arénába, a bejáratnál csak a jegyek érvényességét kontrollálták. Beljebb a stadion területén volt egy hőkapu, amin mindenkinek át kellett menni, de ennek a mérési pontossága nem egyezik meg a homlokos lázméréssel, előbbi csak a szélsőséges értékeknél, komolyabb láznál jelez.     
Az utcán nem volt sem távolságtartás, sem maszkviselési kötelezettség, a beengedésre váró drukkerek 19 óra után több kapunál egymás hegyén-hátán tolongtak. Míg itt a lázmérős testhőmérséklet-mérésnek tudósítóink nyomát nem látták, a fémdetektoros motozás nem maradt el. A Puskás Stadionba tartó szurkolókat már a metróban tájékoztatták arról, hogy kötelező lesz a maszkviselés, más kérdés, hogy az információ csak magyarul volt hallható. „Mit mondtak? Valamit a Szuperkupáról. Reméljük nem azt, hogy elmarad” – próbálták megfejteni az információt azok a müncheni drukkerek, akik a szövegből csak a Szuperkupát értették meg. Lapunk több Bayern-szurkolóval is beszélt, azt próbáltuk megtudni, nem féltek-e a járványhelyzetben Budapestre jönni. Az első meglepetést az okozta, hogy a válaszadók háromnegyede magyar volt a müncheni klub mezében. Ők azt mondták, hogy a jegyvásárlásnál nem kértek tőlük negatív vírustesztet, többségük nem is rendelkezett ezzel. Korábban arról volt szó, hogy a két együttes drukkerei különgéppel jönnek és a repülőtérről külön busz hozza őket a stadionhoz és a mérkőzés után utaznak is haza. Ez azonban csak a körülbelül kétszáz sevillai rajongó esetében valósult meg. Az ARD német közszolgálati televízió információja szerint Münchenből az 1200 rajongó többsége autóval érkezett Budapestre, ezért számukra nem indítottak különgépet a bajor fővárosból. 
Az előző szezon előtt, amikor még hírből sem ismerte senki a koronavírus-járványt Porto volt a Szuperkupa-mérkőzés eredetileg tervezett helyszíne. Mindez akkor módosult, amikor nyár elején kiderült, hogy Isztambul a törökországi járványhelyzet miatt nem tudja vállalni az augusztus végére halasztott Bajnokok Ligája-döntő megrendezését. Az UEFA úgy döntött, hogy a finálét Lisszabon kapja meg (később a negyeddöntőket is idehozták és a portugál fővárosban rendezték ettől a szakasztól az összes BL-meccset), cserébe Portóból elviszik máshova a Szuperkupa-találkozót. Ebben az időszakban a fertőzöttségi adatok ismeretében logikus és jó választásnak tűnt a magyar főváros, főleg azért, mert föl sem merült az a lehetőség, hogy nézőket is beengednek a lelátókra. Az UEFA augusztus 25-én döntött úgy, hogy lehetnek nézők a Szuperkupa-mérkőzésen. Karácsony Gergely, budapesti főpolgármester nem értett egyet a döntéssel, a városvezető lapunknak azt mondta, ha a hatásköre lehetővé tenné, akkor nem engedné be a nézőket a stadionba.

Elfogadták az ajándékjegyet

Bár mind Portugáliában, mind Bajorországban sokakat elrettentett a szuperkupa döntőtől a magyarországi járványhelyzet, a mentőszolgálat munkatársaira nem volt hatással a tömegrendezvénytől való félelem. Legalábbis a mentőszolgálat nem számolt be a kérdésünkre sem arról, hogy lett volna az 500 bajtársuk között akár egy is, aki a kockázat miatt visszaadta volna a kisorsolt ajándék jegyét. Mint írták: a mentődolgozóknak felajánlott jegyek egyazon szektorba szólnak, ahol nem érintkeznek külföldiekkel, és a menedzsment külön is fölhívta az érintettek figyelmét a járványügyi óvintézkedések fokozott betartására.

Nehezen szabadulnak a polip csápjaitól

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.24. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Hiába a politikai váltás, a budapesti önkormányzatok többsége tovább vitte a korábbi szerződéseket és az új közbeszerzéseket is rendre a régi partnerek nyerik.
A magyar önkormányzatok számítanak az állam után a legnagyobb megrendelőnek: 2018-ban 620 milliárd forint körüli összeget költöttek különféle beruházásokra és a felújításokra. Erre jönnek rá az uniós támogatások, amelyek javát természetesen a kormány költi el, de azért a következő ciklusra remélt 61 milliárd eurónyi (20 ezer milliárd forintnyi) forrásból jelentős rész juthat helyi szintekre is. A KSH adatai szerint az önkormányzatok költségvetési bevételei 2018-ban meghaladták a 3000 milliárd forintot. Ennek több mint felét az állami támogatások tették ki, a saját bevételek közül a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó jelentette a két legnagyobb tételt, és még mindig maradt elég eladni való ingatlan is, amelyből szintén tízmilliárdok folynak be évente. A bevétel javát természetesen a működésre fordítják, de az önkormányzatok ezzel együtt is meghatározó szereplői a hazai gazdaságnak.  Elfoglalásuk tehát nem csupán politikai tett, hanem gazdasági érdek is. Ugyanakkor hiába hozott sok helyen változást a tavalyi választás, a fővárosban a korábbi szerződések – legyen az parkfenntartás, szemétszállítási társulás, közétkeztetés vagy útfelújítás – az esetek többségében tovább élnek. A kontraktusokat – legalábbis az 5 milliónál nagyobb értékű megbízásoknál – közbeszerzési eljárásokon kiválasztott cégekkel kötik az önkormányzatok. A beszállítók, partnerek köre ennek ellenére meglehetősen szűk, nagyon sok a visszatérő vagy folyamatosan jelenlévő cég. De olyan is akad, amellyel évtizedes szerződést írnak alá a polgármesterek. Így például a XVI., a XXI. és a XXII. kerületet 15, illetve 20 évre kötötte magát a Publimonthoz: a helyi ellenzék szerint meglehetősen olcsón engedtek át közterületet, illetve reklámbevételeket a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégnek, amely milliárdokat kaszál az üzleten.  Az Mfor gazdasági szakportál tavalyi – a Korrupciókutató Központ adatbázisából, a Közbeszerzési Értesítő hirdetményeiből, valamint a fővárosi cégek közzétett szerződéseiből kirajzolódó – fővárosi közbeszerzési térképe szerint a toplistások így, vagy úgy kapcsolódnak a kormány gazdasági holdudvarához. Az előző, Tarlós István-féle városvezetés kétszer is nekifutott az önkormányzati cégek „megtisztításának”, mindkét alkalommal elbuktak. Aligha tagadható, hogy a Fidesz-közeli cégek már jó ideje betették a lábukat a fővárosba. A Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat rögtön az elején odacsapott, több cégvezetőt (FKF, BGYH, Főkert, Főtáv) is menesztett kétes szerződések és közbeszerzések okán. Az első rendeletek között fogadták el az antikorrupciós „Ez a minimum!” programot, amelyhez azután több ellenzékivé avanzsált önkormányzat is csatlakozott. Bár néhány közülük ennek ellenére erősen vitatott kontraktusokat kötött. Az új zuglói önkormányzat például a fideszes kötődésű C-Ware Kft.-től vett 76 parkolóautomatát, amiket szintén ez a cég fog üzemeltetni. Horváth Csaba (MSZP) polgármester szerint kényszerpályán mozogtak, a kiírt közbeszerzésen már nem lehetett változtatni.  A fővárosnak sem sikerült túljutni az első szakaszon: a közbeszerzési eljárások felmérésén, a meglévő szerződések felülvizsgálatán. Garancsi István cége tovább építhette a Biodómot, bár közben többször is árat emelt. De nem nyúlnak például a Mészáros-birodalomhoz tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusszal kötött határozatlan idejű szerződésekhez sem. Az alkuszt a biztosítók fizetik, ennek mértékét a főváros nem ismeri. De elégedettek, mivel a Népszavának küldött válaszuk szerint az első negyedévben a biztosítási portfólió részletes áttekintése alapján és az alkusszal folytatott tárgyalások után jelentős díjcsökkentést tudtak elérni.  Józsefváros viszont szerződést bontott a Mészáros-féle alkuszcéggel. Mint ahogy korábban érvénytelennek mondta ki az erősen túlárazott menzaszerződést is – még a szokatlanul magas közigazgatási bírság sem tudta megingatni az önkormányzatot. Ahogy Pikó András polgármester mondta a Népszavának: „Józsefvárosra évekkel ezelőtt rácuppant egy közpénzleszívó Fidesz-polip, amelynek a csápjait most egyesével kell felrángatni”. S rángatják is rendesen. A főváros kezdeti lendülete viszont látszólag alábbhagyott, mint ahogy az ellenzéki vezetésű kerületek többségében sem törik össze magukat azért, hogy megszabaduljanak a problémás szerződésektől. A NER-polip a tavalyi helyhatósági választás után is szorításában tartja a budapesti önkormányzatokat.   

A kör ötszögesítése

Bár az önkormányzatok gazdálkodását számos törvény szabályozza, ha kell, a helyhatóságok igen kreatívak tudnak lenni, esetenként meghökkentő közbeszerzési performanszokat adnak elő. Főként a nagyobb városok és különösen Budapest önkormányzatai. Mindjárt itt van példaként a XII. kerület, amely szeptember elején úgy rendelt meg 14 milliárd forintért tájépítési, kertészeti, környezetrendezési és parképítési munkákat a Penta Általános Építőipari Kft-től, hogy eredetileg csak 6 milliárdot szánt erre a feladatra. Az még meglepőbb, hogy a nagy értékű tenderen nem tolongtak a cégek. Egyedül a Penta jelentkezett a hegyvidéki önkormányzat felhívására. Véletlenek persze ritkán akadnak egy ekkora megrendelés körül. A Penta az elmúlt években a kerület szinte kizárólagos mélyépítő partnerévé avanzsált, ami meglehetősen jól jövedelmez. A cég 2016 óta megháromszorozta a nettó árbevételét, tavaly már 30 milliárd felett jártak. Ebben vaskos szeletet jelentett például a kerület tavalyi 763 milliós mélyépítési, játszótér-alakítási megrendelése. A Penta Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején került be a fővárosi önkormányzati világ gazdasági vérkeringésébe a Belváros Főutcája program kivitelezői csapatának tagjaként. Azóta se esett ki a pikszisből, hiszen a Podmaniczky tér felújítását, valamint a Vörösmarty és a József Nádor tér kivitelezését is rájuk bízta a kerület összesen 5,3 milliárd forint értékben. De kaptak megrendelést az I., a III., a XV., a XVI. kerülettől és a fővárosi önkormányzat cégeitől is.   

A BKK és a BKV volt a legnagyobb megrendelő

A fővárosi önkormányzat és cégei a Tarlós-éra 2011 és 2017 közötti hét évében 1400 milliárd forintot meghaladó értékben kötöttek szerződéseket különféle tenderek eredményeként – derül ki a Korrupciókutató Központ adatbázisából. A fenti összeghez nyugodtan hozzászámolhatunk még sok tízmilliárdot, hiszen 2018-2019-ben különösen nagy összegű kontraktusok születtek, köztük például az M3-as metró kivitelezési szerződései, nagy értékű tervezői megállapodások a metró és HÉV-vonalakra, informatikai rendszere üzemeltetés (Mészáros-féle 4iG) és számos jármű és gépbeszerzés. Az adott időszak fővárosi közbeszerzési toplistáját a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV állt 430-320 milliárd forinttal, mögöttük jelentősen lemaradva következett a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 181, illetve 116 milliárd forinttal. Az FKF, illetve a Pannon Park beruházást bonyolító Fővárosi Állat- és Növénykert együtt 130 milliárdot hoztak össze. Csupán viszonyításul: a fővárosi cégek hét éves közbeszerzési költése csaknem megegyezik az állam által 2011-2014 között átvállalt 1369 milliárd forintnyi teljes önkormányzati adósságállomány összegével.

Pénzszivattyúk

Természetesen nem a Penta az egyetlen, amely több budapesti önkormányzattal is szerződik. A köztéri, illetve a utasvárókban található reklámfelületeket kezelő, egykoron Simicska Lájos érdekkörébe, ma Mészáros tulajdonában álló Publimont, valamint a francia tulajdonú JCDecaux Hungary Zrt. szintén számos kerülettel áll kapcsolatban. A szerződések jellemzően hosszú távúak, akad köztük 15 évre szóló is. A 150 milliárdosra taksált hazai közétkeztetési piacot is szépen felosztották. A főszereplőnek számító Hungast Holding Zrt. például az ország kétharmadában szolgáltat, Budapesten pedig hét kerületben. Vetélytársa a Junior Holding, amely az V., a VI. a XXI. és a XXIII. kerületet látja el. A kosztpénz nem kevés: Csepel például 4,4 milliárd forintért rendel menzakaját. A cégek hátterében pedig felsejlik a NER két meghatározó szereplője: a fideszes politikus, Bánki Erik és a miniszterelnöki kommunikációs tanácsadóval, Habony Árpáddal jóban lévő Tombor András. A menzapénz többszörösét dobják szét egymás között a hármas metró felújítását, a fővárosi csatornaépítéseket, és útfelújításokat végző cégek, amelyek az elmúlt tíz év állami megrendeléseiből is bőven hasítottak. A hatalmas összegű kontraktusok komoly politikai kockázatot jelentenek. A Swietelsky és a BKV csatája például könnyen megingathatja a főváros új ellenzéki városvezetését. Ha engednek a követelésnek, akkor valamit el kell hagyni, ha nem, akkor az új tender lebonyolítása miatt kifuthatnak az uniós költségvetési ciklusból, ami milliárdos veszteséget okozhat. Mindkettő súlyos politikai kockázat. 

Extrapénz az otthontalanok védelmére

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.22. 08:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A budapesti városvezetés szerint a legnagyobb veszélyt az jelentené, ha ha a koronavírus terjedésének második hulláma összecsúszna az influenzajárvánnyal és a téli krízisidőszakkal.
A főváros 200 millió rendkívüli támogatást biztosított a fenntartásában lévő hajléktalanszállóknak: az idősek, beteg mellett ugyanis az otthontalanok a legkitettebbek a járvány terjedésének. Ez jelentős összegnek mondható, hiszen Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes tájékoztatása szerint a hajléktalanellátás évente 5,4 milliárdot visz el, amelyből 980 milliót különféle pályázati támogatásokból teremt elő a hajléktalanellátásért felelős Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI). A városvezetés szerint a legnagyobb veszélyt az jelentené, ha ha a koronavírus terjedésének második hulláma összecsúszna az influenzajárvánnyal és a téli krízisidőszakkal. A helyzetet tovább súlyosbítaná, ha a tavalyi és a tavalyelőtti, aránylag enyhe télnél hidegebb időjárás köszöntene be. Ebben az esetben további férőhelyek megnyitására lesz szükség – válaszolta a Népszava kérdésére a Városháza. Mint emlékezetes, a zsúfoltság csökkentése érdekében akart újabb hajléktalanszállót nyitni a főváros a járvány első tavaszi hulláma idején. Karácsony Gergely főpolgármesterék akkor több mint 500 új helyet alakítottak ki, de az ellátottak közötti megfelelő távolság tartásához további befogadóhelyek létesítését tervezték. Első nekifutásra Csepel egyik évek óta üresen álló, fővárosi tulajdonú iskolaépületében alakítottak volna ki pandémiás hajléktalanszállót, de Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester nyílt levélben tiltakozott, majd Németh Szilárd honvédelmi államtitkár, a városrész fideszes országgyűlési képviselője szólította fel a Karácsonyt, hogy hagyjon fel a tervével. A főváros méltatlannak tartva a vitát inkább úgy döntött, hogy a Városháza egyik szárnyába fogadja be a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet idejére azokat a hajléktalan embereket, akik vállalják a karantént. Ezt Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere kifogásolta. A vitát végül Budapest Főváros Kormányhivatala zárta rövidre azzal, hogy elutasította a fővárosi önkormányzat kérelmét, mondván a Városháza épülete műemlék, a hatályos építész szabályzat is tiltja a szálláslétesítést, ráadásul a turizmus szempontjából se lenne szerencsés ott egy ilyen létesítmény. A fővárosi önkormányzat megtámadta a döntést a Fővárosi Törvényszéken, de egyelőre az első tárgyalási napot sem tűzték ki. A kormányhivatal tiltása miatt az építkezés leállt, de ha a Fővárosi Törvényszék felülbírálja a kormányhivatal döntését, akkor a 30 férőhelyes szálló hamar megnyitható. A városvezetés másik kapacitásbővítő döntése jóval kisebb vihart zavart. A BMSZKI Gyáli úti átmeneti szállásán élő, mentorálást nem igénylő, de saját otthonnal nem rendelkező lakóinak kerestek átmeneti szállást a járvány idejére. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő, a Hungária körút és a Kőbányai út sarkán álló öt emeletes, összesen 187 lakásos épület alkalmasnak tűnt a célra. A házban lévő lakások közül 71 került a BMSZKI használatába 2020 áprilisában, azóta 61 lakásba 91 ügyfél költözött be. A fennmaradó tízet is hamarosan elfoglalják új lakói. – A nyár és a kora ősz mindig a téli felkészülés jegyében telik, most ez kiegészül a koronavírus-járvány esetleges második hullámára való előkészületekkel. A pandémia tavaszi betöréséhez képest az máris előny, hogy a különféle védőfelszerelésekből jelentős készletek állnak rendelkezésre, és vannak kész védekezési protokollok is – magyarázta Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. A fővárosi extrapénzzel a járványvédekezés ütötte költségvetési lyukakat tömködik majd be. A fő cél továbbra is az ellátottak „szétosztása” a szállók között, mert a zsúfoltság csökkentése az első hullám idején is hasznosnak bizonyult. A helyzet nem reménytelen, hiszen a fővárosi hajléktalanszállók 50-70 százalékos kihasználtsággal működnek. A szállások felét a fővárosi önkormányzat, felét a civil és egyházi szervezetek biztosítják.