Előfizetés

Nem jött össze a kormányalakítás, lemondott a libanoni miniszterelnök

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.26. 17:13
Musztafa Adib kijelölt miniszterelnök bejelenti lemondását a libanoni elnöki palotában, 2020. szeptember 26-én
Fotó: - /
Az augusztusi pusztító robbanás az előző kabinetet, Musztafa Adib kijelölt kormányfőt pedig a politikai belharc sodorta el.
Lemondott szombaton Musztafa Adib kijelölt libanoni miniszterelnök, miután nem tudott kormányt alakítani, indoklása szerint a súlyos belpolitikai harcok miatt – írja az MTI. Az NNA állami hírügynökség jelentése és az elnöki palota közlése szerint ezt megelőzően Adib tárgyalt Michel Aun államfővel, és beszámolt neki kudarcba fulladt erőfeszítéseiről. Az elnöki palota hozzátette, hogy Aun elfogadta a lemondást, és az alkotmánynak megfelelően fog cselekedni. Adíbot - aki 2013-tól kezdődően Libanon németországi nagykövete volt - augusztus 31-én, három héttel azután nevezték ki, hogy lemondott a Hasszán Diáb vezette előző kormány. Diáb kormánya annak hatására mondott le, hogy augusztus elején a bejrúti kikötőben hatalmas robbanás történt, ebben 190-en meghaltak, és ezt tüntetések sorozata követte. Augusztus 4-én több mint 2700 tonna ammónium-nitrát robbant fel. A katasztrófának hatezer sérültje is volt, és százezrek otthona vált lakhatatlanná.
Libanon súlyos gazdasági és pénzügyi válságban van, az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. A közel-keleti országban az államadósság mértéke eléri a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 150 százalékát, miközben a munkanélküliség, a szegénység és az infláció emelkedik. Bejrút március elején fizetésképtelenséget jelentett. A kormány tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az összeomlás elkerülése végett. Emmanuel Macron francia elnök szeptember eleji bejrúti látogatásán kijelentette: komoly reformokra van szükség az országban az áramszolgáltatás, a bankszféra, az igazságszolgáltatás és a közbeszerzések területén. A Politico című lap ezt megelőzően azt írta, hogy Macron szankciókkal fenyegette meg a libanoni politikai vezetést, ha nem hajt végre komolyabb reformokat. A nemzetközi segélyek folyósítását Macron a reformok októberig való elindításához kötötte. Azt javasolta, hogy felekezetektől független szakértőkből alakítsanak kormányt. Aun elnök szombaton kijelentette, hogy továbbra is támogatja Macron kezdeményezését, de ezt mondta Nabih Berri parlamenti elnök is. Korábbi értesülések szerint Adíb kormányalakítási kísérletei főleg azért jártak kudarccal, mert Nabih Berri, a síita Amal Mozgalom vezetője és a mozgalom szövetségese, az Irán támogatta Hezbollah síita mozgalom követelte, hogy a pénzügyminiszteri posztot adják síita politikusnak.

Összefogtak a mellőzöttek

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.26. 08:30

Fotó: luay sababa / AFP/NurPhoto
Az arab-izraeli közeledés megteremtette a palesztin egységet. A pártok fél éven belül új választásokat szeretnének, ám a tervüket keresztülhúzhatja Izrael ellenállása.
Noha a két legfontosabb palesztin párt - a Ciszjordániát kormányzó világias Fatah és a Gázai-övezetet igazgató iszlamista radikális Hamász - már a nyílt szembenállás 2007-es kezdete óta, csaknem másfél évtizede tárgyaltak egymással, csütörtöki kiegyezésüket leginkább mégis külső tényezők, nevesül az Egyesült Államok lépései alapozták meg. A washingtoni kormányzat önkéntelenül terelte közös nevezőre a palesztin pártok vezetőit, először a Donald Trump által januárban bemutatott, az “évszázad alkujaként” beharangozott palesztin-izraeli béketervvel. A rendezési javaslat egyebek mellett engedélyezte Izraelnek, hogy annektálja az illegálisan létesített ciszjordániai telepeket, és a korábbi elképzelésekhez képest más tekintetben is jobban kedvezett az izraeli, és kevésbé a palesztin érdekeknek. A Fatah és a Hamász egyaránt elutasította a tervezetet, ami egyúttal elmozdította a holtpontról a két párt közötti párbeszédet. Az annektálás tervezett, július eleji dátumára még arról is megegyeztek, hogy együttműködnek a terv végrehajtásának megakadályozásért. Izrael végül nem csatolta magához az érintett területeket, ám amerikai közvetítéssel olyan megállapodások jöttek létre, amelyek még súlyosabb csapást jelentenek a palesztinok ügyének: az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is rendezte viszonyát Izraellel. Az Öböl-menti országok döntését mind a palesztinok, mind vezetőik árulásként élték meg. Álláspontjuk a 2002-es arab békekezdeményezés alapján értelmezhető, mely javaslat megnevezte a zsidó állammal történő normalizáció három fontos kritériumát - az izraeli erők kivonulását a megszállt területekről, a palesztin menekültek helyzetének igazságos rendezését, valamint az önálló palesztin állam létrehozását, Kelet-Jeruzsálem fővárossal. A feltételek teljesülését az arab világ egysége hivatott biztosítani, de ezt a konszenzust törte meg az Emírségek és Bahrein azzal, hogy jelentősebb engedmények kiharcolása nélkül békélt meg Izraellel. Mindkét érintett azt hangoztja, hogy továbbra is támogatják az önálló Palesztina létrehozását, a kétállami megoldást az izraeli-palesztin konfliktusra - fogadkozásaik azonban üres szavakként csengenek a palesztinok számára, akik úgy érezhetik, hogy cserben hagyták őket és reménytelenné vált a saját házáról évtizedek óta dédelgetett álmuk. A Fatah és a Hamász is ráeszmélt, hogy már nem számíthat az arab szövetségesek feltétlen támogatására, és vélhetően ez a felismerés kovácsolta egységbe őket. A két párt delegáltjai csütörtökön Ankarában arról állapodtak meg, hogy fél éven belül új választásokat tartanak. A szavazók - a tervek szerint - elsőként a törvényhozás összetételéről dönthetnek, majd az elnök személyéről, végül pedig a palesztinok ügyét nemzetközi szinten képviselő Palesztin Felszabadítási Szervezet központi tanácsának tagjairól. Már régóta esedékes volna megtartani ezeket választásokat, elvégre a Fatah első embere, Mahmúd Abbász palesztin államfő 2005-ben kezdte meg az eredetileg négy évre szóló ciklusát, míg a képviselők 2006-ben vették át a mandátumukat. A szavazások megrendezése azonban akadályokba ütközhet, hiszen a két palesztin párt egyezsége szerint a választások elengedhetetlen feltétele, hogy a Jeruzsálem keleti felében élő - rendezetlen helyzetű - arabok is leadhassák voksukat, ám ehhez a metropoliszra fővárosaként tekintő Izrael eddig soha nem járult hozzá. Az is kétséges, hogy a zsidó állam egyáltalán engedni fog egy olyan szavazást, amelyen az általa terrorszervezetnek minősített Hamász is elindulhat. A legutóbbi, 2006-os törvényhozási választás előtt is követelték az iszlamista félkatonai mozgalom kizárását, de Abbász, illetve az ifjabb George Bush vezette washingtoni kormányzat azzal igyekezett eloszlatni az izraeli aggályokat, hogy azt állították, biztosan a Fatah fog nyerni. A voks viszont - mindenki meglepetésére - a Hamász győzelmét hozta. Izrael, illetve a nemzetközi közösség azonban ignorálta az Iszmáíl Hanije vezetésével megalakult kormányt. A feszültséget növelte, hogy a Fatah kifejezetten rosszul viselte a vereséget. A két palesztin párt szembenállása utcai erőszakba torkollott, amely végül a Palesztin Hatóság két különálló területének - Ciszjordániának és a Gázai-övezetnek - a megosztott igazgatását eredményezte. A Fatah és a Hamász a mostani kiegyezéssel úgy tűnik, rendezte nézeteltéréseit, mindeközben azonban a radikálisok és Izrael között semmilyen közeledés nem történt. Habár  a Hamász politikai szárnya 2017-ben mérsékeltebb hangnemű programot mutatott be, mégsem tudott változtatni az izraeli kormány - a múltbéli háborúk és véres merényletek tapasztalataiból fakadó - elutasító álláspontján. Mindezek alapján pedig úgy tűnik, hiába találta meg a közös hangot a Fatah és a Hamász, ez rövidtávon kevéssé javíthat a palesztinok érdekérvényesítő képességén. 

Világjárvány: több mint 32,4 millió fertőzöttről és 988 ezer halottról tudnak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.26. 08:12
Képünk illusztráció
Fotó: SILVIO AVILA / AFP
A halálos áldozatok száma lassan megközelíti az egymilliót, a koronavírus-fertőzésből 22,3 millióan gyógyultak fel idáig.
A világon 32 472 766 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 987 679, a gyógyultaké pedig 22 377 620 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli, az MTI által idézett adatai szerint. Az egyetem online elérhető adatbázisa folyamatosan frissül, így cikkünk megjelenése idején ezek a számok is változhattak. Egy nappal korábban 32 141 082 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 981 808, a gyógyultaké pedig 22 151 237 volt.
Vagyis, egy nap leforgása alatt több mint 331 ezerrel nőtt az új igazolt fertőzések és 5871-el a halálos áldozatok száma, miközben 226 ezer gyógyult esetről tudnak.

A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 7 033 268 fertőzött volt eddig a napig, 203 704-en haltak meg, és 2 727 335-en meggyógyultak. Indiában 5 818 570 fertőzöttet, 92 290 halálos áldozatot és 4 756 164 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 4 689 613 fertőzöttről, 140 537 halálos áldozatról és 4 128 490 gyógyultról tudni. Oroszországban 1 131 088-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 19 973-ra, a gyógyultaké pedig 930 955-re emelkedett. Spanyolországban 716 481 fertőzöttet és 31 232 halálos áldozatot regisztráltak. Franciaországban 552 421 fertőzöttről, 31 675 halálos áldozatról és 96 909 gyógyultról tudni. Iránban 439 882 fertőzöttet, 25 222 halálesetet és 369 842 gyógyultat tartanak számon. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 425 767, és 42 025-en haltak meg a betegségben. Törökországban 311 455 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 7858, a gyógyultaké 273 282. Olaszországban a fertőzöttek száma 306 235, a halálos áldozatoké 35 801, és 222 716-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Németországban 283 712 a fertőzöttek száma, 9451 a halottaké, 249 164-en meggyógyultak. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 90 441 fertőzéses esetet tartottak nyilván szombat reggel, valamint 4739 halálos áldozatot és 85 343 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.