Nem jött össze a kormányalakítás, lemondott a libanoni miniszterelnök

Az augusztusi pusztító robbanás az előző kabinetet, Musztafa Adib kijelölt kormányfőt pedig a politikai belharc sodorta el.Az augusztusi pusztító robbanás az előző kormányt, Musztafa Adib kijelölt kormányfőt pedig a politikai belharcok sodorták el.

Lemondott szombaton Musztafa Adib kijelölt libanoni miniszterelnök, miután nem tudott kormányt alakítani, indoklása szerint a súlyos belpolitikai harcok miatt – írja az MTI.

Az NNA állami hírügynökség jelentése és az elnöki palota közlése szerint ezt megelőzően Adib tárgyalt Michel Aun államfővel, és beszámolt neki kudarcba fulladt erőfeszítéseiről. Az elnöki palota hozzátette, hogy Aun elfogadta a lemondást, és az alkotmánynak megfelelően fog cselekedni.

Adíbot - aki 2013-tól kezdődően Libanon németországi nagykövete volt - augusztus 31-én, három héttel azután nevezték ki, hogy lemondott a Hasszán Diáb vezette előző kormány. Diáb kormánya annak hatására mondott le, hogy augusztus elején a bejrúti kikötőben hatalmas robbanás történt, ebben 190-en meghaltak, és ezt tüntetések sorozata követte. Augusztus 4-én több mint 2700 tonna ammónium-nitrát robbant fel. A katasztrófának hatezer sérültje is volt, és százezrek otthona vált lakhatatlanná.

Libanon súlyos gazdasági és pénzügyi válságban van, az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. A közel-keleti országban az államadósság mértéke eléri a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 150 százalékát, miközben a munkanélküliség, a szegénység és az infláció emelkedik. Bejrút március elején fizetésképtelenséget jelentett. A kormány tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az összeomlás elkerülése végett.

Emmanuel Macron francia elnök szeptember eleji bejrúti látogatásán kijelentette: komoly reformokra van szükség az országban az áramszolgáltatás, a bankszféra, az igazságszolgáltatás és a közbeszerzések területén. A Politico című lap ezt megelőzően azt írta, hogy Macron szankciókkal fenyegette meg a libanoni politikai vezetést, ha nem hajt végre komolyabb reformokat. A nemzetközi segélyek folyósítását Macron a reformok októberig való elindításához kötötte. Azt javasolta, hogy felekezetektől független szakértőkből alakítsanak kormányt.

Aun elnök szombaton kijelentette, hogy továbbra is támogatja Macron kezdeményezését, de ezt mondta Nabih Berri parlamenti elnök is. Korábbi értesülések szerint Adíb kormányalakítási kísérletei főleg azért jártak kudarccal, mert Nabih Berri, a síita Amal Mozgalom vezetője és a mozgalom szövetségese, az Irán támogatta Hezbollah síita mozgalom követelte, hogy a pénzügyminiszteri posztot adják síita politikusnak.