Előfizetés

Az MTA nevét is kigyomlálnák a kutatóintézetekből

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.28. 13:39

Fotó: Népszava
Minden hivatalos dokumentumról, épületről, fejlécről, de még az email- és telefonrendszerből is el kell tüntetni az Akadémia nyomát.
Körlevélben szólította fel a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) elcsatolt kutatóintézetek főigazgatóit Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöke, hogy amint lehet, weboldalaik nyitóoldalán jelenítsék meg az ELKH logóját, jelezvén, hogy most már ehhez a kutatóhálózathoz tartoznak. A levelet Szabó Szabolcs parlamenti képviselő osztotta meg Facebook-oldalán, aki szerint „új szintre lépett az MTA egykori kutatóintézeteinek szétverése”. Merthogy a levélben Maróth Miklós nemcsak az ELKH-logók használatára hívja fel a figyelmet, hanem arra is felszólította a főigazgatókat, hogy
az addig használt MTA nevet mindenhonnan távolítsák el: az intézmények logójából, az épületek tábláiról, minden hivatalos dokumentumról, formanyomtatványról, de még az elektronikus levelezőrendszerből és a telefonközpontok hangautomata felvételéből is.

Maróth azt is kérte a főigazgatóktól, ha sajtóanyagot adnak ki vagy nyilatkoznak a médiában, az „MTA+intézmény név helyett az ELKH+intézmény nevet szíveskedjenek használni”. 
Minderre december 31-ig kaptak határidőt.

Szabó Szabolcs szerint mindez élesen szembemegy Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László, az MTA korábbi elnöke által tavaly márciusban aláírt szándéknyilatkozattal, amelyben egyebek mellett arról állapodtak meg: „az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek”.
– Pótcselekvésként tekintünk erre az intézkedésre, ami ugyanakkor nagy felháborodást keltett a dolgozók körében

– mondta lapunknak Mende Balázs, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja.

Rámutatott: a kutatóhálózat nemzetközi hírneve is az MTA névhez kötődik, így kérdéses, milyen hatásai lesznek, ha nem használhatják. Egyúttal emlékeztetett arra is: az Akadémia „MTA Kiválósági Intézet” címet alapított, amit valamennyi kutatóintézet megkapott, a tanúsítvány birtokában ezt a megnevezést feltüntethetik. Közalkalmazottak maradnának a kutatók A kutatóhálózati dolgozók jelentős része nemet mondott közalkalmazotti jogviszonyuk tervezett megszüntetésére – derült ki az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) felméréséből. Mint azt a Népszava is megírta, a tudományos kutatóintézetek dolgozói a közeljövőben elveszíthetik közalkalmazotti besorolásukat, foglalkoztatásukat egyszerű munkaviszonnyá alakítanák át. A hírt az Innovációs és Technológiai Minisztérium is megerősítette: cél „a teljesítmény alapú, differenciált bérezést támogató foglalkoztatási jogviszony kialakítása”. Az ADF és a TDDSZ felmérését 828 kutatóhálózati dolgozó töltötte ki, 78 százalékuk nem ért egyet a közalkalmazotti státusz megszüntetésével. Azzal érveltek, hogy közszolgálatként tekintenek munkájukra, valamint a közalkalmazottakat nehezebben lehet elbocsátani. Ugyanilyen fontos a nyugdíjazási prémium, a magasabb végkielégítés, a törvényben rögzített előmeneteli rendszer és a pótszabadság nagyobb mértéke. Több mint száz válaszadó az előnyösebb lakáshitel-felvételt is fontosnak tartotta. A dolgozókban a bizonytalanság is nagy: arra kérdésre, hogy a közalkalmazotti státusz elvétele esetén megfontolnák-e, hogy a kutatóhálózaton kívüli állásra váltsanak, a válaszadók 25 százaléka igennel válaszolt, 35 százalékuk pedig a „nem tudom” választ jelölte meg.

Nem kapják meg az uniós támogatást a pécsi civilek, mert nem igazolják, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek-e

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.28. 13:23
Az Emberség Erejével Alapítvány felmondott bérleménye
Fotó: Csortos Szabolcs
Annak ellenére, hogy az Európai Unió Bírósága már jogsértőnek nyilvánította az ezt előíró magyar civil törvényt.
A pécsi Emberség Erejével Alapítvány indult az Európai Unió Erasmus+ idei pályázatán, azzal a céllal, hogy a diákok állampolgári kompetenciáját fejlesztő, díjnyertes társasjátékuknak elkészíthessék a spanyol, olasz, horvát és angol verzióját is. A jelek szerint elérték a szükséges ponthatárt, mégsem kapták meg a támogatást. A programot Magyarországon koordináló közalapítvány utólag arra kérte őket, hogy igazolják, ők nem egy külföldről támogatott civil szervezet, de erre az alapítvány nem volt hajlandó – számolt be róla a 444. Az Erasmus+ az EU oktatást, képzést, ifjúságügyet és sportot támogató programja, Magyarországon a programot a Tempus Közalapítvány koordinálja. A Tempus képviselői augusztusban azt írták a pécsi civil szervezetnek, hogy 
„közalapítvány kuratóriumának döntése értelmében a támogathatósági küszöböt elérő pályázatokat benyújtó szervezeteknek a támogathatósághoz nyilatkozni szükséges arról, hogy megfelelnek a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényben foglaltaknak.”

Ezt az Emberség Erejével Alapítvány nem tette meg. Az alapítvány vezetője, Nyirati András a 444-nek döntésüket azzal indokolta, hogy alapítványuk a kezdetektől fogva tiltakozott a 2017-ben elfogadott „civil törvény” ellen. Panasszal fordultak 22 másik szervezettel együtt az Alkotmánybírósághoz, 13-mal együtt pedig a strasbourgi bírósághoz. Másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) idén júniusban kimondta, hogy a magyar jogszabály jogsértő, az hátrányosan különbözteti meg a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket. (Ez még nem a strasbourgi per, amit a civil szervezetek indítottak, abban még nem született döntés).
A Tempus mégis nyilatkozattételre szólította fel a pécsi alapítványt.

Az Emberség Erejével ezután válaszlevelet írtak a közalapítványnak, többek között kifogásolva az utólagos adatközlés igényét, hiszen a pályázat beadásakor még fel sem merült, hogy ilyen nyilatkozatra szükség lehet. Emellett hivatkoztak az uniós bíróság ítéletére is.  A Tempus azonban erre közölte, hogy a kuratórium arra jutott, hogy csak azon szervezetek kaphatnak támogatást, amelyek jogszerűen működnek, és álláspontjuk szerint a 2017. évi LXXVI. törvény jelenleg az Európai Unió Bíróságának döntésétől függetlenül hatályban van. Elismerték, hogy a nyilatkozattétel valóban nem volt követelmény a pályázat benyújtásakor, de szerintük ez nem rendhagyó eljárás, hiszen több olyan dokumentum is van, ami a támogatási szerződés megkötésnek feltétele és nem szerepel a pályázatokhoz csatolandó kötelező dokumentumok listájában. A kuratórium megjegyezte, hogy a következő pályázati ciklustól kezdve ez a nyilatkozat már a benyújtáshoz kötelező lesz. A levél kiküldése után pár nappal kihirdették az Erasmus+ pályázat eredményeit.
Eszerint az Emberség Erejével Alapítvány valóban nem kapta meg a 72 ezer eurós támogatást.

Mivel a közalapítvány döntésével szemben fellebbezni nem lehet, az alapítvány az uniós biztosokhoz fordul.

Müller Cecília: Falun és városban, bárhol, bárki - a szépségipar azonban kivétel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.28. 12:05

Fotó: Árvai Károly / kormany.hu
Az országos tisztifőorvos az Operatív Törzs hétfői tájékoztatóján kijelentette, hogy a közösségi terjedés miatt sajnos már nem áll meg gócpontokban a fertőzés.
Kiss Róbert alezredes az Operatív Törzs hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a rendőrök 41 esetben intézkedtek a hétvégén azért, mert tömegközlekedéskor az utasok nem viseltek maszkot, vagy nem megfelelően. Üzletekben, közösségi terekben szabályszegés miatt 104 esetben intézkedtek. A vendéglátóüzletek korlátozott nyitva tartását ellenőrizve a hétvégén ötször intézkedett a rendőrség, 18 fővel szemben. Kiss Róbert közölte, hogy múlt hétfő óta összesen 405 ember ellen intézkedtek: 337 esetben figyelmeztettek, 31 helyszíni bírságot szabtak ki, és 37 szabálysértési feljelentést tettek.
A mai napon 24 014 házi karantén van az országban.

A határátkelőkön Csanádpalotánál és Röszkénél kell 3 órát várni teherforgalomban, személyforgalomnál pedig Beregsuránynál kell két órát várni.  Müller Cecília országos tisztfőorvos megerősítette, hogy újabb 702 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 24 716-ra nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 13 beteg, így az elhunytak száma 749 főre emelkedett. 5152-en már meggyógyultak, az aktív fertőzöttek száma pedig 18 815 fő. Kórházban 693 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 44-en vannak lélegeztetőgépen.  Kijelentette, hogy ezek a számok az elmúlt hetekben emelkedő tendenciát mutatnak. Látható, hogy a járvány most már mindenütt, általánosan, az egész országban terjedésért a higiénés szabályok betartása rendkívül fontos.  Úgy tapasztalják, hogy jogkövetőek az állampolgárok, egyre kevesebb helyen kell büntetést alkalmazni. Ez a járvány megfékezése miatt rendkívül fontos.
Míg tavasszal gócpontok alakultak ki, most egyértelműen a közösségi terekben terjed a vírus.

Közölte, hogy az elvégzett PCR-vizsgálatok száma is nagyon növekszik. Ismét hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos az idősek védelme, de ebben az egyéni felelősségnek is nagy szerepe van. Az oktatás, nevelés megfogalmazása szerint rendben zajlik, az Operatív Törzs jelenleg 17 óvodában és 7 iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 118 osztálynál és 3 teljes iskolánál pedig digitális munkarendet a koronavírus-megbetegedések miatt. Az iskolák felkészültek az október elsejétől kötelező hőmérséklet szűrésre. A nagyobb intézményeknél hőkaput alkalmaznak. Elmondása szerint a holnapi napon kezdődik a szállítás, elsejére minden intézmény megkapja a szükséges eszközöket. A szépségszalonok nem kerültek be a jogszabályba, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásokat fogalmazott meg a fodrászatok, kozmetikák működéséhez. Müller Cecília szerint a legfontosabb szabály, hogy a szolgáltatást nyújtó, illetve az azt igénybe vevő is legyen egészséges, és mindenki viseljen maszkot. Ahol nem az arc kezeléséről van szó, ott a szolgáltatás teljes igénybe vétele alatt maszkot kell viselni. Javasolta, hogy a vendégek lehetőleg ne találkozzanak egymással, ne legyen várakozási idő. Nem javasolja most a magazinok, kihelyezett tárgyak – például tollak – használatát az üzletekben. Újságírói kérdések: Müller Cecília közölte, hogy az iskola belépéskor a hőméréskor a maximális értéket 37,8 fokban állítják meg. Ha a második mérés is ezt, vagy ennél magasabb hőfokot ad, azt javasolják, hogy a gyereket vigye haza a szülő. Ha valaki fertőzés-gyanúsnak minősül, és a háziorvos mintavételt rendel el nála, ő onnantól kezdve ne közlekedjen, ne menjen közösségbe. Maradjon otthon, és várja meg az Országos Mentőszolgálat mintavevő egységét.   Arra a kérdésre, hogy van-e még különbség a közösségi terjedés miatt a városi, illetve falusi életforma között, Müller Cecília kijelentette, hogy már nincsen. Korábban egy-egy összejövetel miatt gócpontok alakultak ki, a rendezvények továbbra is fertőzési lehetőséget jelentenek. Most viszont már nincs olyan hely, ahol nem lehet elkapni a vírust, mivel bárhol, bárki fertőzött lehet. Egyes munkakörökben nehézséget okoz a maszk folyamatos viselése. Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig érdemes viselni, Müller Cecília azt válaszolta, hogy sok munkakör és munkakörnyezet van Ezért azt javasolta, hogy a foglalkozási orvossal konzultálva, az NNK ajánlásait figyelembe véve határozzák meg a munkáltatók, hogy hol, milyen óvintézkedést kell bevezetni, kell-e folyamatosan viselni a maszkot, vagy máshogy megoldható a távoltartás szabálya. Úgy fogalmazott, hogy munkahelytől és munkakörtől függ ez a kérdés.
A szociális intézményekbe a kórházból akkor kerülhetnek vissza a betegek, ha két negatív PCR-teszttel rendelkeznek.

Azok, akik csökkent tüdőkapacitásra és egyéb tünetekre panaszkodnak. Vannak, akiknél a gyógyulást követően is fennáll a gyengeség érzése. Egyfajta rehabilitációs tervvel kell őket a régi életükre visszaállítani, a D-vitamin, a mozgás lassú bevezetése, esetleg a pszichés támogatás is javasolt. Káoszt okozhat az iskoláknál a reggeli lázmérés. Az a legmegfelelőbb eszköz a szűréshez? Müller Cecília azt válaszolta, hogy a szülők felelős magatartása is sokat segít. A koronavírus tünetei nagyon sokfélék, de a láz alapvető tünete, több mint 90 százalékban jelen van a fertőzötteknél. Akik ilyen, és légúti tüneteket mutatnak, azokat ki kell vonni a közösségekből. Az egy háztartásban élők egy fürdőt és konyhát használnak, ezért egy igazolt koronavírusos beteg környezetében ők szoros kontaktusnak minősülnek. Arra a kérdésre, hogy hol azonosítottak gócpontokat, Müller Cecília azt felelte, hogy a közösségi terjedés miatt sajnos nem áll meg már a fertőzés gócpontokban.