Nem kapják meg az uniós támogatást a pécsi civilek, mert nem igazolják, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek-e

Annak ellenére, hogy az Európai Unió Bírósága már jogsértőnek nyilvánította az ezt előíró magyar civil törvényt.

A pécsi Emberség Erejével Alapítvány indult az Európai Unió Erasmus+ idei pályázatán, azzal a céllal, hogy a diákok állampolgári kompetenciáját fejlesztő, díjnyertes társasjátékuknak elkészíthessék a spanyol, olasz, horvát és angol verzióját is. A jelek szerint elérték a szükséges ponthatárt, mégsem kapták meg a támogatást. A programot Magyarországon koordináló közalapítvány utólag arra kérte őket, hogy igazolják, ők nem egy külföldről támogatott civil szervezet, de erre az alapítvány nem volt hajlandó – számolt be róla a 444.

Az Erasmus+ az EU oktatást, képzést, ifjúságügyet és sportot támogató programja, Magyarországon a programot a Tempus Közalapítvány koordinálja. A Tempus képviselői augusztusban azt írták a pécsi civil szervezetnek, hogy

Ezt az Emberség Erejével Alapítvány nem tette meg. Az alapítvány vezetője, Nyirati András a 444-nek döntésüket azzal indokolta, hogy alapítványuk a kezdetektől fogva tiltakozott a 2017-ben elfogadott „civil törvény” ellen. Panasszal fordultak 22 másik szervezettel együtt az Alkotmánybírósághoz, 13-mal együtt pedig a strasbourgi bírósághoz. Másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) idén júniusban kimondta, hogy a magyar jogszabály jogsértő, az hátrányosan különbözteti meg a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket. (Ez még nem a strasbourgi per, amit a civil szervezetek indítottak, abban még nem született döntés).

Az Emberség Erejével ezután válaszlevelet írtak a közalapítványnak, többek között kifogásolva az utólagos adatközlés igényét, hiszen a pályázat beadásakor még fel sem merült, hogy ilyen nyilatkozatra szükség lehet. Emellett hivatkoztak az uniós bíróság ítéletére is.

A Tempus azonban erre közölte, hogy a kuratórium arra jutott, hogy csak azon szervezetek kaphatnak támogatást, amelyek jogszerűen működnek, és álláspontjuk szerint a 2017. évi LXXVI. törvény jelenleg az Európai Unió Bíróságának döntésétől függetlenül hatályban van. Elismerték, hogy a nyilatkozattétel valóban nem volt követelmény a pályázat benyújtásakor, de szerintük ez nem rendhagyó eljárás, hiszen több olyan dokumentum is van, ami a támogatási szerződés megkötésnek feltétele és nem szerepel a pályázatokhoz csatolandó kötelező dokumentumok listájában. A kuratórium megjegyezte, hogy a következő pályázati ciklustól kezdve ez a nyilatkozat már a benyújtáshoz kötelező lesz.

A levél kiküldése után pár nappal kihirdették az Erasmus+ pályázat eredményeit.

Mivel a közalapítvány döntésével szemben fellebbezni nem lehet, az alapítvány az uniós biztosokhoz fordul.