Előfizetés

Itt a német kompromisszum: az uniós büdzsé védelméről szóló rendelettervezet címéből kihúzták a jogállam szót

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.28. 14:35

Fotó: Shutterstock
Megszületett a német soros EU-elnökség javaslata az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kötő rendelettervezetről. Jelentősen megnehezítenék a pénzbüntetés kiszabását.
Felvizezett javaslattal állt elő a soros német EU-elnökség a jogállam és az EU-s pénzek összekapcsolásáról. Az előterjesztés a kormányokkal folytatott kétoldalú megbeszélések alapján készült, de még korántsem nevezhető a huszonhetek egyeztetett álláspontjának. A tagállamok képviselői szerdán tárgyalnak először róla, majd az Európai Parlamenttel (EP) is meg kell állapodniuk, hogy hatályba lépjen. Az első reakciók nehéz egyeztetéseket vetítenek előre: az EU-27-ek mélyen megosztottak, az EP ragaszkodik a szigorú feltételrendszerhez. A javaslat szerint a jogszabályba foglalt előírásokat nem csak az unió hétéves költségvetésének, hanem a járvány utáni helyreállítási alapjának a végrehajtásakor is be kell tartani. Az indítvány a korábbi elnökségek által kidolgozott szöveg felvizezett változata. A rendelettervezet címéből kikerült a jogállamra való utalás, helyette "az EU büdzsé védelmének általános feltételrendszerét" határozná meg a jogszabály. Ennek megfelelően másként – egyes értelmezések szerint szűkebben – határozná meg a tagállamoknak felróható mulasztásokat: nem a "jogállam általános hiányosságait", hanem csak a "jogállami elvek megsértését" szankcionálná. A kompromisszumos javaslat meghatározza azt is, hogy melyek a tagállamokkal szembeni elvárások. Ezek közül kihúzták az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, de benne hagyták az uniós költségvetést végrehajtó szervek, a nyomozó- és vádhatóságok megfelelő működésének a garantálását, különösen a csalások, valamint a korrupció felderítésében. Szerepel a szövegben a mulasztások független bíróságok általi hatékony jogorvoslatának a kívánalma is, valamint az együttműködés az EU Csalás Elleni Hivatalával és az Európai Főügyészséggel. Az eredeti tervekhez hasonlóan a miniszterekből álló EU Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel döntene a jogállami elveket megsértő tagállam ellen hozható intézkedésekről. A szóba jöhető szankciók a kifizetések és kölcsönök, valamint az előfinanszírozás felfüggesztésétől a pénzügyi kötelezettségvállalások csökkentéséig terjedhetnek. Újdonság, hogy a pénzbüntetésre felterjesztett tagország az állam- és kormányfői tanácshoz fordulhat, ha úgy ítéli meg, az elbírálás során sérültek az objektív, megkülönböztetésmentes, pártatlan és tényeken alapuló értékelés szempontjai. Az elnökségi javaslat szerint addig nem hozható döntés ilyen "rendkívüli ügyekben", amíg a tagállami vezetőkből álló testület azt meg nem tárgyalja. A magas szintű grémium nem döntene ugyan, csak "felhívná a figyelmet" az anomáliára, ami már önmagában megnehezítheti az esetleges szankciók jóváhagyását.

Figyelik a „jogállami anomáliákat”

Megerősítette Szijjártó Péter külügyminiszter az ATV kérdésére egy sajtótájékoztatón a Népszava információit, miszerint az uniós nagykövetségeknek jogállami anomáliákat kell gyűjteniük az adott tagállamból – erről hétfőn írtunk a készülő uniós országjelentések kapcsán. Szijjártó Péter szerint be akarják ezekkel mutatni, hogy kettős mérce érvényesül a régi és új tagállamok között, holott például Spanyolországban éppen úgy alakították át a bírói rendszert, mint Lengyelországban, de előbbivel senkinek nem akadt gondja, és példaként hozzák fel Finnország az alkotmánybíróság hiányát. Mint írtuk, ezek az esetek lehetnek egy „kormányzati kommunikációs ellencsapás” főbb irányai. Kósa András

Az MTA nevét is kigyomlálnák a kutatóintézetekből

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.28. 13:39

Fotó: Népszava
Minden hivatalos dokumentumról, épületről, fejlécről, de még az email- és telefonrendszerből is el kell tüntetni az Akadémia nyomát.
Körlevélben szólította fel a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) elcsatolt kutatóintézetek főigazgatóit Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöke, hogy amint lehet, weboldalaik nyitóoldalán jelenítsék meg az ELKH logóját, jelezvén, hogy most már ehhez a kutatóhálózathoz tartoznak. A levelet Szabó Szabolcs parlamenti képviselő osztotta meg Facebook-oldalán, aki szerint „új szintre lépett az MTA egykori kutatóintézeteinek szétverése”. Merthogy a levélben Maróth Miklós nemcsak az ELKH-logók használatára hívja fel a figyelmet, hanem arra is felszólította a főigazgatókat, hogy
az addig használt MTA nevet mindenhonnan távolítsák el: az intézmények logójából, az épületek tábláiról, minden hivatalos dokumentumról, formanyomtatványról, de még az elektronikus levelezőrendszerből és a telefonközpontok hangautomata felvételéből is.

Maróth azt is kérte a főigazgatóktól, ha sajtóanyagot adnak ki vagy nyilatkoznak a médiában, az „MTA+intézmény név helyett az ELKH+intézmény nevet szíveskedjenek használni”. 
Minderre december 31-ig kaptak határidőt.

Szabó Szabolcs szerint mindez élesen szembemegy Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László, az MTA korábbi elnöke által tavaly márciusban aláírt szándéknyilatkozattal, amelyben egyebek mellett arról állapodtak meg: „az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek”.
– Pótcselekvésként tekintünk erre az intézkedésre, ami ugyanakkor nagy felháborodást keltett a dolgozók körében

– mondta lapunknak Mende Balázs, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja.

Rámutatott: a kutatóhálózat nemzetközi hírneve is az MTA névhez kötődik, így kérdéses, milyen hatásai lesznek, ha nem használhatják. Egyúttal emlékeztetett arra is: az Akadémia „MTA Kiválósági Intézet” címet alapított, amit valamennyi kutatóintézet megkapott, a tanúsítvány birtokában ezt a megnevezést feltüntethetik. Közalkalmazottak maradnának a kutatók A kutatóhálózati dolgozók jelentős része nemet mondott közalkalmazotti jogviszonyuk tervezett megszüntetésére – derült ki az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) felméréséből. Mint azt a Népszava is megírta, a tudományos kutatóintézetek dolgozói a közeljövőben elveszíthetik közalkalmazotti besorolásukat, foglalkoztatásukat egyszerű munkaviszonnyá alakítanák át. A hírt az Innovációs és Technológiai Minisztérium is megerősítette: cél „a teljesítmény alapú, differenciált bérezést támogató foglalkoztatási jogviszony kialakítása”. Az ADF és a TDDSZ felmérését 828 kutatóhálózati dolgozó töltötte ki, 78 százalékuk nem ért egyet a közalkalmazotti státusz megszüntetésével. Azzal érveltek, hogy közszolgálatként tekintenek munkájukra, valamint a közalkalmazottakat nehezebben lehet elbocsátani. Ugyanilyen fontos a nyugdíjazási prémium, a magasabb végkielégítés, a törvényben rögzített előmeneteli rendszer és a pótszabadság nagyobb mértéke. Több mint száz válaszadó az előnyösebb lakáshitel-felvételt is fontosnak tartotta. A dolgozókban a bizonytalanság is nagy: arra kérdésre, hogy a közalkalmazotti státusz elvétele esetén megfontolnák-e, hogy a kutatóhálózaton kívüli állásra váltsanak, a válaszadók 25 százaléka igennel válaszolt, 35 százalékuk pedig a „nem tudom” választ jelölte meg.

Nem kapják meg az uniós támogatást a pécsi civilek, mert nem igazolják, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek-e

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.28. 13:23
Az Emberség Erejével Alapítvány felmondott bérleménye
Fotó: Csortos Szabolcs
Annak ellenére, hogy az Európai Unió Bírósága már jogsértőnek nyilvánította az ezt előíró magyar civil törvényt.
A pécsi Emberség Erejével Alapítvány indult az Európai Unió Erasmus+ idei pályázatán, azzal a céllal, hogy a diákok állampolgári kompetenciáját fejlesztő, díjnyertes társasjátékuknak elkészíthessék a spanyol, olasz, horvát és angol verzióját is. A jelek szerint elérték a szükséges ponthatárt, mégsem kapták meg a támogatást. A programot Magyarországon koordináló közalapítvány utólag arra kérte őket, hogy igazolják, ők nem egy külföldről támogatott civil szervezet, de erre az alapítvány nem volt hajlandó – számolt be róla a 444. Az Erasmus+ az EU oktatást, képzést, ifjúságügyet és sportot támogató programja, Magyarországon a programot a Tempus Közalapítvány koordinálja. A Tempus képviselői augusztusban azt írták a pécsi civil szervezetnek, hogy 
„közalapítvány kuratóriumának döntése értelmében a támogathatósági küszöböt elérő pályázatokat benyújtó szervezeteknek a támogathatósághoz nyilatkozni szükséges arról, hogy megfelelnek a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényben foglaltaknak.”

Ezt az Emberség Erejével Alapítvány nem tette meg. Az alapítvány vezetője, Nyirati András a 444-nek döntésüket azzal indokolta, hogy alapítványuk a kezdetektől fogva tiltakozott a 2017-ben elfogadott „civil törvény” ellen. Panasszal fordultak 22 másik szervezettel együtt az Alkotmánybírósághoz, 13-mal együtt pedig a strasbourgi bírósághoz. Másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) idén júniusban kimondta, hogy a magyar jogszabály jogsértő, az hátrányosan különbözteti meg a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket. (Ez még nem a strasbourgi per, amit a civil szervezetek indítottak, abban még nem született döntés).
A Tempus mégis nyilatkozattételre szólította fel a pécsi alapítványt.

Az Emberség Erejével ezután válaszlevelet írtak a közalapítványnak, többek között kifogásolva az utólagos adatközlés igényét, hiszen a pályázat beadásakor még fel sem merült, hogy ilyen nyilatkozatra szükség lehet. Emellett hivatkoztak az uniós bíróság ítéletére is.  A Tempus azonban erre közölte, hogy a kuratórium arra jutott, hogy csak azon szervezetek kaphatnak támogatást, amelyek jogszerűen működnek, és álláspontjuk szerint a 2017. évi LXXVI. törvény jelenleg az Európai Unió Bíróságának döntésétől függetlenül hatályban van. Elismerték, hogy a nyilatkozattétel valóban nem volt követelmény a pályázat benyújtásakor, de szerintük ez nem rendhagyó eljárás, hiszen több olyan dokumentum is van, ami a támogatási szerződés megkötésnek feltétele és nem szerepel a pályázatokhoz csatolandó kötelező dokumentumok listájában. A kuratórium megjegyezte, hogy a következő pályázati ciklustól kezdve ez a nyilatkozat már a benyújtáshoz kötelező lesz. A levél kiküldése után pár nappal kihirdették az Erasmus+ pályázat eredményeit.
Eszerint az Emberség Erejével Alapítvány valóban nem kapta meg a 72 ezer eurós támogatást.

Mivel a közalapítvány döntésével szemben fellebbezni nem lehet, az alapítvány az uniós biztosokhoz fordul.