jogállamiság;büdzsé;

2020-09-28 14:35:44

Itt a német kompromisszum: az uniós büdzsé védelméről szóló rendelettervezet címéből kihúzták a jogállam szót

Megszületett a német soros EU-elnökség javaslata az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kötő rendelettervezetről. Jelentősen megnehezítenék a pénzbüntetés kiszabását.

Felvizezett javaslattal állt elő a soros német EU-elnökség a jogállam és az EU-s pénzek összekapcsolásáról. Az előterjesztés a kormányokkal folytatott kétoldalú megbeszélések alapján készült, de még korántsem nevezhető a huszonhetek egyeztetett álláspontjának. A tagállamok képviselői szerdán tárgyalnak először róla, majd az Európai Parlamenttel (EP) is meg kell állapodniuk, hogy hatályba lépjen. Az első reakciók nehéz egyeztetéseket vetítenek előre: az EU-27-ek mélyen megosztottak, az EP ragaszkodik a szigorú feltételrendszerhez.

A javaslat szerint a jogszabályba foglalt előírásokat nem csak az unió hétéves költségvetésének, hanem a járvány utáni helyreállítási alapjának a végrehajtásakor is be kell tartani.

Az indítvány a korábbi elnökségek által kidolgozott szöveg felvizezett változata. A rendelettervezet címéből kikerült a jogállamra való utalás, helyette "az EU büdzsé védelmének általános feltételrendszerét" határozná meg a jogszabály. Ennek megfelelően másként – egyes értelmezések szerint szűkebben – határozná meg a tagállamoknak felróható mulasztásokat: nem a "jogállam általános hiányosságait", hanem csak a "jogállami elvek megsértését" szankcionálná.

A kompromisszumos javaslat meghatározza azt is, hogy melyek a tagállamokkal szembeni elvárások. Ezek közül kihúzták az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, de benne hagyták az uniós költségvetést végrehajtó szervek, a nyomozó- és vádhatóságok megfelelő működésének a garantálását, különösen a csalások, valamint a korrupció felderítésében. Szerepel a szövegben a mulasztások független bíróságok általi hatékony jogorvoslatának a kívánalma is, valamint az együttműködés az EU Csalás Elleni Hivatalával és az Európai Főügyészséggel.

Az eredeti tervekhez hasonlóan a miniszterekből álló EU Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel döntene a jogállami elveket megsértő tagállam ellen hozható intézkedésekről. A szóba jöhető szankciók a kifizetések és kölcsönök, valamint az előfinanszírozás felfüggesztésétől a pénzügyi kötelezettségvállalások csökkentéséig terjedhetnek.

Újdonság, hogy a pénzbüntetésre felterjesztett tagország az állam- és kormányfői tanácshoz fordulhat, ha úgy ítéli meg, az elbírálás során sérültek az objektív, megkülönböztetésmentes, pártatlan és tényeken alapuló értékelés szempontjai. Az elnökségi javaslat szerint addig nem hozható döntés ilyen "rendkívüli ügyekben", amíg a tagállami vezetőkből álló testület azt meg nem tárgyalja. A magas szintű grémium nem döntene ugyan, csak "felhívná a figyelmet" az anomáliára, ami már önmagában megnehezítheti az esetleges szankciók jóváhagyását.