Sima győzelem, vagy utolsó figyelmeztetés?

A Fidesz simán nyert a mohácsi vasárnapi választáson, de az ellenzéknek reményt adhat az, hogy 2002 óta nem szerepelt itt olyan jól, mint most.

Pávkovics Gábort, a kormánypártok jelöltjét választották meg Mohács polgármesterévé a vasárnapi önkormányzati választáson. A nyolc körzetből hatot a Fidesz-KDNP jelöltjei nyertek meg, kettőt az ellenzéki pártok által támogatott Változást Akarók Nemzedéke Egyesület (VAN) „húzott be”.

Mohácson a rendszerváltás óta mindig a jobbközép nyert, a baloldalnak nem sok babér termett a Duna parti városban. 2002-ben az MSZP-SZDSZ 100 napos „adakozó” programjának hatására szinte mindenütt aratott ez a két párt, a konzervatív oldal azonban Mohácsot akkor is megtartotta. Azóta pedig a mohácsi helyhatósági választásokon általában 60-80 százalékkal nyertek a Fidesz-KDNP logója alatt indulók. Ez történt 2019 októberében is, viszont a polgármesteri posztot a szocialista Csorbai Ferenc szerezte meg, miután várost 1998 óta vezető fideszes polgármester, Szekó József a választás előtt két héttel meghalt, és már nem volt lehetőség helyette új jelöltet állítani. A testületet uraló Fidesz felszólította Csorbait, hogy mondjon le, mivel az ő megválasztása nem tükrözi a mohácsi választók akaratát. Csorbai erre nem volt hajlandó, ezért a kormánypárti frakció önfeloszlatással új választást kényszerített ki, amit vasárnap tartottak.

Az ellenzék igyekezett összefogni, ezért nyáron létrehozták választási szervezetként a VAN-t, ami mögé odaállt az MSZP, a DK és a Jobbik. A VAN jelöltjeinek többsége nem kötődik pártokhoz. A 48 éves, vállalkozóként megbecsült Csorbai újra harcba szállt a polgármesterségért, s az egyik körzetben egy jobbikos indult a VAN színeiben, ám a további hét ellenzéki jelöltnek nem volt pártmúltja. A VAN csapata abban bízott, hogy mivel eddig a mohácsi választásokra csak a voksolók 35-40 százaléka jött el, a távolmaradók megnyerésével legyőzhető a Fidesz-KDNP. Ezért igyekeztek minél több embert megszólítani a kampányban, aktivistáik elmentek minden utcába, és sokat beszélgettek a mohácsiakkal. A kormánypártok látva ezt, maguk is beerősítettek. Vélhetően ennek volt köszönhető, hogy a szokottnál jóval magasabb, 53,3 százalékos volt a részvétel. Vagyis a VAN valóban megszólította az eddig passzív választók egy részét, s a Fidesz is mozgósítani tudta közismerten fegyelmezett táborát.

A kormánypártok végül biztosan nyertek, s a testületbe nyolc képviselőt delegálnak, míg az ellenzék négyet. A több évtizedes képviselői múlttal rendelkező, pénzügyi szakember, Pávkovics Gábor a szavazatok 56,4 százalékát kapta, Csorbai 40,3 százalékig jutott. (Bernáth Csilla, a Mi Hazánk polgármesterjelöltje a voksok 3,1 százalékát kapta.) Ha azonban hozzátesszük, hogy Csorbai, amikor egy évvel ezelőtt egyedül indult alig több mint fele annyi voksot gyűjtött, akkor a VAN-nak van oka az elégedettségre. Ez még inkább igaz annak tükrében, hogy a VAN két egyéni körzetben nyerni tudott, s arra, hogy a Fidesz ennyi helyet elveszítsen Mohácson, az elmúlt négy választáson nem volt példa.

A történethez tartozik, hogy a Momentum nem vett részt az ellenzéki összefogásban, mivel a párt nem tudott megegyezni a VAN meghatározó személyiségeivel az együttműködés mikéntjéről. Hogy ezek után a Momentum szimpatizánsai elmentek-e és miképp szavaztak, arról senkinek sincsenek információi. Amúgy a 2019-es önkormányzati választáson a mohácsiak 8,5 százaléka a Momentum listáját támogatta. A Momentum segítségével az ellenzék még szorosabbá tehette volna választás eredményét.

Pávkovics Gábor megköszönte a választók döntését, amit azzal magyarázott, hogy az elmúlt 20 évben a város működése stabil és sikeres volt. Tény, Szekó József irányítása alatt Mohács – főképp a pályázati lehetőségeknek köszönhetően – sokat fejlődött és szépült, ám ettől még az is igaz, hogy a város gazdaságilag lemaradt a fejlettebb régióktól. Kevés itt a perspektivikus munkahely, alacsonyak a bérek, s részben emiatt az elmúlt tíz évben 19 ezerről 17 ezerre csökkent a város lélekszáma. De még ennél is kevesebben élnek a városban, mert mintegy ezer mohácsi – az aktív korúak több mit 10 százaléka – külföldön vagy az ország más részén dolgozik. Ez sokakat a város eddigi vezetése ellen hangol, ami legalább annyira figyelmeztető kell legyen Mohács fideszes irányító számára, mint a vasárnapi választás eredménye.