Jazz;zene;

- A ragtime-tól a Mazel Tovig nagybőgővel

Gayer Ferenc nagybőgőművész, a Budapest Ragtime Band vezetője a közelmúltban Máté Péter-díjat vehetett át.

A 65 éves Gayer Ferencnek nem ez az első komoly elismerése. 1989-ben, a Budapest Ragtime Banddel eMeRTon-díjat kapott, 2006-ban a Magyar Köztársaság ezüst érdemkeresztjét vehette át, míg tavaly – erzsébetvárosi lokálpatriótaként – Pro Urbe-díjban részesült. Úgy látja, mostani díja az egész hazai jazz-szcénának is szól. 2018 előtt a magyar jazzmuzsikusok igen ritkán kaptak művészeti középdíjat (Liszt- vagy Erkel-díjat), így a szakma szempontjából előrelépés a jazz- és könnyűzenészek számára két évvel ezelőtt létrehozott Máté Péter-díj.

Gayer Ferenc Sopronban kezdett bőgőzni, majd 1973-tól párhuzamosan tanult a Pécsi Műszaki Főiskolán és a város konzervatóriumában. Később a budapesti jazztanszak hallgatója lett, ahol 1982-ben diplomázott. Pályakezdőként olyan neves zenészek hívták meg együtteseikbe, mint Garay Attila énekes-zongorista, Kovács Gyula dobos vagy Deák Tamás zeneszerző, big band-vezető. Gyakran játszott színházi és filmzenékben, stúdióprodukciókban, majd 1986-ban csatlakozott a Budapest Ragtime Bandhez (ld. keretes írásunkat). Kortársai közül a szaxofonos Muck Ferenccel, a gitáros Gadó Gáborral és Snétberger Ferenccel, illetve a fiatalon elhunyt zongoristával, Pleszkán Frigyessel voltak közös projektjei.

Legfontosabb feladata ma is a Budapest Ragtime Band vezetése, de játékát más formációkban is hallhatjuk. „A fiatal énekesnő, Kelemen Angelika kvartettjével főleg amerikai standardeket játszunk – Dorogi Ákos zongorázik és Jeszenszky György dobol. Népzenészekkel is nagyon szeretek együtt dolgozni, mint Csizmadia Anna vajdasági énekesnő, Balogh Kálmán cimbalomművész vagy a hegedűn és trombitán is virtuóz Kovács Ferenc nevével fémjelzett Magony” – meséli. Az erzsébetvárosi Akácfa utcában található Mazel Tov „szórakozókertben” szinte minden este jazz szól, s ezeknek a koncerteknek Gayer az egyik főszereplője. Korábban a K11 (Király utca 11.) nevű helyen is szervezett jazz-sorozatot, de ezt már nem támogatja a kerületi önkormányzat. 2017 óta viszont jazzműsort vezet a Breuer Péter által alapított Heti TV-ben – már több mint száz adáson van túl, és nagyon élvezi az új kihívást.

A Magyar Jazz Szövetség elnökségi tagjaként fiatal kollégáinak igyekszik segíteni. A legbüszkébb mégis családjára: három gyermek apja, s most várják a negyedik unokát.  

A Budapest Ragtime BandAz együttes 1980-ban alakult, Zeneakadémiát végzett művészekből. „Célunk a ragtime hagyományainak ápolása mellett más tradicionális amerikai műfajok (swing, dixieland) népszerűsítése” – mondja Gayer Ferenc. Spike Jones (1911–1965) zenekarának híres showműsorai adták az ötletet, hogy komolyzenei művek – a Kék Duna-keringő, a Kardtánc, a Monti-csárdás, Brahms Magyar táncai vagy Bizet, Rossini és Liszt kompozíciói – humoros feldolgozásait, paródiáit is játsszák. Fontosnak tartják az operett és a tánczene örökségét: Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Seress Rezső, Zerkovitz Béla, Szenes Iván dalait. A négy évtized alatt felléptek rangos európai és amerikai fesztiválokon; a New York-i Blue Note-ban és Village Vanguardban, a Berlini Filharmónia nagytermében. Olyan sztárokkal játszottak együtt, mint Dave Brubeck, Chris Barber, Clark Terry vagy Johnny Griffin. Fellépnek a határon túli magyar területeken és jótékonysági koncerteken. Ifjúsági műsoraikkal negyedszázada járják az általános és középiskolákat. Az Óbudai Társaskört otthonának tekintő zenekar tagjai: Gayer Ferenc – zenekarvezető, nagybőgő; Csapó Krisztián – harsona, ének; Stein Ferenc – zongora; Csárics Sándor – trombita; Széki József – ütőhangszerek; Antal Tibor – hegedű; Weszely János – dob. 

Nem adják fel a tiltakozók, akik az egyik kuratóriumi tag szerint amúgy is randalírozók.