A főleg fáradtságűzőként és memóriaserkentőként ismert és világszerte élvezeti cikként számon tartott nedű fő hatóanyaga a koffein. Ez az alkaloid, amely a teában, a kóladióban és a kakaóban is megtalálható, fokozza a a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi és szűkíti a bélben levő ereket, vizelethajtó hatású.
A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálja az érrendszert, kitágítja az érfalat. Antioxidánsokban gazdag, így gátolja a szabadgyök-képződést, lassítja az öregedést. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő, igaz, ezt rohamos csökkenés követ. Valójában nem is „tart ébren”, nem szünteti meg a fáradtságot, hanem mesterségesen állít elő olyan állapotot, amit élénkségnek, energikusságnak érzékelünk.
Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 perccel a test szinte minden szövetében kimutatható a koffein. Koncentrációja nagyjából 30 perc alatt éri el a maximumot, majd lassan csökkenni kezd, 3-6 óra múlva már mintegy a felére is csökken. Mivel a szervezet kortizolszintje reggel 8 és 9 között a legmagasabb, kávézni délelőtt 9:30 és 11:30 között, délután pedig 13:30 és 17 óra között ajánlott. Ha nem ízesítjük mindenféle kalóriabombával, nem hizlal, bár túlzásba nem érdemes vinni, mert, mint megírtuk, a „mellékvesehormon-pörgető” hatása miatt akadályozza a fogyást.
Egészséges vagy ártalmas?
Időnként felmerül, hogy a kávé árt az egészségnek, de több kutatás igazolta az ellenkezőjét is. Egy tanulmány szerint például mivel boldogabbá tesz, mérsékli a depresszió és az öngyilkosság kockázatát. Élettani és különböző betegségekre gyakorolt hatásait vizsgálva kimutatták például, csökkenti az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, 2-es típusú cukorbetegség, a májgyulladás előfordulását, de számos halálozási kockázatokat csökkentő faktorral is összefüggésbe hozták. Azt is megfigyelték, hogy a rendszeresen kávézók nemcsak védettebbek bizonyos betegségekkel szemben, a betegség kevésbé viseli meg a szervezetüket. Egy vizsgálat nemrég arra az eredményre jutott, hogy nőknek kifejezetten ajánlott a kávézás, mert kifejezetten egészségvédő hatással van a szervezetükre. A rendszeres kávéivókat védettebbnek találták a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben, és kisebb arányban kapnak agyvérzést, mint a koffeinkerülők. Számos tévhit is kapcsolódik a kávéhoz, egyelőre nem igazolt például a vérnyomásemelő hatása, ahogy az sem, hogy túlzott fogyasztása függőséget okoz. Egyes nézetek szerint az ember természetére is lehet következtetni abból, hogyan – üresen, tejjel, cukorral, habosan – issza a kávét.
Külsőleg és takarításhoz is
A kávéban található koffein nemcsak belülről, hanem külsőleg alkalmazva is hasznos lehet. Test- és arcradírként használva élénkíti az anyagcserét, ez a hatása segít a szem körüli sötét karikák eltüntetésében is. Napégés esetén enyhíti a bőr kipirosodását, a benne található antioxidánsok pedig ellensúlyozzák az UV-sugárzás káros hatásait, A hajunkra kenve serkenti a fejbőr keringését, ami a hajszálak gyorsabb növekedését eredményezheti.
A kávézaccot takarításhoz is használhatjuk: magába szívja az illatokat, ezért a hűtő, a lefolyó, de akár a ruhásszekrény szagtalanítására is használható és természetes súrolószerként is alkalmazható.
Legendás gyógyhatás
A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel. Azt vette észre, i. e. 300-ban, hogy ha a kecskéi piros bogyókat legelésznek, sokkal élénkebbek lesznek. A közelben élő szerzetesek rájöttek, ha ezeket a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek.
A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta, és megemlítette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna, a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja gyógyszerként használta a kávét.
Annyi viszont bizonyosnak tűnik, hogy a 15. században Jemenben kifejezetten az élénkítő hatása miatt ittak kávét szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.
A kávéfogyasztást többször be is tiltották, 1511-ben például Mekka uralkodói. 1633-ban IV. Murád oszmán szultán záratta be az isztambuli kávéházakat, mert bűnnek számított a kávéfogyasztás. 1675-ben Angliában II. Károly megpróbálta betiltani a kávét, de akkora volt a felháborodás, hogy visszavonta az intézkedést.
A magyar "fekete leves" kifejezés a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívással magához csalta. Thököly azonban gyanakodott, ezért az ebéd után gyorsan távozni akart. Az egyik janicsár aga azt mondta: „Ne siess, Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” A kuruc fejedelmet, miután megitta a kávét, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönbe. A kávéivás a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon.
/Forrás: Wikipédia, Dívány, Pénzcentrum, Házipatika/