Előfizetés

Kitart Jourová mellett a bizottsági elnök

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.29. 13:50

Fotó: THIERRY CHARLIER / AFP
A cseh kormány egyelőre hallgat Orbán leveléről, a magyar kormányfő ugyanakkor egy platformra került a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia nevű párt elnökével, Tomio Okamurával.
Nem váltja le az Európai Bizottság alelnöki tisztségéből Vera Jourovát a grémium elnöke. Ursula von der Leyen kijelentette, teljesen megbízik a jogállamiságért felelős alelnökében azt követően, hogy Orbán Viktor előzőleg levélben követelte lemondását a Spiegel múlt szombati kiadásában megjelent interjú miatt, amelyben a magyar kormányt bírálta. Cseh kormányzati illetékes eddig nem szólalt meg az ügyben. Az ugyanakkor jellemző, hogy a magyar kormányfő a szélsőséges, idegengyűlölő kijelentéseiről ismert populista politikussal, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) vezetőjével, Tomio Okamurával került egy platformra, aki egyetértését fejezte ki a magyar miniszterelnökkel. Szerinte Jourová fellépése a cseh érdekeknek sem felel meg, elnyomja a „szabadságot és a demokráciát, fellép a kellemetlen véleményekkel szembeni cenzúráért". Az ellenzéki Kalózpárt elnöke, Ivan Bartos ugyanakkor kifejtette, Csehországban is aggodalommal figyelik a magyarországi fejleményeket, emiatt biztos, hogy nem kell lemondania a cseh biztosnak. A magyar kormány folyamatosan a demokratikus ellenzékkel hadakozik, megnehezíti a független sajtó és a közhasznú egyesületek dolgát. Rámutatott, azért sem releváns a magyar kormányfő levele, mert az Európai Bizottság nem az egyes kormányoktól, hanem az Európai Parlamenttől kapja meg a bizalmat. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Jourová a csehországi történésekkel szemben is hasonló bátorsággal lép majd fel.

Németh Szilárd debreceni „hadapródokat” készített fel a közös ellenségre

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.29. 13:19

Fotó: Balázs Attila / MTI
A fideszes honvédelmi államtitkár közölte, hogy a tervek szerint tíz éven belül tíznél is több katonaképzőt nyitnak az országban.
Megtekintette a hallgatók testhőmérséklet-mérését csütörtökön a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára, és kíséretében Ruszin Romulusz humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
„Egy ilyen intézményben, ahol leendő honvédeket nevelnek, ahol hadapródok sorakoznak fel példás rendben, itt egy közös ellenség, a koronavírus ellen is hatékonyabban, gyorsabban és sokkal szakszerűbben lehet védekezni”

– hangsúlyozta Németh Szilárd.

A fideszes politikus megjegyezte: ahogy a koronavírus-járvány első szakaszában rendkívül fontos szerep hárult a Magyar Honvédségre, a második szakaszban is megkerülhetetlen a szerepe a védekezésben. A távirati iroda tudósítása szerint a beszéd „az iskola épülete előtt katonás rendben, egymástól másfél méter távolságban felsorakozott, szájmaszkot viselő 202 hallgató” előtt hangzott el. A megtekintést követően Németh Szilárd példamutatónak nevezte, hogy 202 hallgató, rendkívül szervezetten, az iskola négy bejáratán át három és fél perc alatt bejutott az épületbe. A kormánypárti vezető büszkén sorolta: a védekezés első szakaszának leküzdésében ott voltak a katonák az idősotthonok fertőtlenítésénél, a határvédelemben, a járőrözésben, kiemelte a kórházparancsnoki rendszert és a létfontosságú vállalatok élén végzett munkát. Ahogyan arról a Népszava beszámolt, Németh Szilárd a járvány első hullámában gócpontnak számító Pesti úti idősotthon júliusi katonai fertőtlenítését használta arra, hogy a főváros ellenzéki vezetését ócsárolja. Karácsony Gergely főpolgármester azonban erre reagálva közölte: a fertőtlenítésről a városvezetés már hónapokkal azelőtt döntött. Németh Szilárd most sem hagyta ki a pártpolitikát, és tíz évvel a legutolsó kormányváltás után „felidézte”, hogy korábban csaknem húsz katonai kollégiuma volt az országnak, az utolsót 2007-ben zárták be.
„A szocialista-liberális kormányok, a Gyurcsány-Vadai érában mindet megszüntették"

– tette hozzá.

Az államtitkár a „hadapródok” előtt közölte: azt tervezik, hogy Hódmezővásárhelyen, Gyulán, Budapesten, Székesfehérváron és más katonahagyományokkal rendelkező városokban, ahol volt honvédkollégium és -középiskola, újra megnyitják azokat. A következő tíz évben, 2030-ig több mint tíz ilyen iskolát szeretnének látni.

Vádat emeltek Fekete-Győr András ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.29. 12:50

Fotó: Népszava
Az ügyészek szerint hat „erőszakos” tüntető állhat bíróság elé. Egy emberrel szemben indítványoztak letöltendő börtönbüntetést.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt emelt vádat kedden a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség többek között Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, illetve párttársa, Szarvas Koppány Bendegúz önkormányzati képviselő ellen – derült ki a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből.  A vádhatóság a 2018 decemberében az Országház előtti tüntetéseken történtek miatt indított több büntetőeljárást. Most öt ügyben hat ember ellen nyújtottak be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
„A vádirat szerint a Kossuth téri tömegdemonstrációkon részt vevő vádlottak a Parlament épületének védelmét ellátó rendőrsorfalba különböző tárgyakat – köztük üveget és pirotechnikai eszközt – dobtak, illetve tüntetőtársaikat és a rendőröket lökdösték azért, hogy a sorfalat áttörjék.”

– áll a közleményben.

A hatóság ki is fejtette, hogy mit értenek erőszak alatt:
„a vádlottak erőszakos magatartásukkal jogszerű eljárásukban akadályozták a rendőröket, akik a létesítménybiztosítási feladataikat emiatt csak megnehezítve tudták ellátni.”

A Népszava 2019 elején írt arról, hogy azért nyomoz az ügyészség, mert Fekete-Győr András a csaknem két évvel ezelőtti december 13-i tüntetésen feltartott, majd eldobott egy füstgránátot. Akkor a Momentum első embere a hvg.hu-nak azt mondta:
„A felelősség azokat terheli, akik a rendőrsorfal mögé bújva belekényszerítik az embereket abba, hogy csak elzavarni lehessen őket. A felelősség tehát Orbán Viktort és kormányát terheli az utcai ellenállás minden pillanatáért”

Fekete-Győr András azt is közölte, hogy a tüntetésen szerinte egy veszélytelen, játékboltban kapható füstképzőt dobott el, nem használt olyan eszközt, ami sérülést tudna okozni.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy nem akartam senkinek sem ártani, a rendőrökért is tüntettem. Politikai véleményt nyilvánítottam ki, sok ezer emberrel közösen”

– magyarázta.

Most az ügyészek a véleménynyilvánítás ezen formájáért azt kérik a bíróságtól, hogy a vádlottak többségével szemben tárgyalás nélkül, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabjon ki. Egy meg nem nevezett vádlottra – akit csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt korábban a bíróság próbára bocsátott –, rendes eljárásban letöltendő börtönbüntetést kérnek. Hozzátették, hogy álláspontjuk szerint „az elkövetők cselekményeiket részben egymástól elkülönülten, egyes esetekben pedig közösen cselekedve, csoportosan” valósították meg. Hasonló ügyekben eddig kilenc ember ellen emeltek vádat, hat ügyben a bíróság pedig már jogerős ítéletet is hozott. Azokban a vádlottakat különböző mértékű felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.