Előfizetés

Katonabakancs a színpadon: egykori lövész tiszt lesz az SZFE új kancellárja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.29. 17:43

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A korábbi vezető kedd reggel tudhatta meg, hogy közös megegyezéssel távozik.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem fölé kinevezett kuratórium kezdeményezésére távozik az egyetem kancellárja, helyére pedig Szarka Gábor ezredes, a honvédelmi miniszter korábbi kabinetfőnöke kerül - értesült több forrásból a 444.hu.

Vonderviszt partneri viszonyt alakított ki az egyetemmel

A 2015-ben bevezetett új rendszerben a miniszterelnök által kinevezett kancellárok vették át az egyetemek gazdasági irányítását. Orbán Viktor akkor először Vidnyánszky egyik alkalmazottjának feleségét, a korábban a Fidesznek dolgozó Papp Csillát jelölte az SZFE kancellárjának, de végül az egyetem heves ellenállásának köszönhetően egy másik pályázó, Vonderviszt Lajos került pozícióba. Őt ugyan szintén a kormány küldte és neki sem volt színházi kötődése, de legalább politikai sem; korábban a veszprémi egyetemen tanított, majd az ELTE és az OSZK informatikai vezetője volt. Egyetemi források szerint az elmúlt öt évben Vonderviszt partneri viszonyt alakított ki az intézmény vezetőivel, és a munkaköri kötelességein túl is érdeklődött az oktatás iránt, rendszeresen látogatta például a vizsgaelőadásokat. A kormány is elégedett lehetett vele, megbízatását ugyanis 2017-ben újabb három évre meghosszabbították.
Vonderviszt együttműködése a Vidnyánszky vezette kuratóriummal azonban a jelek szerint nem bizonyult elégségesnek. Hiába írta alá a kuratórium elnöke a december 31-ig szóló szerződését, a hírportál úgy tudja, 
kedd reggel Vidnyánszky Attila behívatta, és közölte vele, hogy közös megegyezéssel távozik, egyben bemutatta neki az utódját, Szarkát.

Lövész tiszt, katonai attasé, majd a Színművészeti kancellárja

Szarka Gábor életrajza szerint gépesített lövész tisztként végzett a katonai főiskolán, majd biztonságpolitikai és jogi diplomát is szerzett. 2010-ben léptették elő ezredessé, és ekkor lett Hende Csaba honvédelmi miniszter kabinetfőnöke, majd miniszteri biztosa. 2013-tól katonai attaséként képviselte a kormányt Párizsban, majd egy nagy állami cég, a NIPÜF stratégiai igazgatója lett. A kancellári székbe a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkezik, ahol az egyetemi campusért felelős főigazgató volt 2019 óta.  Hogy Vidnyánszkyék miért őt tartják megfelelő embernek az SZFE kancellári posztjára, arról a 444.hu sem számol be - egy volt katonatiszt színrelépése azonban üzenetértékű is lehet az egyetemfoglaló színis hallgatók felé.

Pintér: tavaly közel 200-szor kellett bevetni a TEK-et, amúgy minden rendben

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.29. 16:23

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nemzetközi fegyverkereskedőket, tucatnyi terrorkockázatot jelentő embert buktattak le, de a belügyminiszter szerint a közbiztonság kiegyensúlyozott.
Magyarországon a közrend, a közbiztonság szilárd, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes - hangsúlyozta a belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén, melyet az MTI is idézett. Pintér Sándor miniszteri meghallgatásán azt mondta: nincs kritikus körzet, település vagy városrész, nincs no-go zóna Magyarországon. Ezen a téren nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő az ország.

Pintér szerint csökkent a korrupció, az OLAF másként látja

A titkosszolgálatok 2019-es feladatellátásáról kifejtette: az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) - amely tavaly új épületet is kapott - kiemelkedő tevékenységet nyújtott. A nemzetbiztonsági ellenőrzések száma 14 százalékkal nőtt, tavaly 12 ezer ilyen ellenőrzést folytattak le. Ennek kapcsán megemlítette, ha tovább emelkedik azon területek száma, ahol ilyen ellenőrzés kell, akkor létszámbővítésre lesz szükség.  Pintér Sándor hangsúlyozta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat tevékenységének és az állampolgári fegyelem növekedésének köszönhetően csökkent a korrupció, Magyarország lekerült a korrupciógyanús országok általános listájáról. Ehhez képest az OLAF szerint Magyarországon 2015-2019 között olyan mértékben csapolták az uniós agrártámogatási és felkárkózási forrásokat, hogy az EU-s átlaghoz képest a támogatások tízszeresét szívta fel nálunk a korrupció. 

Fegyverkereskedők, fanatikusok és vagy 200 kommandós rajtaütés

Pintér arról is beszélt, hogy
tavaly a Terrorelhárítási Központ (TEK) 2019-ben 184 műveletben 232 embert fogott el, fegyverhasználatra egy alkalommal sem volt szükség. A TEK tavaly 12 ember terrorkockázatát állapította meg és nemzetközi lőfegyverek illegális beszerzésére szervezkedő csoportok felderítésében is közreműködött.

Mindemellett a TEK emberei is részt vettek a tavalyi dunai hajóbalesetben elsüllyedt Hableány felkutatásában is kiemelésében. Pintér Sándor beszámolójában kitért a tavaly nyáron Magyarországon megrendezett Maccabi világjátékokra is, amely kiemelt terrorveszélyt jelentett - atitkosszolgálatok és rendőrök munkájának, valamint a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően viszont meg sem kísérelték a játékok megzavarását.

Nagyon elégedettek voltak vele, ezért leléptették

Pintér Sándor éves meghallgatásán Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke és Halász János, a testület fideszes alelnöke tett fel kérdéseket a belügyminiszternek - többek között az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Kiss Zoltán menesztésére.  Ezekre válaszolva Pintér Sándor többek között elmondta: Kisst nem menesztették, csupán más beosztásba került. A hivatal munkájával való elégedettséget bizonyítja az is, hogy nem kívülről érkező emberre tesznek javaslatot – mondta Pintér; Kiss áthelyezését egyébként az is furcsává teszi, hogy a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium korábban azt mondta, „Kiss Zoltán nb. vezérőrnagy úr és az általa korábban irányított Alkotmányvédelmi Hivatal tevékenységével Pintér Sándor belügyminiszter úr rendkívüli mértékben elégedett.” Így viszont nincs magyarázat a miniszteri döntésre. Az új főigazgató-jelöltet, Bárdos Szabolcsot a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésén, zárt ajtók mögött hallgatták meg. A korábban az AH főigazgató-helyetteseként dolgozó Bárdost információink szerint ezután ki is nevezték.

Mesterséges intelligencia szúrja ki az embercsempészeket

A határvédelmi rendszerről a belügyminiszter azt mondta: az jó, a kor követelményeinek megfelelő. Példaként említette, hogy mesterséges intelligencia segítségével végzett ellenőrzéssel csempészautókat is sikerül felismerniük a hatóságoknak.

Hackertámadást szőrivel

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eredményei közül Pintér kiemelte: az ország valamennyi területén, minden szolgálatnál óriási előrelépés történt a digitalizáció területén. Megkezdte működését a Kiberbiztonsági Központ és Kutatóintézet. Több közigazgatási intézményben felállt egy úgynevezett hackercsapat, amelynek feladata, hogy csapdát állítson a hackereknek. Továbbá felállították a kiberfenyegetettséget ellenőrző rendszert is. A nyíregyházi kórházat ért kibertámadás kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a biztonsági rendszer megbízható, így jelentős támadás nem várható. Jelentős adatvesztés azért sem lehet, mert létrehozták az úgynevezett adattrezorokat, ami azt jelenti, hogy bizonyos időközönként adathordozóra kell lementeni az adatokat. Papp Károly, a BM közbiztonsági főigazgatója hozzátette: a kiberbiztonság javításának vonatkozásában komoly fejlesztést hajtottak végre a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, ahol a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is működik. Kitért arra is, hogy a közelmúltban a pénzügyi szektort, több bankot is hackertámadás ért. Erről elmondta, a támadást sikerült lokalizálni. A szakszolgálatnál külön munkacsoport vizsgálja a támadás hátterét, nemzetközi összefüggéseit.

Kaleta ügye mutatott rá, hogy nincs kapacitás az átvilágításra

 Stummer János a testület ülése után elmondta: Pintér Sándor belügyminiszter éves meghallgatásán felvetette, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) nem volt észrevétele a perui nagykövetként dolgozó, gyermekpornográfia miatt elítélt Kaleta Gábor ügyében. Az ellenzéki politikus szerint ezt a miniszter is problémának nevezte, de Pintér Sándor egyúttal elmondta: nincs kapacitás arra, hogy ezeket az átvilágításokat kellő rendszerességgel tudják lebonyolítani.  Ezért is kérte Stummer János a belügyminisztertől a nemzetbiztonsági átvilágítások reformját. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt mondta: ebben a kérdésben "sok év után először" pozitív visszajelzést, nyitottságot tapasztalt mind a Belügyminisztérium, mind a kormánypártok képviselői részéről. 

Nem mondanak le a civilek a családi pótlék megduplázásáról

B. V.
Publikálás dátuma
2020.09.29. 16:18

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Azt látják, egyre szélesedik a dolgozói szegénységbe tartozó családok köre.
Tovább folytatja a küzdelmet az Esély Labor Egyesület Méltó Megélhetés Munkacsoportja a 12 éve nem emelkedő családi pótlék megduplázásáért. Újabb nyílt levelet küldtek Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárnak és Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárnak. Az előző, nyáron elküldött levelükre adott válaszukban ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériuma politikusai konkrétan nem tértek ki arra, hogy átgondolnák-e a családi pótlék összegének megemelését – írta a civil szervezet közleményében.
„Ez azt jelenti számunkra, hogy semmilyen formában nincs tervben a jelenleg egyre elhatalmasodó krízishelyzetben a minden családot elérő támogatás erősítése”

– jegyezték meg.

Az Emminek küldött újabb levelükben azt írták, hogy a magyarországi családok támogatásával foglalkozó civil szervezetként elismerik a sokrétű családtámogatási rendszer egyes pozitív elemeit hazánkban, de továbbra is kérik a családi pótlék összegének duplázását. Közölték, hogy a kormány valóban sikerrel céloz meg bizonyos társadalmi rétegeket különféle juttatásokkal és szolgáltatásokkal. Ennek ellenére a civilek az általuk felkeresett családokkal, szakpolitikai és gazdasági szakértőkkel, valamint más civil szervezetekkel folytatott egyeztetéseken azt tapasztalták, hogy hazánkban számos olyan – akár dolgozó – család van, amelyekhez ezek a támogatások mégsem, vagy nem kellő mértékben jutnak el. A civilek álláspontja szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a járványhelyzetben ennek a lépésnek létfontosságú jelentősége lenne. Úgy látják, hogy a nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportok a pandémia miatt egyre jobban szorulnak ki a peremekre.
„Azt látjuk, hogy egyre szélesedik az úgynevezett dolgozói szegénységbe tartozó családok köre, ahol a fenntartók a munkahelyi erőpiacukat tekintve aktívak, de a jövedelmük mégsem elégséges a méltó megélhetéshez”

– állapították meg.

Hozzátették, hogy ez az állapot az infláció, a munkahelyek elvesztése és a bizonytalan gazdasági helyzet miatt csak tovább fog eszkalálódni. Úgy látják, kiemelten fontos a pandémia miatt is a korábbinál még nagyobb terheket cipelő társadalmi csoportok támogatása: ide tartoznak a pedagógusok, a gyógypedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a szociális munkások, a közalkalmazottak, a közfoglalkoztatottak, a minimálbért keresők, az idénymunkások, az alkalmi munkavállalók, a koronavírus miatt munkahelyüket elvesztők, az alacsony és a nagyon alacsony jövedelmű családok. A civil szervezet ezért az aHang közösségi platformmal együttműködve ezúttal egy levélíró kampányba kezd. A korábban indított online petíciójukat több mint 36 ezren írták alá. Most arra kérik a kezdeményezést támogatókat, hogy küldjenek az aHang felületén levelet a hamarosan miniszterré avanzsáló Novák Katalinnak, és írják meg, hogy miért lenne számukra fontos a pótlék összegének a megemelése. A levelező felület szerdától elérhető az aHang honlapján.