Magyarországon a közrend, a közbiztonság szilárd, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes - hangsúlyozta a belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén, melyet az MTI is idézett.
Pintér Sándor miniszteri meghallgatásán azt mondta: nincs kritikus körzet, település vagy városrész, nincs no-go zóna Magyarországon. Ezen a téren nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő az ország.
Pintér szerint csökkent a korrupció, az OLAF másként látja
A titkosszolgálatok 2019-es feladatellátásáról kifejtette: az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) - amely tavaly új épületet is kapott - kiemelkedő tevékenységet nyújtott. A nemzetbiztonsági ellenőrzések száma 14 százalékkal nőtt, tavaly 12 ezer ilyen ellenőrzést folytattak le. Ennek kapcsán megemlítette, ha tovább emelkedik azon területek száma, ahol ilyen ellenőrzés kell, akkor létszámbővítésre lesz szükség.
Pintér Sándor hangsúlyozta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat tevékenységének és az állampolgári fegyelem növekedésének köszönhetően csökkent a korrupció, Magyarország lekerült a korrupciógyanús országok általános listájáról.
Ehhez képest az OLAF szerint Magyarországon 2015-2019 között olyan mértékben csapolták az uniós agrártámogatási és felkárkózási forrásokat, hogy az EU-s átlaghoz képest a támogatások tízszeresét szívta fel nálunk a korrupció.
Fegyverkereskedők, fanatikusok és vagy 200 kommandós rajtaütés
Pintér arról is beszélt, hogy
Mindemellett a TEK emberei is részt vettek a tavalyi dunai hajóbalesetben elsüllyedt Hableány felkutatásában is kiemelésében.
Pintér Sándor beszámolójában kitért a tavaly nyáron Magyarországon megrendezett Maccabi világjátékokra is, amely kiemelt terrorveszélyt jelentett - atitkosszolgálatok és rendőrök munkájának, valamint a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően viszont meg sem kísérelték a játékok megzavarását.
Nagyon elégedettek voltak vele, ezért leléptették
Pintér Sándor éves meghallgatásán Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke és Halász János, a testület fideszes alelnöke tett fel kérdéseket a belügyminiszternek - többek között az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Kiss Zoltán menesztésére.
Ezekre válaszolva Pintér Sándor többek között elmondta: Kisst nem menesztették, csupán más beosztásba került. A hivatal munkájával való elégedettséget bizonyítja az is, hogy nem kívülről érkező emberre tesznek javaslatot – mondta Pintér; Kiss áthelyezését egyébként az is furcsává teszi, hogy a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium korábban azt mondta, „Kiss Zoltán nb. vezérőrnagy úr és az általa korábban irányított Alkotmányvédelmi Hivatal tevékenységével Pintér Sándor belügyminiszter úr rendkívüli mértékben elégedett.” Így viszont nincs magyarázat a miniszteri döntésre.
Az új főigazgató-jelöltet, Bárdos Szabolcsot a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésén, zárt ajtók mögött hallgatták meg. A korábban az AH főigazgató-helyetteseként dolgozó Bárdost információink szerint ezután ki is nevezték.
Mesterséges intelligencia szúrja ki az embercsempészeket
A határvédelmi rendszerről a belügyminiszter azt mondta: az jó, a kor követelményeinek megfelelő. Példaként említette, hogy mesterséges intelligencia segítségével végzett ellenőrzéssel csempészautókat is sikerül felismerniük a hatóságoknak.
Hackertámadást szőrivel
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eredményei közül Pintér kiemelte: az ország valamennyi területén, minden szolgálatnál óriási előrelépés történt a digitalizáció területén. Megkezdte működését a Kiberbiztonsági Központ és Kutatóintézet. Több közigazgatási intézményben felállt egy úgynevezett hackercsapat, amelynek feladata, hogy csapdát állítson a hackereknek. Továbbá felállították a kiberfenyegetettséget ellenőrző rendszert is.
A nyíregyházi kórházat ért kibertámadás kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a biztonsági rendszer megbízható, így jelentős támadás nem várható. Jelentős adatvesztés azért sem lehet, mert létrehozták az úgynevezett adattrezorokat, ami azt jelenti, hogy bizonyos időközönként adathordozóra kell lementeni az adatokat.
Papp Károly, a BM közbiztonsági főigazgatója hozzátette: a kiberbiztonság javításának vonatkozásában komoly fejlesztést hajtottak végre a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, ahol a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is működik.
Kitért arra is, hogy a közelmúltban a pénzügyi szektort, több bankot is hackertámadás ért. Erről elmondta, a támadást sikerült lokalizálni. A szakszolgálatnál külön munkacsoport vizsgálja a támadás hátterét, nemzetközi összefüggéseit.
Kaleta ügye mutatott rá, hogy nincs kapacitás az átvilágításra
Stummer János a testület ülése után elmondta: Pintér Sándor belügyminiszter éves meghallgatásán felvetette, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) nem volt észrevétele a perui nagykövetként dolgozó, gyermekpornográfia miatt elítélt Kaleta Gábor ügyében.
Az ellenzéki politikus szerint ezt a miniszter is problémának nevezte, de Pintér Sándor egyúttal elmondta: nincs kapacitás arra, hogy ezeket az átvilágításokat kellő rendszerességgel tudják lebonyolítani.
Ezért is kérte Stummer János a belügyminisztertől a nemzetbiztonsági átvilágítások reformját. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt mondta: ebben a kérdésben "sok év után először" pozitív visszajelzést, nyitottságot tapasztalt mind a Belügyminisztérium, mind a kormánypártok képviselői részéről.
