A kormány lecsavarná az égőt

Az innovációs tárca újabb energiahatékonysági tervvel állt elő és a közlekedés növekvő légszennyezésével is kezdenének valamit. Felmerülhet a jelenlegi paksi blokkok további üzemidő-hosszabbítása.

Hajszálnyival, 0,3 százalékkal tavaly is csökkent az ország szén-dioxid-kibocsátása - közölte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Tiszta, okos, megfizethető energia! elnevezésű online konferenciájának tegnapi első napján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Ez a 4,9 százalékos GDP-emelkedés tükrében ugyan kedvező, ám figyelmeztető jelnek tartja, hogy a - légszennyezésből körülbelül ötödnyi részt képviselő - közlekedés kibocsátása viszont 7 százalékkal nőtt. Így ennek javítására még inkább összpontosítanak.

Az államtitkár beszéde legelején leszögezte, hogy az év elején bemutatott Nemzeti Energiastratégiából idézett tervek azon a megállapodáson alapulnak, hogy Magyarország 2030-ra 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Megfogalmazása szerint most és a jövőben is éles uniós vita várható eme érték megemeléséről 50, 55 vagy akár 60 százalékra. (Ez igen finom megfogalmazás ahhoz képest, hogy míg az Európai Bizottság egyértelműen vállalásuk 55 százalékra emelésére kéri a tagállamokat, addig Orbán Viktor az elképzelést abszurditásnak nevezte.)

Kaderják Péter bejelentette egy új energiahatékonyságipiac-rendszer tervét. Ennek közvetlen szereplői az energiacégek, de alkalmazásától az ország uniós kötelezettségének mintegy ötödére, körülbelül 90 petajoule-ra rúgó megtakarítást várnak. Ábrája szerint az elképzelés 270 milliárd forintnyi fogyasztói rezsicsökkentést, 520 milliárd forintnyi hozzáadott értéket, 222 milliárd forint adóbevételt hozna, illetve általa a hazai gázigények mintegy negyedükkel, 2,7 milliárd köbméterrel, a szén-dioxid-kibocsátás pedig évi közel 5 millió tonnával csökkenne. Adatai szerint jelenleg, míg 2018-ban körülbelül 600 megawattnyi (MW) napelem üzemelt az országban, összméretük ma már eléri az 1500 MW-t. Az ITM szerint a fejlesztésekre az elkövetkező tíz év során 2 ezermilliárd forint uniós támogatás nyerhető.

Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója az állami energiacsoport jövőbeni tervei között (nyilvánosan itt elsőként) ismertette a tavasszal megvásárolt, lignitalapú Mátrai Erőmű megújítási tervét. Egyszersmind megpendítette a Paksi Atomerőmű újabb üzemidőhosszabbításának lehetőségét is. Az MVM rövid távon a főképp napelem-alapú hazai megújulós termelésből körülbelül 600 MW-ot képviselne, aminek jelenleg a harmadát birtokolják.

Gelencsér Lajos MEE-elnök felvetésére az előadók - az említetteken túl Tóth Tamás, a közműhivatal elnökhelyettese, Biczók András, a központi áramhálózatot üzemeltető, MVM-tulajdonú Mavir vezérigazgatója, Kiss Attila, az E.ON Hungária elnök-vezérigazgatója, valamint Alkér Zoltán, az MVM vezérigazgató-helyettese - alaposan körbejárták a megújulók miatti hálózati fejlesztések témáját is.