Előfizetés

A kormány lecsavarná az égőt

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.30. 07:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az innovációs tárca újabb energiahatékonysági tervvel állt elő és a közlekedés növekvő légszennyezésével is kezdenének valamit. Felmerülhet a jelenlegi paksi blokkok további üzemidő-hosszabbítása.
Hajszálnyival, 0,3 százalékkal tavaly is csökkent az ország szén-dioxid-kibocsátása - közölte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Tiszta, okos, megfizethető energia! elnevezésű online konferenciájának tegnapi első napján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Ez a 4,9 százalékos GDP-emelkedés tükrében ugyan kedvező, ám figyelmeztető jelnek tartja, hogy a - légszennyezésből körülbelül ötödnyi részt képviselő - közlekedés kibocsátása viszont 7 százalékkal nőtt. Így ennek javítására még inkább összpontosítanak. Az államtitkár beszéde legelején leszögezte, hogy az év elején bemutatott Nemzeti Energiastratégiából idézett tervek azon a megállapodáson alapulnak, hogy Magyarország 2030-ra 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Megfogalmazása szerint most és a jövőben is éles uniós vita várható eme érték megemeléséről 50, 55 vagy akár 60 százalékra. (Ez igen finom megfogalmazás ahhoz képest, hogy míg az Európai Bizottság egyértelműen vállalásuk 55 százalékra emelésére kéri a tagállamokat, addig Orbán Viktor az elképzelést abszurditásnak nevezte.) Kaderják Péter bejelentette egy új energiahatékonyságipiac-rendszer tervét. Ennek közvetlen szereplői az energiacégek, de alkalmazásától az ország uniós kötelezettségének mintegy ötödére, körülbelül 90 petajoule-ra rúgó megtakarítást várnak. Ábrája szerint az elképzelés 270 milliárd forintnyi fogyasztói rezsicsökkentést, 520 milliárd forintnyi hozzáadott értéket, 222 milliárd forint adóbevételt hozna, illetve általa a hazai gázigények mintegy negyedükkel, 2,7 milliárd köbméterrel, a szén-dioxid-kibocsátás pedig évi közel 5 millió tonnával csökkenne. Adatai szerint jelenleg, míg 2018-ban körülbelül 600 megawattnyi (MW) napelem üzemelt az országban, összméretük ma már eléri az 1500 MW-t. Az ITM szerint a fejlesztésekre az elkövetkező tíz év során 2 ezermilliárd forint uniós támogatás nyerhető. Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója az állami energiacsoport jövőbeni tervei között (nyilvánosan itt elsőként) ismertette a tavasszal megvásárolt, lignitalapú Mátrai Erőmű megújítási tervét. Egyszersmind megpendítette a Paksi Atomerőmű újabb üzemidőhosszabbításának lehetőségét is. Az MVM rövid távon a főképp napelem-alapú hazai megújulós termelésből körülbelül 600 MW-ot képviselne, aminek jelenleg a harmadát birtokolják. Gelencsér Lajos MEE-elnök felvetésére az előadók - az említetteken túl Tóth Tamás, a közműhivatal elnökhelyettese, Biczók András, a központi áramhálózatot üzemeltető, MVM-tulajdonú Mavir vezérigazgatója, Kiss Attila, az E.ON Hungária elnök-vezérigazgatója, valamint Alkér Zoltán, az MVM vezérigazgató-helyettese - alaposan körbejárták a megújulók miatti hálózati fejlesztések témáját is.

Hét százalékos visszaesést jósol a GKI

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.09.30. 00:10

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A GKI Gazdaságkutató Zrt elégedetlen a kormány gazdaságpolitikájával, mert tovább folyik az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, az elvileg válságelhárításra elkülönített pénz politikai szempontú újraosztása.
Mindeközben nagyon kevés történt az egészségügy és az oktatás új helyzetre való felkészítése, a válság fő veszteseinek segítése érdekében. A kormány tudomásul vette az általa vártnál sokkal súlyosabb recesszió és egyensúlyromlás tényét, s a finanszírozhatóság érdekében ismét a külföldi eladósodás emelése mellett döntött – olvasható a cég most kiadott jelentésében. A kutatócég a járvány újabb hulláma miatt hét százalékos gazdasági visszaesést jósol 2020-ra; az első félévi 6,1 százalékos visszaesés után a második félévben 8 százalék körüli visszaesést tart valószínűnek. Ezen belül a harmadik negyedévben (amikor a járvány hatása kisebb volt) a 7, a negyedik negyedévben (a magasabb bázis és a járvány hatásai miatt) 9 százalék körüli lehet a GDP-csökkenés mértéke. A GKI 2021-re – nagy bizonytalanság mellett – 4,5 százalékos bővülést vár, s azt feltételezi, hogy az előző év azonos időszakához képest csak a második negyedévben kezdődik meg a növekedés. A GKI 2020 átlagában mintegy 2-2,5 százalékos foglalkoztatás-csökkenésre, valamint éves átlagban legalább 4,5 százalékos, az év végén 5,5 százalékos körüli munkanélküliségre számít; a járvány őszi erősödését is figyelembe véve. A reáljövedelem 2020-ban 1-2 százalékkal, a lakosság fogyasztása 2,5 százalékkal mérséklődik. 2021-ben a bruttó keresetek átlagosan 5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek – olvasható a jelentésben. 

Vihar előtti csönd az álláspiacon

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.29. 15:20

Fotó: Vajda János / MTI
Ismét kedvező adatokat közölt a foglalkoztatásról a KSH. Igaz, mintegy 160 ezer munkanélkülit „nem vettek észre”.
Kedvező adatokat közölt a munkaerőpiac helyzetéről kedden a KSH. Eszerint augusztusban a foglalkoztatottak száma az idén először újra meghaladta a 4,5 millió főt, és 54 ezerrel volt több, mint júliusban. Tavaly augusztushoz képest ez ugyanakkor még mindig 18 ezerrel kevesebb dolgozót jelent. Eközben a munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,7 százalékponttal 3,9 százalékra csökkent, így a munkanélküliek száma 185 ezer főre zsugorodott. Ez júliushoz képest 32 ezerrel kevesebb, ám tavaly augusztushoz képest 28 ezerrel több munkanélkülit mutat. Az adatok értelmezéséhez persze nem árt tudni: kit tekint a KSH foglalkoztatottnak, és kit munkanélkülinek. Az adatok a munkaerőfelméréséből származnak, amelynek során 38 ezer embert kérdeznek meg, majd ezt „teljeskörűsítik”. Aki ennek során azt vallja magáról, hogy az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, az már foglalkoztatottnak számít. Munkanélkülinek pedig azt tekintik, aki – szintén saját bevallása alapján - az adott héten nem dolgozott, de a megelőző négy hétben keresett munkát. Így lehetséges az, hogy a KSH augusztusban „nem talált meg” mintegy 160 ezer olyan munkanélkülit, aki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) regisztráltatta magát.  Az NFSZ adminisztratív adatai szerint ugyanis augusztusban a regisztrált álláskeresők száma a KSH által mértnek majdnem a kétszerese, 344 713 fő volt. Márpedig a munkaügyi kirendeltségeken azok jelentkeznek be, akiknek ténylegesen nincs állásuk. Közülük sem mindenki persze, hiszen a meglehetősen szűkmarkúan mért álláskeresési ellátás csak azoknak jár, akik a megelőző három évben legalább 360 napos bejelentett munka- vagy vállalkozói jogviszonnyal rendelkeztek. A válság miatt bajba került ágazatokban, például a turizmusban vagy a vendéglátásban azonban igen gyakori a feketemunka, emiatt sok, munkáját vesztett ember meg sem próbálta regisztráltatni magát. Így még az NFSZ adatai sem mutatják meg teljes valójában: hányan vannak most ténylegesen állás nélkül. Az NFSZ adatbázisa ugyanakkor legalább naprakészebb, mint a KSH-é. Ez a múlt héten vált egyértelművé, amikor a javuló tendenciát mutató augusztusi és szeptemberi munkanélküliségi adatokat az NFSZ szokatlan gyorsasággal, egyszerre tette közzé. A hónap végén korábban sosem közöltek az adott hónapról statisztikát, még a tavaszi lezárások és nagy létszámú elbocsátások idején sem, pedig akkor e gyorsaság igencsak segítette volna a megfelelő válaszlépéseket. Most is inkább úgy tűnt, mintha a kormány önigazolásként szerette volna gyorsan közzé tenni a friss statisztikát. Az NFSZ szeptemberi mérlege ugyanis már „csak” 323 ezer álláskeresőt mutatott, ami augusztushoz képest újabb 21 300 fős csökkenés. Az innovációs tárca aznap gyorsan ki is adott egy közleményt, miszerint a három hónapja tartó javulás a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhető. Csakhogy az NFSZ adatsorából az is kiderül: az elbocsátások még korántsem értek véget. A foglalkoztatók szeptemberben 822 személyt érintő csoportos létszámleépítést jelentettek be. Ezek elsősorban a légiszállítást kiegészítő szolgáltatást, az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmet, az illatszer-nagykereskedelmet érintették. A határok lezárása, a vendéglátó és szórakozóhelyek este 11 utáni kötelező bezárása ugyanis újabb nehézségeket jelent a turizmusban és a vendéglátásban, és a vendégek hiánya a kapcsolódó ágazatokban és szolgáltatásokban is dominóként hat. Az elmúlt hetek hírei között szerepelt, hogy az utasforgalom 90 százalékos bezuhanása miatt a Budapest Airport Zrt. újabb 236 dolgozóját küldi el, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. pedig 10 százalékos létszámcsökkentésre kényszerül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is arra számít, hogy a járvány második hulláma miatt ősszel és jövő év elején a foglalkoztatás csökkeni fog, a munkanélküliségi ráta pedig felkúszhat 6,3 százalékra is. A jegybank frissen kinevezett alelnöke, Virág Barnabás szerint emiatt újból szükség lehet a bértámogatások kibővítésére. Ez az elvárás az MNB kedden közzétett 50 pontjában is megjelenik. Mint írják: a munkahelyvédelmi bértámogatás folytatására és egyszerűsítésére a források jelentős része továbbra is rendelkezésre áll. A jegybank az adminisztráció egyszerűsítését is javasolja, továbbá azt, hogy hosszabb igénybevétel esetén emelkedő állami támogatás, a gyermeket nevelők számára pedig emelt összegű támogatás járjon.  A tavasszal elindított Kurzarbeit program – amelynek keretében a részmunkaidőben dolgozók kiesett fizetésének egy részét kipótolta az állam – ugyanis augusztus végén lejárt. A hosszabbítást viszont - a második hullám veszélyeire figyelmeztetve - hiába kérik a szakszervezetek és a munkaadói szerveztek, a kormány csak a kedvező nyári statisztikákat lobogtatja.     

Az elemzők szerint még nincs vége a mélyrepülésnek

Egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, ahogy a gazdaság kiheveri az első sokkot. A feldolgozóipari kapacitások újra emelkednek, a szolgáltatószektor helyzete is javulni látszik. Összességében tehát úgy tűnik, túl vagyunk a nehezén. A mostani adatok azonban még nem jelzik a másodkörös hatásokat - figyelmeztet Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A nyár végén kifutottak a főbb munkaerőpiaci támogatások, és szeptembertől sok vállalat ennek hiányában leépítésekbe kezdett. Szeptemberben jött a járvány második hulláma is, ami újabb korlátozó intézkedéseket hozott magával. Ezek elsősorban a turizmus és a vendéglátás területén okozhatnak munkaerőpiaci problémákat. Mindezek fényében Virovácz Péter szerint nem lenne meglepő, ha szeptemberben a friss adatok újból emelkedő munkanélküliségi rátáról tanúskodnának. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a nyári hónapokban igen erős formát mutatott a munkaerőpiac, a második hullám hatásai az őszi hónapokban ismét negatívba fordíthatják ezt a trendet. Igaz, szerinte ez várhatóan jóval enyhébb lesz, mint tavasszal, mivel a korlátozások is enyhébbek. Így az idén 4,2 százalékos átlagos munkanélküliség lehet, jövőre pedig 3,9 százalékra csökkenhet a mutató a hivatalos KSH-módszertan szerint. A regisztrált álláskeresők száma ennél ugyanakkor jelenleg is magasabb, és ez ez a mutató a részmunkaidőbe kényszerülőket sem veszi figyelembe. Így a teljes bértömeg-dinamika ennél borúsabb képet fest - jegyezte meg. Hozzátette: munkaerő-közvetítői és szakszervezeti források szerint továbbra is vannak eseti leépítések, és várhatóan a második hullámhoz kapcsolódóan lesznek is,  elsősorban a vendéglátáshoz kapcsolódó szektorokban. Ugyanakkor aki elveszti az állását, túlnyomó többségben gyorsan talál másikat, ha nem is feltétlen az eredeti iparágában. A bérnövekedés ütemére azonban ez Horváth András szerint kihathat, hiszen a munkahelyet „váltók" jellemzően már csak ugyanakkora, vagy némileg kisebb bérért találnak állást, így az eddigi bérnövekedési ütem várhatóan lassulni fog.