Miközben Szerbiában szeptemberben sikerült visszaszorítani a megbetegedések számát, a szomszédnál továbbra is napi 100-200 közötti új fertőzést regisztrálnak, ami igen magas annak fényében, hogy mintegy 620 ezren élnek az amúgy csodaszép balkáni országban. A legsúlyosabb gócpont a második legnagyobb városban, a 80 ezres Niksicben alakult ki, ahol 100 ezer főre 1423 fertőzött esik, ez ötszöröse az országos átlagnak. Hétfőtől ezért szigorú korlátozásokat vezettek be.
Hivatalos közlések szerint a halálos áldozatok száma 164, ami arányait tekintve szintén nem csekély. Az egészségügyi intézményekből drámai jelentések érkeznek, 100 ezer főre számítva 42 ember szorul kórházi kezelésre a Cocid-19 miatt, ami a legmagasabb szám a balkáni térség államai közül. Senad Begic, a Közegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese szerint ha a múlt hetihez hasonló mértékben emelkedik a megbetegedések aránya, akkor összeomlik az egészségügyi rendszer. Goran Jovanovic niksici orvos úgy véli, a lazuló fegyelem vezetett mindehhez. Miközben a járvány első három hónapjában az emberek még tartották magukat az előírásokhoz, ma már fittyet hánynak ezekre.
Az egészségügyi válság rendkívül bizonytalan politikai helyzettel párosul. Bár a Milo Djukenovic államfő által fémjelzett, az országot három évtizede irányító Demokratikus Szocialisták Pártját (DPS) sikerült megbuktatni, az augusztus 30-án megrendezett választást követő eufória a múlté. Máris jelentkezik az, amitől kezdettől fogva tarthattak az ellenzéknél: túlságosan is különböző a leendő új kabinetet megalakító pártok irányultsága.
A kiszámíthatatlanságot jól mutatja, hogy a koalíciós megállapodás aláírása előtt híre ment annak, hogy a három párt máris összeveszett egymással és mégsem bukik meg a DPS. Végül felülkerekedett a józan ész és a DPS visszatérése miatti félelem.
Nehéz elképzelni, hogy lesz képes négy éven át együttműködni az orosz- és szerbbarát Demokrata Front, illetve a két uniópárti politikai erő, a Béke a Nemzetünk valamint a Feketén Fehéren, hiszen minimális többséggel, 41 mandátummal rendelkeznek a 81 tagú törvényhozásban.
A miniszterelnök személyéről is vitáztak. A Demokrata Front ugyanis ellenezte a Montenegró Jövőjéért nevű ellenzéki koalíció listavezetője, a mérnök professzor, író, Zdravko Krivokapic miniszterelnökké való jelölését, mivel egy ízben azt állította, hogy Milo Djukanovic és Aleksandar Vucic szerb elnök egy húron pendülnek. Végül e kérdésben is dűlőre jutottak, így a szeptember 23-án megrendezett parlamenti szavazáson mindegyik koalíciós képviselő bizalmat szavazott neki. Krivokapic azt közölte, legfontosabb feladatának az emberi jogok védelmét, a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését tartja. Az utóbbi években több, meglehetősen gyanús támadás ért ellenzéki újságírókat.
A tárcák elosztása sem lesz egyszerű feladat. Még arról sincs teljes egyetértés, politikai, vagy szakértői kabinet alakuljon-e. Az EU-párti erőknél az sem okozott különösebb lelkesedést, hogy a Demokrata Front ellentmondást nem tűrően jelezte: a titkosszolgálatok felügyelete a pártot illeti meg. Sejthető, milyen veszélyei vannak ennek, hiszen egy Belgráddal és Moszkvával igen szoros kapcsolatokra törekedő tömörülésről van szó.
Egy biztos, az új kabinet egyik első intézkedéseként visszavonja majd a vallásügyi törvényt, amely igen hátrányosan érintette a szerb pravoszláv egyházat.
