Rendőri felvezetéssel kerülhetett a kormány elé az orvosok bérkövetelése

Látótávolságba került a régóta követelt egészségügyi béremelés, amely a kamara elképzelése szerint közelebb vihet a hálapénzrendszer felszámoláshoz.

A kormány egyik szatelit lapjában már szerdán kiszivárogtatták, hogy a kabinet aznap foglalkozik az egészségüggyel. Egyebek mellett dönthet egy 120 százalékos orvosi béremelésről, illetve kész magáévá tenni a kamarának azt a javaslatát is, hogy a hálapénz elfogadása legyen a Btk-ban is rögzítve büntethető.

A nyáron Pintér Sándor belügyminiszter hozta létre az egészségügyi bérek rendezését előkészítő munkacsoportot, amit Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke vezetett. A bizottság, amelynek tagja volt mások mellett Ónodi-Szűcs Zoltán az előző ciklus egészségügyért felelős államtitkára, Szentes Tamás, a Szent Margit kórház igazgatója és Takács Tibor rendőr vezérőrnagy, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatója is – már június végén átadta a belügyminiszternek a témával kapcsolatos javaslatait.

A dokumentum akkor az orvosi bérek több lépcsős rendezésére, a hálapénz rendszer kivezetésére, valamint egységes jogviszonyú foglalkoztatásra tett javaslatot a belügyminiszternek. Kérdésünkre a Magyar Orvosi Kamara megerősítette, hogy a múlt héten a köztestület elnöksége lényegében azonos tartalmú, de részletesebb javaslatot küldött Pintér Sándor belügyminiszter számára. Vélhetően ez került előterjesztés formájában most a szerdai kormányülés elé.

A bér és foglalkoztatási bizottság által készített és Pintér Sándornak átadott nyári munkaanyag emlékeztet arra, hogy a hálapénz elfogadása egyfelől a BTK 291. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Másfelől a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § (2) és (4) bekezdése viszont legalizálja, ha a munkáltató előzetesen engedélyezte azt. Ezt az ellentmondást a Kúria 2015-ös állásfoglalása igyekezett feloldani, amely szerint a hálapénz személyi jövedelemadó köteles, tehát nem lehet illegális jövedelem. Ezzel nem sikerült mindenkit megnyugtatni.

A jövőben az elvárt béremelés mellett – a bizottság szerint – generálisan megtiltható lenne a hálapénz elfogadása, és a beteg elégedettségét csak egy-egy kis összegű ajándékkal ( könyvvel, csokoládéval, kávéval) fejezhetné ki. Kitértek arra is, hogy a szülész orvos megválasztását, külön szobát, komfortosabb elhelyezést, vagy a főorvos figyelmét is hálapénzzel „szokás” megfizetni a mostani rendszerben. Ennek kiváltására úgynevezett kiegészítő díj bevezetését javasolta a bizottság. Továbbá azt is, hogy átláthatóan és egyértelműen szabályozzák a betegutakat. Ha tisztázott, jól szabályozott eljárásrendek vannak, és ezen szabályok érvényesülését az ellátók nem tudják személyes érdekből sem befolyásolni, nincs miért hálapénzt fizetni nekik. A betegeknek tudniuk kell, hogy milyen ellátásokat, milyen feltételekkel kaphatnak meg. Az ezzel kapcsolatos döntéseket (sorolás, betegút meghatározás) nyilvánossá kell tenni, és távolítani kell az ellátást végző személyektől (például nem vezetheti a várólistát az operáló orvos.)

Fontos változás lenne az új orvosi foglalkoztatási forma, az úgynevezett „önálló jogállás” bevezetése, amely egyértelműen támogatná a közellátást. Például lehetővé tenné, hogy a rendesen megfizetett orvosoknak csak ellátási érdekből engedélyezzenek másodállást. A magánszférában pedig csak külön hatósági és a főállás vezetőjének engedélyével vállalhatnának plusz munkát az érintettek.

Az új jogállás bevezetésével párhuzamosan megoldanák azt is, hogy az emelt bér foglalkoztatási formától függetlenül eljusson azokhoz, akik a gyógyító munkát végzik. A jövőben a bértáblát nem az alkalmazotti státuszhoz, hanem az egyes munkakörökhöz rendelnék a közszolgáltatást végzőknél. Így például egyaránt az egységes bértábla szerint keresne az is, aki az adott kórházi osztályon főállásban, vállalkozásban, illetve egy vállalkozó alkalmazottjaként végzi el ugyanazt a feladatot.

A javaslat három lépcsőben növelné az orvosi jövedelmeket. Az orvosi bérek bruttó alapbére 688 ezer és 2 millió forint között szóródna a szakmában eltöltött időtől és a szakorvosi képzettségtől függően.

Része a javaslatnak a szakdolgozók jövedelemrendezése is. Az idei – már korábban beígért - novemberi béremeléssel a frissen végzettek bruttó bére 202 ezer forintról indul és a legmagasabb 732 ezer forint lesz. Ezt 2022 januárjától tovább növelnék egyfajta új szorzó alkalmazásával, amellyel ez a bérsáv 244 - 886 ezer forintra változna.