Előfizetés

Közmunkásbérek: nem véletlenül kapott észbe a Fidesz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.30. 19:50

Fotó: Népszava
Messze van a közmunkások keresete a megélhetés lélektani határától – a minimálbértől – is. Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet egyik alapítója szerint a kormányban rájöttek arra, hogy nehéz lesz vidéken választási csatát nyerni ezzel a gyalázatos összeggel.
Nem véletlenül ébredt fel Orbán Viktor kormányfő a közmunkásbérekkel kapcsolatban – állítja Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese, a Közmunkás Szakszervezet egyik alapítója az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában. A miniszterelnök egy minapi nyilatkozatban tett utalást arra, hogy a közmunkások bérének emelésére mindenképp szükséges lesz jövőre.  Mint Komjáthi Imre fogalmazott, a Fideszben az hozhatott változást, hogy a párthoz bekötött vidéki polgármesterek már küldik a „vészjelzést” arról, hogy ez az összeg borzasztóan kevés. Márpedig lassan ráfordulunk a 2022-es parlamenti választás kampányára és a Fideszben jól tudják – amit a párt vidéki országgyűlési képviselői is igazolnak –, hogy ott kell megnyerniük a csatát, mert a nagyvárosok egy részét már elvesztették.  Az MSZP elnökhelyettese szerint már a 107 ezer forintos nettó minimálbér is a lélektani határt jelenti a megélhetésben, ehhez képest az 54 ezer forintos közmunkásbér három évvel ezelőtt is gyalázatos összeg volt, és azóta inflálódott is.  – Edelényiként látom, mennyi fért akkor a kosárba a közmunkás bérfizetéskor, és mennyi van most a kosárban – fogalmazott. Ezért szerinte legalább a minimálbérig emelni kellene a közmunkásbért, de nem gondolja, hogy a kormányfő ekkora összegben fog gondolkodni, pedig az egykori éhségmeneteket szervező érdekképviseletnek már 2013-ban az volt a követelése, hogy a közmunkásbért a mindenkori minimálbérhez kössék. Sőt, először a létminimumhoz akarták, de mivel a KSH évek óta nem ad ilyen összesítést, ahhoz nehéz lenne.  Mára eljutottunk oda – folytatta –, hogy a nettó 107 ezer forintos minimálbér mindenkinek valóban a minimumot jelenti. Például annak is, aki elvesztette a válság miatt a munkáját. Nem véletlen, hogy a Párbeszéd az alapjövedelemmel kapcsolatos kampányt indított és ott is ez az adat szerepelt, illetve az MSZP javaslataiban is az köszön vissza, hogy legalább 9 hónapra kellene kitolni az álláskeresési járadékot és annak legalább nettó 100 ezer forintnak kellene lennie.  Ráadásul a közmunkások csaknem százezres tábora bővülni fog; márciusban már adták a vészjelzést a szakszervezetek, hogy a cégek első körben a bérelt munkaerőt küldték el, pedig épp a bérelt munkaerő volt az, ahová sok helyen felszívták a közmunkásokat. Ezután nyilván még többen kerülnek majd be a közmunka világában.  Az utóbbi kilenc évben egyébként összesen 7 ezer forinttal nőtt a nettó közmunkásbér, ami most is éppen annyi – 54 217 forint –, mint 2017-ben volt. Ez a minimálbérnek jelenleg alig több mint a fele és ennyi pénzből él majdnem százezer ember Magyarországon. Közéleti „slágertéma” volt a rendszer 2011-es indulása után, hogy meg lehet-e élni az akkori 47 ezer forintból, amelynek nettóját a következő évben 4(!) forinttal emelték. A kérdésre több kormánypárti képviselő, például Zsiga Marcell is igennel felelt, illetve Matolcsy György akkori gazdasági miniszter, ma az MNB elnöke is hasonló utalást tett.

A települések bevonását kérik az uniós válságkezelési pénzek elosztásába a kormánytól ellenzéki polgármesterek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.30. 19:37

Fotó: Népszava
A 30 éves önkormányzatiság születésnapján a szabadságra, a szolidaritásra, a közhatalom megosztására figyelmeztetik a „sarcoló” kormányt.
Kezdeményezzük, hogy az Európai Unió által Magyarországnak adott válságkezelő támogatást legalább fele részben az önkormányzatokon keresztül, lakosságarányosan használja fel a kormány – olvasható kiadott, 56 önkormányzati vezető által aláírt nyilatkozatban.    A főváros honlapján olvasható dokumentum szerint Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, öt helyettese és félszáz település ellenzéki, független polgármestere kezdeményezésük támogatására kérik a településeiken élő polgárokat.  Mint azt a helyi önkormányzatok napja alkalmából, magyar önkormányzatiság 30. születésnapján – Bibó Istvánt idézve – megerősítették hogy Magyarország települési önkormányzatait „a szabadság kis köreinek" tartják.
„Célunknak és feladatunknak annak szolgálatát tekintjük, hogy egymástól eltérő világnézetű emberek, egymást tiszteletben tartva, egyenlő polgártársakként élhessenek együtt. Az önkormányzatiság kereszténydemokrata hagyományait, szabadságpárti és szociáldemokrata elveit tiszteletben tartva nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is megmutatni: lehet tisztességgel és becsülettel vezetni a ránk bízott településeket, ezzel is hozzájárulva Magyarország újra demokratizálásához és a politikai kultúraváltáshoz.”

– fogalmaztak.

A nyilatkozat aláírói kiállnak az önkormányzati autonómiáért, a szolidaritásért, a közhatalom megosztásáért, korlátozásáért és ellenőrzéséért. Egyben felhívják a figyelmet a kormány „felelőtlen politikájára”, amelynek vesztesei a válság által veszélyeztetett emberek és vállalkozások lehetnek. Leszögezték:
„Sem a járvány, sem a gazdasági válság kezelése nem lehet sikeres az önkormányzatok ellenében, csakis velük partnerségben. A kormány azonban magukra hagyta a településeket, támogatás és együttműködés helyett sarcpolitikával sújtja őket.”

Visszaszerelték a gázórát Iványiék MÁV-telepi iskolájára, véget ért az iskolavédő demonstráció

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.30. 19:22
Iványi Gábor
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ugyanakkor hosszabb távon nem függesztik fel a tiltakozást. Azt követelik, hogy magyar állam fizesse meg azt a hatmilliárd forintot, amellyel egy 2017-es strasbourgi döntés értelmében tartozik a MET-nek.
A Nemzeti Közművek (NKM) visszaszerelte a gázórát az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) X. kerületi, MÁV-telepi iskolájára, ezzel a szervezet iskoláit védő önkéntesek szervezett riadóláncos demonstrációja is befejeződik – közölte a lelkész szerdai sajtótájékoztatóján. A VIII. kerületi Dankó utcai Oltalom Karitatív Egyesület épülete előtti eseményt a Mérce élőben közvetítette.
A Népszava szeptember 17-én írta meg, hogy jelentős, százmilliós közműtartozás miatt a MET MÁV-telepi iskolájából a Nemzeti Közművek emberei már elvitték a gázórát, és aznap ugyanezt akarták tenni a Dankó utcában is. Iványiék riadóláncot, majd őrséget szerveztek arra az esetre, ha a közművek emberei valóban megjelennének a Dankó utcában. Azóta egyre több magánszemély és önkormányzat, köztük a főváros is adományokat juttatott a MET-nek, és ahogy arról lapunk szintén beszámolt: múlt csütörtökön az NKM „egyoldalú nyilatkozatban” vállalta, hogy egyelőre nem kapcsolja ki a gázszolgáltatást az intézményekben.
Budapest nevében a főpolgármester is adományozott és őrködött a Dankó utcában
Fotó: Karácsony Gergely Facebook oldala
Iványi Gábor ugyanakkor elmondta: hosszabb távon a tiltakozást nem függesztik fel. Azt követelik, hogy magyar állam fizesse meg azt a hatmilliárd forintot, amellyel egy 2017-es strasbourgi döntés értelmében tartozik a MET-nek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése szerint az állam jogsértően vonta meg a szervezet egyházi státuszát, amelynek visszaszerzéséért ugyancsak küzdeni fognak. A jogosan nekik járó pénzből ugyanis sokszorosan vissza tudnák fizetni az NKM-nek a tartozást.