Előfizetés

Végjáték a Kossuth térnél

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.02. 08:00

Fotó: Népszava
Fordítva ülnek a lovon – így jellemezte a székházát elveszítő Politikatörténeti Intézet (PTI) magatartását Varga István, az állam képviseletében eljáró ügyvéd.
Miután a Kúria a közelmúltban elutasította a PTI felülvizsgálati kérelmét, véglegessé vált, hogy a baloldali szellemiségű kutatóközpontnak, könyvtárnak és levéltárnak távoznia kell Alkotmány utcai székhelyéről. Mint arról a Népszava is beszámolt, a monstre perben sokáig a PTI állt nyerésre, ám végül az állam győzött. A helyzet pikantériája, hogy a Kúria egy olyan ügyben hozott döntést, amelyben közvetlenül is érintett. A kiürítés után ugyanis a kormány tervei szerint a legfelsőbb bíró fórum veszi birtokba a Kossuth térnél lévő épületet, a hajdani Igazságügyi Palotát, ahol az egyelőre otthontalan Néprajzi Múzeum is működött. „A Kúria végre visszaköltözhet a nemzet főterére” – érzékeltette a Népszavának nyilatkozva Varga István ügyvéd, hogy a maga részéről elégedett a fejleményekkel. Földes György, a PTI ügyvezetője múlt héten lapunknak nyilatkozva „felháborítónak és elszomorítónak” minősítette a Kúria mostani döntését. Hangsúlyozta: a nemzeti értéket képviselő intézet nem kapott sem anyagi ellentételezést, sem csereingatlant. Ennek ellenére szeretne eleget tenni feladatának, azaz tovább működni. Már csak az a kérdés, hogyan és hol. Földes a szóba jöhető lehetőségekről nem beszélt, de arra felhívta a figyelmet, hogy a PTI ragaszkodik ahhoz: az állam térítse meg a levéltári anyag „felelős őrzése” és az ingatlanban elvégzett munkálatok költségeit. Varga István úgy látja, „ezek már csak gyenge próbálkozások”. A levéltári anyag ügye nem hozzá tartozik, azt viszont kötve hiszi, hogy a közel 50 millió forintos kompenzációt, amit a PTI a székházra költött összegre hivatkozva szeretne kapni, a bíróság megítéli majd az intézet számára. „Jogerős ítélet szól arról, hogy a Politikatörténeti Intézetnek mennie kell” – jelentette ki az ügyvéd. A PTI – ahogy Földes György fogalmazott – mindent megtesz, hogy elhagyja az ingatlant, de ehhez időre van szüksége. Az eredetileg megszabott 30 napos határidő teljesíthetetlenül kevés: egy levél tanúsága szerint az intézet december végéig szeretne haladékot kapni a kiköltözésre. Kérdésünkre, méltányosnak tartja-e, hogy az intézetnek mindenfajta ellentételezés nélkül, rövid határidővel kell elhagynia székházát, Varga István közölte: a PTI inkább annak örülhetne, hogy évtizedekig ingyenesen használhatta az Alkotmány utcai épületet. Az ügyvéd erre mondja azt, hogy „fordítva ülnek a lovon”. Régóta tudni lehet, hogy ez lesz a vége – tette hozzá Varga –, elegendő idő volt felkészülni az épület kiürítésére. Az állam ügyvédje végrehajtási eljárást indított: ha a PTI nem hagyja el sürgősen az ingatlant, akkor előbb bírság jön, aztán a végrehajtók konkrét intézkedése. Varga István ugyanakkor biztosra veszi, hogy az intézet „nem a híd alá kerül”, és attól sem kell tartani, hogy a „végrehajtók kiteszik az esőbe” a PTI-ben őrzött iratokat. Az állam – jelentette ki – gondoskodni fog a levéltári anyag elhelyezéséről, erről folynak a tárgyalások. (Egry Gábor, a PTI főigazgatója lapunknak korábban elmondta, hogy a székházban lévő anyagokat csak szigorú szabályokat betartva, pontos nyilvántartás elkészülte után lehet elszállítani.) Miközben a baloldali PTI a fennmaradásáért küzd, a kormány által létrehozott különféle intézetek nem szenvednek hiányt költségvetési támogatásban. Megjegyzésünkre az ügyvéd közölte: „Rosszul van feltéve a kérdés. Ismétlem, hogy a PTI ügyében jogerős döntés született, amelynek – tetszik, nem tetszik – eleget kell tenni”. Megkérdeztük, mennyi esélyt lát rá, hogy az állam hasonló helyzetben egy jobboldali intézetet is kompenzáció nélkül tenne ki az utcára. Varga István úgy vélte, ezzel politikai síkra terelődik a téma, ami már nem tartozik az ügyvédi kompetenciájába.

Hallgatási fogadalom

Az Orosházán élő Varga István több cikluson keresztül az MDF, majd a Fidesz parlamenti képviselője volt. Alakulásakor a „fideszes médiaholding”, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöki tisztségét is betöltötte. Posztjáról azt követően távozott, hogy szélesebb nyilvánosságot kapott: az orosházi helyi tévében bírálta a kormány holdudvarához tartozó újságírókat. A PTI-n kívül szerettük volna erről is kérdezni, Varga azonban tartja magát ahhoz, hogy a sajtóalapítványban betöltött szerepéről nem nyilatkozik.

Még nem használtak gumibotot az iskolaőrök

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.02. 07:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Szeptember 1-je és 28-a között összesen 190 esetben volt szükség iskolaőrök intézkedésére – közölte megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
Mint írták, elsősorban „bűnmegelőzési célú figyelemfelhívások” történtek. Testi kényszer alkalmazására két alkalommal került sor, egyéb kényszerítő eszköz alkalmazására eddig nem volt szükség. Két hete Szelei Pál rendőrezredes még 90 esetről beszélt az M1 műsorában, a testi kényszert igénylő intézkedések is a tanév első két hetében történtek: az ezredes szerint dulakodó diákokat kellett szétválasztani. Ezen kívül komolyabb incidensek még nem történtek. A gumibottal, bilinccsel, gázspray-vel felszerelt iskolaőrök elsődleges feladata az iskolai agresszió visszaszorítása, a tanárok és a diákok védelme. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábbi közlése szerint mintegy 500 intézmény jelezte igényét iskolaőrre, ám szeptember 1-jén ennél kevesebb, 423 helyen léptek szolgálatba. Az ORFK tájékoztatása alapján azonban úgy tűnik, van olyan iskola, ahol már meggondolták magukat: a rendőrség adatai szerint jelenleg 422 oktatási intézményben teljesít szolgálatot iskolaőr. Ugyanakkor az utánpótlás is folyamatban van, a jelentkezők néhány hetes képzései nem fejeződtek be augusztusban: az ORFK kérdésünkre azt írta, jelenleg 38 fő vesz részt iskolaőri tevékenységre történő felkészítésben. Bár az egyenruhások iskolai jelenléte ellen szakmai és érdekvédelmi szervezetek is tiltakoztak, a Pedagógusok Szakszervezetéhez érkezett visszajelzések szerint több helyen pozitív volt az iskolaőrök fogadtatása. Számos intézményben például a hiányzó portás feladatait látják el, de a koronavírus miatt elrendelt járványügyi szabályok betartását is ellenőrzik, az október 1-jétől kötelező iskolai lázmérésben is segédkezhetnek.  Az Operatív Törzs közlése szerint szerdán 30 óvodában és 6 iskolában volt rendkívüli szünet, 130 osztálynál és 4 teljes iskolánál pedig digitális munkarend a koronavírus-megbetegedések miatt. 

Vezénylik az orvosokat a mobilkórházba

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.02. 07:30

Fotó: Botár Gergely / kormany.hu
Nem döntött a kormány az orvosi béremelésről, a miniszterelnök személyesen egyeztet szombaton az érintettekkel.
Október elsejétől további egy hónapra meghosszabbítja a kormány a határzárat – jelentette be a tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője. A fertőzések számának szeptember eleji ugrásszerű növekedése megállt, hosszabb ideje napi 600-1000 az új fertőzöttek száma. Csütörtökön 848 új esetet találtak, 16 beteg meghalt. A kórházban ápoltak száma elérte a 757-et, közülük 52-en vannak lélegeztetőgépen. Bár Gulyás Gergely azt mondta: ő még nem tud a járványkórház megnyitásáról, a nap folyamán megnyitották a kiskunhalasit. A csütörtökön odaszállított mintegy negyven beteg ellátására Szegedről, Orosházáról, Kecskemétről és Bajáról vezényelnek orvosokat, szakdolgozókat, valamint egyéb kisegítőket. Az egészségügy kapacitásait firtató kérdésre a politikus kifejtette: az ágazat bírja, még el tudják látni a covidos betegeket. S ha a legrosszabb forgatókönyv is következne be, október közepe előtt akkor sem lenne szükség a szokásos halasztható egészségügyi szolgáltatások szűkítésére. A járvány elleni védekezést segítheti, hogy a lakosságnak biztosított térítésmentes influenzaoltásokat október második felében eljuttatják a háziorvosokhoz. Arra a kérdésre, hogy miként zajlik majd az amúgy is leterhelt praxisokban a vakcinázás, Gulyás Gergely nem tudott részleteket mondani. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő ehhez annyit fűzött hozzá, hogy „az Operatív Törzs kapta azt a feladatot, hogy készítsenek oltási tervet, ha ezzel elkészülnek, akkor tudnak tájékoztatást adni”. Mintegy 1,3 millió vakcinát osztanak majd szét lakosság arányosan a háziorvosi körzetek között. Az oltások már megérkeztek a Nemzeti Népegészségügyi Központ raktáraiba. Körülbelül 40 ezer egészségügyi dolgozót már be is oltottak. A várakozásokkal ellentétben a kormány szerdán nem döntött az orvosi bérek emelésével kapcsolatos és a kamara által is támogatott előterjesztésről, de Gulyás Gergely szerint azt elfogadták tárgyalási alapnak. A Magyar Orvosi Kamara javaslata három lépcsőben növelné a jövedelmeket. Az orvosok bruttó alapbére 688 ezer és 2 millió forint között szóródna a szakmában eltöltött időtől és a szakorvosi képzettségtől függően. Gulyás Gergely lapunk kérdésére megerősítette, hogy az orvosi bérek javasolt emelése mintegy 300-500 milliárdba kerülne. Amikor ennek forrását firtattuk, azt mondta: a jövő évi költségvetésnek vannak bizonytalanságai, a most tervezett európai járványalap (NextGenerations) is teremthet lehetőségeket, és az unió következő hétéves ciklusának költségvetése is nyújthat felhasználható egészségügyi forrásokat. - A kormány ezektől függetlenül is hajlandó ezt a kiadást állni, komoly összeget költ az egészségügyre – hangsúlyozta. Hozzátette: csütörtökön további egyeztetés zajlott a kamara képviselői, valamint a belügy-, illetve a szakminiszter között. A kamara a tárgyalás részleteit firtató kérdésünkre közölte: „a köztestület elnöksége bízik abban, hogy az orvostársadalom számára elfogadható megállapodás születik az egészségügyi bérrendezésről.” A hétvégén pedig további megbeszélések lesznek majd a kamara vezetősége és Orbán Viktor miniszterelnök között.