Előfizetés

Az Orbán-kormány abszurd klímatrükkjei

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.10.02. 07:20

Fotó: JÁRDÁNY BENCE / GREENPEACE
A miniszterelnök tavalyi stratégiájával vág neki az újabb uniós éghajlati vitának: felelőtlen és alaptalan gáncsoskodás, hátha valami pénz áll a házhoz.
"Abszurditás" - egyetlen szó Orbán Viktor Magyar Nemzetben megjelent múlt heti esszéjéből, ami ismételten kivágta a biztosítékot a hazai környezetvédők és az ellenzék körében. A kormányfő átfogó helyzetértékelésében ismét komoly helyet kapott Brüsszel ekézése. Ennek keretében az éghajlati kérdéseket egy rövid, de velős félmondattal intézte el, amennyiben "abszurditásig emelt klímacélokkal" vádolta meg az Európai Bizottságot.
Kétségtelen: az uniós megállapodás eddig arról szólt, hogy a tagországok 2030-ra átlag 40 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást vállalnak saját 1990-es szintjükhöz képest. Magyarország ezt "büszkén" vállalta is. A kormánypropagandának ugyanakkor komoly fejtörést okozhatott, miként állítsa be ezt részünkről nehezen elérhetőnek. Üvegházgáz-kibocsátásunk mutatóiból egyértelműen kiderül, hogy a célértéket 2013-ban már megérintettük. Ez főképp az ipar rendszerváltás utáni összeomlására, illetve a 2005 és 2013 közötti, részben az akkori gazdasági válságnak betudható zuhanásra vezethető vissza. 2013 és 2017 között egyértelműen nőtt, majd 2018-tól beállt a szennyezés szintje. 2020 nyilvánvalóan jelentős javulást hoz, ami azonban ismét nem bármely kormányintézkedéseknek lesz köszönhető. Ellenkezőleg: az ok a tragikus vírusválság. Ráadásul csak a legnagyobb hazai szennyezőnek számító mátrai lignitblokkok leállítása több mint tíz százalékkal javítaná a mutatót, amivel minden egyéb intézkedés nélkül, bőven meglennénk. (A kormány némi zavarodottság után végül bevállalta, hogy legkésőbb 2030-ig más tüzelésre állítja át az áramtermelőt. E zavar jegyében úgy került tavasszal állami tulajdonba az egység, hogy ismét súlyos tízmilliárdjainkkal lett gazdagabb a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc cégcsoportja.) A 2030-as szám ugyanakkor csak egy köztes érték. A fő cél, hogy 2050-re az EU lényegében egyáltalán ne bocsásson ki üvegházhatású gázokat. Szakértők szerint csak így tartható a világszintű felmelegedés szintje másfél Celsius-fok alatt - nyilván, ha ehhez a Föld többi térsége is hozzájárul. Az Unió, ha nagy nehezen is, de tavaly elérte, hogy a tagállamok önmagukra nézve kötelezőnek tekintsék e 2050-es célt. A tervet a cseh és lengyel ellenálláshoz csatlakozva, a kormány- és államfőket tömörítő, végső és egyhangú döntésekre kötelezett Európai Tanács tavaly nyári ülésén Orbán Viktor is megvétózta. Érvei a nálunk jóval iparosodottabb csehekével és lengyelekével szemben inkább csak öncélú gáncsoskodásként hatottak. Tavaly decemberben végül - valamiféle atompárti magyarázattal - Orbán Viktor is rábólintott a közös tervre, amit a lengyelekre szabott különmegoldásokkal végül közösen elfogadottnak nyilvánítottak. A magyar kormányfő később némiképp dacosan bejelentette, hogy a magyar gazdaság klímabarát átállásához 2050-ig kereken 50 ezer milliárd forintra lesz szükségünk. E számítás alapját, részleteit azóta sem Orbán Viktor, sem beosztottjai - így különösképpen az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) illetékesei - nem részletezték áttekinthetően. Az év elején megjelent Nemzeti Energiastratégia ugyan tartalmaz a köztes évekre kisebb értékeket, de arról, hogy ezt pontosan mire terveznék elkölteni, nem adtak fogódzót. Elszólásokból ugyanakkor felrémlik, hogy ebbe lényegében mindent beleszámoltak, úgy a vállalkozások vagy a háztartások saját erejű fejlesztéseit, mint a lehetséges uniós és más támogatásokat. Olybá tűnik, hogy ehhez közelítő összeget mindenképp elköltenénk. Vagy amiként egy konferencia végén egy kormányzati szakértő halkan megjegyezte, a 2050-es klímasemlegesség elutasítása többe kerülne. Kevéssé adott okot bizakodásra, hogy míg az energiastratégia belső tervezete viszonylag részletesen levezette, hogy a fő cél eléréséhez milyen ütemben kell átépíteni 30 éven belül szinte az összes hazai lakást, ez a végleges, nyilvános változatból már kimaradt. Azóta több lehetséges pénzügyi forrás is megjelent a láthatáron, hisz az EU minden, általa zöldnek tartott, illetve a szénerőművek leszerelését célzó beruházást szívesen támogat. Míg Magyarország, mondván, hogy a nukleáris áramtermelés nem szennyezi a levegőt - ami normál üzemre igaz is -, az atomerőműveket szintén zöldnek tekinti és így erre is igényelne uniós támogatást. Ám Brüsszel ezt a vélekedést nem osztja. Így Orbánéknak be kell érniük azzal, hogy az Unió tűri a tagországok (meglehetős ritka) atomerőmű-beruházásait. Az Orbán-kabinet ugyanakkor nehezen enged: most közbeszerzés keretében arra várnak ötleteket, hogy az országnak ingyenesen járó úgynevezett szén-dioxid-kvótákat miként lehetne a Paks 2-es beruházásra költeni. Ezzel az a gond, hogy a kvótákból befolyó pénz jó része csak meghatározott, zöld célokra, így energiahatékonyság-növelésre vagy megújulókra költhető. Az ingyenes kvóták eladásából már százmilliárdos, lekötetlen forrás gyűlhetett fel az ITM-nél, amit a kormány évek óta inkább tartalékol, csak hogy azt esetleg az atomerőmű-beruházásra fordíthassa. (A Fidesz-propaganda egyébként derekasan állja a sarat. Szinte mindig találnak valamilyen fura, az észszerűséggel szögesen szembehelyezkedő, saját politikai céljaiknak alárendelt érvet, "tényt" és "statisztikát".) Az elmúlt évek során ugyanakkor úgy a zöld szakértők, mint az Európai Bizottság, egyre gyakrabban hangoztatták, hogy a fő cél eléréséhez a 2030-as 40 százalék kevés. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten hivatalosan is felkérte a tagországokat, hogy 2030-as károsanyag-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest átlagosan 55 százalékkal csökkentsék. Ezután borítékolható a tavalyi vita megismétlődése. Az Európai Parlament vélhetőleg támogatja a tervet: egyes bizottságai 60 százalékot követelnek. Míg a tagországok többsége nyilvánvalóan szintén kiáll az elképzelés mellett, Orbán Viktor reménybeli szövetségeseivel együtt az Európai Tanács ülésén nyilvánvalóan ismét a küllők közé dugja a botot, - saját szavaival élve - újfent több pénzt kérve. Ezek után ismét a brüsszeli folyosókon kell valahogy rávenni a magyar kormányfőt a támogatásra. Az illetékes szaktárca, vagyis az ITM egyébként az év elején még koránt sem volt ilyen elutasító. A miniszter, Palkovics László az Európai Bizottság akkor már körvonalazódó tervéről a parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtt kérdésre úgy fogalmazott: ha hivatalos EU-igény érkezik, Magyarország kész megfontolni a 2030-as kibocsátás-csökkentési szint 50-55 százalékra emelését. Erre - tette hozzá - jó esély mutatkozik. Nem sokkal később kérdésünkre Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár már fenntartásait hangoztatta, mondván: a felvetést a magyar kormány akkor tekinti tárgyalási alapnak, ha előzetesen az összes tagállam, biztosítékokkal együtt vállalja a közös célt. Erre példaként épp a magyar 40 százalékot említette, amit szerinte szinte bizonyosan elérhetünk, de ennél akár több is teljesülhet. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület keddi online konferenciáján ugyanakkor Kaderják Péter éppenséggel távolságtartónak mutatkozott, amennyiben szerinte az "50-55-60" százalékos csökkentésről még "nagy viták várhatók". Mindazonáltal az államtitkár előadásában komoly hangsúlyt fektetett az energiahatékonyságra, aminek érdekében új tervvel állnak elő. (Igaz, a lakások energiahatékonyság-növelő, vissza nem térítendő támogatásainak elapadásáról nem ejtett szót.) Szavait Tóth Tamás, a közműhatóság általános elnökhelyettesének előadása is alátámasztotta, illetve megszólalási lehetőséget kapott a nemzetközi klímahangulatot mindig hűen bemutató Ürge-Vorsatz Diana CEU-professzor is. Az energiaszakmai konferenciák korábbi vonalvezetéséhez képest ez figyelemre méltó változás. Palkovics László a múlt vasárnap, hosszú évek óta először, megpendítette a háztartási napelemtelepítések 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatásának esélyét is.

A Greenpeace tiltakozik

„A tett első, a szó második” – vetítette ki tegnap Széchenyi István szavait a Greenpeace a Lánchíd mellé, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a kormány elégtelen klímavédelmi intézkedéseire. A környezetvédő szervezet már a múlt héten, Orbán Viktor "abszurdozását" valós súlyán értékelve, riadót fújt. A Greenpeace így levélküldő kampányt indított. Ebben kérik az - év elején Magyarországot klímabajnoknak nevező - miniszterelnököt: ahelyett, hogy abszurdnak nevezi a klímacélokat, álljon inkább bátran az éghajlatvédelmi törekvések élére Magyarországon éppúgy, mint egész Európában. A Greenpeace szerint inkább az az abszurd, hogy az állam 75 milliárd közpénzt költött az 51 éves mátrai szénerőműre, hogy Magyarországnak nincs környezet- és természetvédelmi minisztériuma, a klímakonzultációt el akarták dugni az emberek elől, hogy a klímaválság és a koronavírus-járvány kellős közepén a kormány motorversenypályát, Forma-1-et és légitársaságot támogat adókedvezményekkel és milliárdokkal, hogy 30 évvel a rendszerváltás után még mindig az egykori brutálisan szennyező szocialista nagyipar összeomlására mutogatva nevezzük magunkat „klímabajnoknak”, hogy ma Magyarországon nem lehet szélerőművet építeni, hogy a kormány energiastratégiája szerint 2030-ig nincs komoly teendőnk a közlekedési szennyezéssel, hogy a kormány nem tartja feladatának anyagilag támogatni sem a lakóházak energiahatékonyságának növelését, sem a lakossági napenergia elterjedését, hogy a klímabarát ökológiai gazdálkodás helyett a kormány a szennyező nagyüzemi mezőgazdaságot és az ipari állattenyésztést támogatja, és hogy 2019 júniusában a magyar miniszterelnök vétója miatt sem született meg az EU klímasemlegességi megállapodása.

Vitatott kilépés

Komoly berzenkedést váltott ki az ellenzéki pártok részéről az is, hogy a magyar kormány felmondja a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központtal 2014-ben kötött székhelymegállapodást. Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) polgári hírszerzésért felelős államtitkára a lépést azzal indokolta, hogy a szervezet 2018 végére fizetésképtelenné vált, viszont mivel a részt vevő felek nem jutottak egyezségre a megszüntetésről, Magyarország most egyoldalúan kilép. Az LMP nem támogatja az előterjesztést, mert ezzel ellehetetlenül e fontos intézmény - fogalmazott az ellenzéki párt részéről Keresztes László Lóránt. A DK-s Arató Gergely szintén nyugtalanítónak nevezte a magyar lépést, az MSZP-s Mesterházy Attila pedig szavai szerint még nem lát tisztán a kérdésben. MTI

Nem jutott elég a gyógyításra

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.02. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tavaly az egészségügyre a GDP 4 százalékát költötte a kormány, kevesebbet, mint 2018-ban. Az állami bürokrácia viszont hízott.
Az államháztartás hiánya a második negyedévben a 986 milliárd forint volt, ami az alaposan lecsökkent GDP 9,1 százaléka – közölte a KSH. Az első negyedévben, amikor nem ütötte meg még teljes erejével a magyar gazdaságot a koronavírus-járvány, a hiány 233 milliárd forint volt. A második negyedévben az állami adóbevételek 288 milliárd forinttal, mintegy 5,5 százalékkal csökkentek, míg a kiadások 730 milliárd forinttal emelkedtek az elősző év azonos időszakához képest. Vagyis a járvány mind a két oldalról, de az első körben inkább a megugrott kiadásokon keresztül éreztette hatását: pénzbe került gazdasági védekezés, illetve az utólag meglehetősen vitaható egészségügyi eszközbeszerzések is. Ez utóbbiakra a magyar kormány az első félévben 520 milliárd forintot, a GDP 1,2 százalékát költötte, vagyis a kiadásnövekedés jelentős részét ez tette ki. A Pénzügyminisztérium immár 3600 milliárd forintos éves hiányt vár idén - ami a GDP 7-9 százaléka éves szinten -, az eredetileg tervezett 371 milliárd forinttal szemben. Látva az első nyolchavi költségvetési folyamatokat valószínűleg nyolc százalék felett lesz az éves hiány, ám ez nagyban függ a attól a gazdaságélénkítő csomagtól, amit a kormány szeptember közepére ígért, ám még híre-hamva sincsen. Az első féléves többlethiány értelemszerűen az államadósságot növeli, ami a PM előrejelzése szerint tavaly év végi 66,3 százalékról a GDP 76-78 százalékára emelkedhet. A magyar gazdaságot az uniós országok közül az átlagnál súlyosabban érintette a koronavírus járvány első hullámát követő gazdasági válság – ez részben a termelés szerkezetéből, illetve a nem megfelelő gazdaságpolitikából adódik. A magyar kormány a második negyedévben a teljes elzárás mellett döntött, ugyanis a magyar egészségügy nem lett volna képes kezelni egy elszabaduló vírus okozta megbetegedési hullámot. A feltételezés nem meglepő, ugyanis a magyar állam költi az egyik legkevesebb pénz az egészségügyre: tavaly az akkori GDP alig négy százaléka jutott erre a célra – derül ki a parlament elé benyújtott 2019-es zárszámadási törvényjavaslatból. 2019-ben a magyar adófizetők pénzéből 1915 milliárd forint jutott erre a célra, ami ugyan 129 milliárd forinttal több, mint 2018-ban, ám a GDP arányos kiadás 0,1 százalékkal csökkent. Hasonló sorsra jutott az oktatás is: míg 2018-ban a bruttó hazai termék 5,2 százalékát költötte a kormány az ágazatra, tavaly már csak 4,9 százalék volt a GDP arányos kiadás. A forintban kifejezett, nominális összeg itt is nőtt egy százalékkal, ám a növekedés nem érte el sem az inflációt, sem a GDP-növekedés mértékét. A zárszámadási törvényből kiderül az is, hogy 2019-ben a megtermelt javak 45,2 százalékát költötte el az állam, ami 0,2 százalékpontos csökkenés az előző évhez mérten, vagyis a gazdasági növekedést kihasználva a kormány nagyon szerény mértékben, de csökkentette az állami újraelosztás mértékét. Míg a kormány elsősorban az oktatáson és az egészségügyön – vagyis a jóléti kiadásokon - spórolt, az állami bürokrácia működésre szánt összeg viszont a GDP 5,6 százalékáról 5,9 százalékára nőtt, illetve a a rendőrség  valamint a honvédség támogatására is több jutott. A honvédelmi kiadások a GDP 0,8 százalékáról egy százalékra emelkedettek, ennek ellenére még mindig nagyon messze vagyunk a NATO által elvárt két százaléktól. Nőttek a lakástámogatásokra és általában a gazdasági cégeknek adott támogatások, csökkenésről számolt be viszont a kormány a szórakoztató, kulturális, egyházi kiadások során, erre a GDP 2,6 százalékát fordították. A 2019-es zárszámadási törvényből is kiderül, hogy a kormány a magyar gazdaságot nem a megfelelő módon készítette fel az előre nem látható Covid-19-válságra, hisz az állami működési kiadások emelkedtek, ám az egészségügyi, oktatási kiadások csökkentek. A cégek és általában a gazdaság támogatása ugyan nőtt, ám ez is kevés volt ahhoz, hogy érdemben fékezze a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági visszaesést. Az állami támogatási rendszerben irányváltást szorgalmazott – ezektől a számoktól függetlenül –, Varga Mihály egy múlt heti konferencián elhangzott beszédében: a pénzügyminiszter szerint felül kell vizsgálni a kormány eddigi támogatási politikáját, amely erőteljesen az autóipari beruházásokra koncentrált. A miniszter szerint a olyan innovatív ágazatokba kell fektetni, mint például az egészségipar. Ennek jeleként a kormány a kormány júliusban úgy döntött, hogy ötvenmilliárd forintos kerettel támogatási programot indít a hazai egészségipar megerősítésére, az egészségügyi gyártókapacitások fejlesztésére – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter tegnap három céggel 2,7 milliárd forintos támogatásról írt alá szerződést, amiből összesen 4,2 milliárd forintos beruházást valósítanak meg, vagyis a támogatási intenzitás meghaladja hatvan százalékot.   

Beavatkozott a jegybank forint védelmében

A MNB-alelnök beszólására csütörtökön 359,6 forintig esett az euró árfolyama, miközben a nap elején még 363 felett is jegyezték az európai devizát, sőt a héten már járt 366 forint felett is. Tegnap a jegybank az egyhetes betéti tenderén immár másodszorra is 0,75 százalékon fogadta be a banki betéteket, ami a 0,6 százalékos alapkamathoz képest a csendes kamatemelés megerősítését jelenti. Nem is annyira a magasabb kamat, hanem inkább Virág Barnabás Reutersnek adott nyilatkozata erősítette a forintot: az MNB-alelnöke elmondta, hogy a jegybank az egyhetes betéti kamattal igyekszik ellensúlyozni a nemzetközi hangulatot, a kockázatkerülést, amely a forintot is sújtja, és ez a legnagyobb kockázati tényező az inflációs kilátások szempontjából. A forint múlt havi gyengüléséről feltett kérdésre azt válaszolta: a jegybank figyelembe vette azt is a monetáris politikájában olyan mértékben, amennyire az a hosszabb távú inflációs kilátásokra és a várakozásokra kihat. Leszögezte: "megfelelően fogunk a helyzetre reagálni" Az MNB alelnök szavait úgy lehet értelmezni, hogy jegybank kész beavatkozni a forint védelmében, ugyanis ha a forintgyengülés folytatódna, az már további inflációs nyomást keletkeztetne.   

Óvatosan lépnek a boltosok

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.10.01. 21:22
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csaknem 20 ezerrel kevesebben dolgoztak júliusban a kereskedelemben, mint a koronavírus magyarországi megjelenése előtt.
A KSH adatai szerint februárban még 398 ezerre rúgott az alkalmazottak száma, júliusban viszont mindössze 379 ezerre. Ez ugyanakkor már egy óvatos bővülést jelent. A márciusi 392 ezerről ugyanis áprilisra 363 ezerre zuhant a létszám, majd májusban további 4 ezer alkalmazottól váltak meg a kereskedők. A vásárlásokat erősen behatároló kijárási korlátozások feloldása után viszont a nyári hónapokban 10-10 ezer fővel nőtt a létszám. A Blokkk.com szakportál szerint a boltos világ már júniusra kikapaszkodott a gödörből, a vásárlások a nyári hónapokban elérték az előző évi szintet. A boltos foglalkoztatás azonban nem zárkózott fel a járvány előtti szintre, a munkaadók óvatosak. Egyes iparcikkes területeken ráadásul a korábbiaknál jóval alacsonyabb szinten mozog a piac. A nagykereskedelemtől is vásárló szállodák, turisztikai szolgáltatók, vendéglátók pedig még nem hozták a járványidőszak előtti forgalmukat, így beszerzéseik is megcsappantak. Mindez visszahat a dolgozói létszámra. Ami az őszt illeti: az online pénztárgépek szeptember eleji adataiból már az látszik, hogy ismét felpörgött – 7 százalékkal bővült - a forgalom. Az üzemanyagok szeptember első tíz napjában már fél százalékos pluszt értek el; e téren bővülésére legutóbb az év elején volt példa. Kiugró többlet azonban az élelmiszereknél és a gyógyszereknél volt: az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma 9,5, a gyógyszereké több mint 23 százalékkal nőtt. Utóbbi hátterében részben a járványtól való félelem áll – véli Németh Dávid, K&H Bank vezető elemzője. A híradástechnikai cikkek forgalma viszont 20 százalékkal esett – tette hozzá. Szerinte ez nem meglepő, mivel a háztartások óvatosak, és a bizonytalan kilátások miatt a nagyobb bevásárlásokat elhalasztják.