Hadrendben a volt államfő.
Fele-fele az esélye annak, hogy túllépjük a határértéket, amelyet 2015-ben jelöltek meg a párizsi klímakonferencián. Már öt éven belül ennél magasabb lesz a hőmérséklet-emelkedés.
Az utolsó pillanatokban vagyunk. Harminc évig nem sok minden történt ezen a téren.
Minél pontosabbak a mérések, annál több ember halálában tartják felelősnek a légszennyezést, illetve a párizsi klímaegyezmény erőtlen végrehajtását. A magyar kormány az ügyben ködösít és halogat.
A tavalyi, a koronavírus-járvány következtében elért, 10,3 százalékos rekord még nem garantálja a párizsi klímaegyezményben foglalt célok teljesítését.
A kormány azt próbálja elérni, hogy a kibocsátáscsökkentési részcélok meghatározása ne az Európai Bizottság, hanem a Tanács (a kormányok) joga legyen, és egyhangú döntést igényeljen.
Az LMP a jelenleginél jóval szigorúbb éghajlatvédelmi célokkal megkísérli "begyógyítani" a kormánypártok által áprilisban "kibelezve" elfogadott klímatörvényt.
Tudósok, művészek és klímaaktivisták arra kérik a miniszterelnököt: ne blokkolja az uniós klímacél elfogadását az Európai Tanács csütörtökön kezdődő ülésén.
A miniszterelnök tavalyi stratégiájával vág neki az újabb uniós éghajlati vitának: felelőtlen és alaptalan gáncsoskodás, hátha valami pénz áll a házhoz.
A holland és a német kormány is az uniós klímacélok szintjére emelné az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseit.
Nem ünnepélyes deklarációkra van szükség – fejtegette az államfő.
Kezdjünk tárgyalni a pénzről! - mentegetőzött a miniszterelnök a 2050-es klímacéljainak megtorpedózásáért.
Az EU 2050-re karbonsemleges akart lenni, az erről szóló megállapodás azonban három ország ellenkezésén megbukott.
Áldozatul eshet a 2 százalékos klímacél, ha az államok tető alá akarják hozni decemberben Párizsban a jó ideje tervezett nemzetközi környezetvédelmi megállapodást.
