Előfizetés

Elszippantott milliárdok: lyukat ütött a válság Budapest büdzséjén

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.02. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormány nemcsak elvon, de az ígért fejlesztési pénzeket sem fizeti ki a fővárosnak, miközben az adóbevételek több tízmilliárddal csökkentek.
Lesújtóak az idei év gazdasági visszaeséséről érkező első fővárosi tényszámok, ezért októberben újra kell gombolni Budapest idei büdzséjét – mondta a Népszavának Kiss Ambrus, általános főpolgármester-helyettes. Szerinte ezzel párhuzamosan alaposan át kell gondolniuk a jövő évi költségvetési terveket. Ugyanis a budapesti önkormányzat csak az iparűzési adóból 20-21 százalékkal – 33-35 milliárd forinttal – kevesebb bevételre számíthat a tervezettnél az eddig beérkezett adatok szerint, ami még a nyár végi pesszimista várakozásoknál is rosszabb. 2020 és 2022 között a gazdasági válság várható kiszélesedése miatt, különös tekintettel a fővárosi turizmus beszakadására, a kiesés elérheti a 100 milliárd forintot is – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus. S ez csupán az egyik tétel a veszteségek között.      A központi költségvetésbe befizetendő szolidaritási adó összege az idén 12 milliárddal növekszik, jövőre pedig 32-36 milliárdot kell befizetnie a fővárosnak. A kormány a helyi iparűzési adó decemberi feltöltési kötelezettségének eltörlésével további 20 milliárdot vett ki a főváros zsebéből. Bár főként a kerületeknek esett rosszul, a főváros is sokat veszített az ingyenes parkolás és közterülethasználat kormányzati elrendelésével. A gazdasági krízis kezelését szolgáló mikro- és középvállalkozásoknak 2 tételben nyújtott mentőcsomag mintegy 500 millió forintot visz el. A fővárosi közösségi közlekedés pandémia miatti bevételkiesése az év végére várhatóan eléri a 22 milliárdot, a cég likviditásának biztosításához 17 milliárd forintos gyorssegélyt szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés múlt csütörtökön. A többi cég sincs jobb pénzügyi állapotban. Bár Walter Katalin, a Budapesti Városüzemeltetési Holding vezérigazgatója a Népszavának a múlt héten még azt mondta, hogy egyik fővárosi vállalat sincs csődközeli helyzetben, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) múlt pénteken csoportos létszámleépítést jelentett be, összesen száz dolgozót bocsátanak el. Az egész éves árbevételkiesés várhatóan meghaladja a 12 milliárd forintot, a veszteség elérheti a 3,5 milliárdot. A társaság már most is csak hitelből tudja biztosítani a likviditását – indokolta az elbocsátásokat Szűcs Ildikó vezérigazgató. Ezzel a BGYH is beállt a veszteséges fővárosi cégek sorába, holott eredetileg összesen 3,6 milliárd forint osztalékra számítottak a fővárosi társaságoktól idén. Ennek javát a Főtáv és a BGYH dobta volna össze. Ám a Főtáv már tavaly veszteségessé vált, akárcsak a többi fővárosi cég az elmúlt években, a járványidőszakban pedig elolvadt a fürdők nyeresége is.    A fővárosi költségvetés első félévi alakulásáról szóló tájékoztató szerint eddig 174,3 milliárd forint bevétel folyt be az önkormányzat kasszájába, ami 25 százalékkal kevesebb, mint az idei előirányzat időarányos része. Egyelőre nem érkezett meg a fővárosi közösségi közlekedésre biztosított 12 milliárdos állami támogatás sem. Ahogy a különféle beruházásokra ígért 36,2 milliárd forint állami támogatásnak is alig 6 százalékát kapta meg eddig a főváros. Az állam egyelőre nem utalta el többek között a Pannon Park projektre ígért 11,1 milliárdot, a fővárosi árvízvédelmi fejlesztésekre kapott 10 milliárdot, illetve a Lánchíd felújítására szánt 6 milliárdot.  A kiadások előirányzata ezzel szemben 415 milliárd forintról 462 milliárdra emelkedett. Mint arról korábban a Népszava is beszámolt, a válság miatti bevételkiesések és a kormányzati elvonások miatt a fővárosi önkormányzat 65 milliárd forintot zárolt júniusban. Ez elsősorban a még el nem kezdett beruházások leállítását jelentette, így a fejlesztési kiadások jócskán elmaradtak a tervezettől, viszont nem várt tételként bekerült a járványügyi védekezés 2 milliárd forintja. Kiss Ambrus szerint az idei év fő célja a likviditás fenntartása. Az elkövetkező években viszont az ideinél is komolyabb kihívással kell szembenézni, hiszen 150 milliárd forint illan el a fővárosi költségvetésből a járvány, a gazdasági válság és a kormányzati intézkedések közös eredőjeként. A fővárosi költségvetés végképp fenntarthatatlan pályára állt. 

Félremérnek az iskolai lázmérők

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.02. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Októbertől kötelező a testhőmérséklet-ellenőrzés az iskolák, óvodák bejáratánál, de a kormánytól kapott hőmérők nem mindig működnek megfelelően.
Nem alakult ki torlódás, nálunk gördülékenyen ment a reggeli lázmérés. Persze, ha alapos ellenőrzésről lenne szó, akkor már nem biztos, hogy ez lenne a helyzet – mondta a Népszavának egy miskolci középiskola pedagógusa az október elsejétől kötelezővé tett iskolai lázmérés kapcsán. A központi ukáz szerint csak azokat a gyerekeket, dolgozókat engedhetik be az épületbe, akiknek a testhőmérséklete nem haladja meg a 37,8 Celsius-fokot. Bár a kormányzat 41 ezer érintésmentes, digitális hőmérőt osztott ki az intézmények között, az eddigi tapasztalatok alapján ezek nem mindig mérnek megbízhatóan. – Sokszor előfordult, hogy irreálisan alacsony, 33-34 fokos eredményeket kaptunk, de arra nem volt idő, hogy mindenkit többször végig mérjünk – mondta a miskolci tanár. Hőemelkedést vagy lázat senkinél nem állapítottak meg. Hasonló tapasztalatokról számolt be egy másik vidéki, nagyvárosi általános iskola pedagógusa is: a hőmérők „össze-vissza mérnek”, 32 foktól 37,3-ig mindenféle értéket kaptak tegnap reggel. A szűrésen senki nem akadt fenn. Több visszajelzés érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) is. Egy szakképző iskola oktatója például azt írta, náluk a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vállalták a mérést, később pedig a portás mért. „Haza senkit nem küldtek, mert hozzánk valószínűleg hüllők járnak, ugyanis jellemzően 32-35 fok közötti értékek születtek” – fogalmazott. Volt olyan iskola is, ahol a lázmérésbe nemcsak a tanárok, a technikai személyzet és a portás, hanem az iskolaigazgató is besegített. Egy pedagógus szerint probléma lehet, hogy kint a szabadban vagy félig a kapuban, nyitott ajtónál kell mérni, és a reggeli hűvös idő torzíthatja az eredményeket. Az óvodákban sem könnyebb – sőt, talán még nehezebb – a helyzet. A PDSZ-nek egy óvodapedagógus azt írta: volt olyan, hogy ötször mértek meg egy gyereket és öt különböző eredmény jött ki. Hozzátette: a dajkákra ez különösen nagy terhet ró, mert a hőmérőzés mellet nemcsak a gyerekkel kell foglalkozniuk, de ahol nincs elég konyhai személyzet, sokszor mosogatniuk is nekik kell. – Fárasztó, embert próbáló feladat elé állították az óvodai dolgozókat – erről már Verba Magdolna, a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke beszélt a Népszavának. Mint mondta, náluk már hétfőn elkezdték a hőmérőzést, és a délutános óvónőknek is be kell menniük reggel, hogy a lázmérést is el tudják végezni és a gyerekekről is tudjanak gondoskodni. Külön nehézséget jelent, hogy a szülők nem mehetnek be az óvoda épületébe, így a dajkák feladata lenne, hogy segítsenek a gyerekeknek átöltözni – ha nem lázat mérnek éppen. Verba Magdolna is megerősítette, hogy a digitális hőmérők gyakran irreálisan magas vagy alacsony hőmérsékletet mérnek, ezért gyakran ismételni kell a mérést. Náluk eddig kétszer fordult elő, hogy haza kellett küldeni egy kisgyermeket, mert úgy tűnt, lázas, de később kiderült, hogy semmi baja nincs. Érdeklődtünk a Klebelsberg Központnál (KK), a tankerületek által fenntartott iskolákban hány esetben fordult elő, hogy a lázmérés után haza kellett küldeni valakit, de a KK szerint az iskolák erről nem vezetnek adatgyűjtést. Hozzátették: a központhoz érkezett visszajelzések alapján az intézmények betartották a szabályokat, a mérés zökkenőmentesen zajlott. 

Álomfizetések az állami divatügynökségnél

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.10.02. 06:00
A cég élére a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek az egyik barátnője, Bata-Jakab Zsófia került
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormány önti a milliárdokat a cégbe, amely átlagosan tíz embernek ad munkát. A bérek és juttatások a félmilliárdot közelítik.
Bár a hitvallása szerint a magyar divatnak irányt mutató és kereteket adó Magyar Divat és Design Ügynökség Nonprofit Zrt. tevékenysége nyomán még nem robbant be a magyar divat a világ élvonalába, ám a cég bérjellegű kifizetései már világszínvonalúak. Az Orbán Ráhel közeli, állami milliárdokkal megtámogatott divatcég most közzétett 2019-es mérlege szerint ugyanis közel félmilliárd forintot, bérjárulékokkal együtt 445 milliót költöttek el bérköltségekre a tavaly statisztikai átlagban 10 munkavállalóval dolgozó ügynökségnél. A jelenleg a Rogán Antal felügyelte Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) – amely szintén az Orbán-Tiborcz házaspár felségterületeként ismert – alá tartozó vállalkozást 2018-ban alapította az állam azok után, hogy piaci hírek szerint a turizmus után a dizájn és divatvilág is felkeltette a miniszterelnök lányának érdeklődését. Az állami cég kapott maga alá egy elegáns istenhegyi úti villát, illetve egymilliárd forint közpénzt az elinduláshoz. A cég élére Orbán Ráhel egyik barátnője, Bata-Jakab Zsófia került. Az állami divatügynökség rendezvényein rendszeresen részt vesz a miniszterelnök lánya is. A vállalkozás feladata az lett, hogy megszervezzék a magyar dizájn- és divatéletet, közvetítsenek tervezők és iparági szereplők között, kommunikálják a helyi tervezők munkáit, mentorálják őket, továbbá megalkossák a kormány számára a magyar dizájn- és divatstratégiáját. 
Az állami cég kapott egy szép ingatlant is az Istenhegyi úton
Fotó: Népszava
A kihívások nagyságához igazították a cég vezetésének fizetését. 2019-re a vezetői kifizetések is megugrottak: míg 2018-ban még havi átlag 1,4 millió ment vezetői bérekre, addig tavaly már 2,6 millió. Emellett igencsak zsíros tanácsadói szerződések köttethettek az ügynökségnél, mivel a mérleg szerint tavaly összesen 146 millió forintot fizettek ki tanácsadásért, illetve 73 milliót szakértői díjakra. Volt miből: a cégbe 2019-ben ömlött a közpénz, így az év során 1,8 milliárd működési és 26 milliós beruházási támogatást kaptak. A legtöbb kiadásuk rendezvényszervezéshez kapcsolódik, erre összesen 972 millió forint ment el. A cég eseménynaptára szerint 2019-ben több külföldi szakmai eseményen, így Milánóban, Ausztriában és Franciaországban is jelen voltak, illetve idehaza megszervezték a Budapest Central European Fashion Week-et és számos képzést tartottak. Bár a divatvilágon az idén végigsöpört a koronavírus – a milánói divatbemutatókat le is kellett fújni – a Zrt.-t ez valószínűleg kevésbé érinti. Legalábbis a Magyar Divat és Design Ügynökség is rajta volt azoknak az állami cégeknek, szervezeteknek a listáján, amelyek még idén áprilisban, azaz a járvány kellős közepén írtak ki öt milliárdos tanácsadói közbeszerzést „a koronavírus okozta károk mérséklésére, az ágazat rövid időn belüli talpra állítására és turizmusfejlesztési feladatok ellátására”. Igaz, egyelőre tisztázatlan okokból májusban leállították a közbeszerzést, ám sírva vigad az ügynökség, mivel idén augusztusban már 2,8 milliárdos támogatást kaptak a kormánytól.