Lesújtóak az idei év gazdasági visszaeséséről érkező első fővárosi tényszámok, ezért októberben újra kell gombolni Budapest idei büdzséjét – mondta a Népszavának Kiss Ambrus, általános főpolgármester-helyettes. Szerinte ezzel párhuzamosan alaposan át kell gondolniuk a jövő évi költségvetési terveket.
Ugyanis a budapesti önkormányzat csak az iparűzési adóból 20-21 százalékkal – 33-35 milliárd forinttal – kevesebb bevételre számíthat a tervezettnél az eddig beérkezett adatok szerint, ami még a nyár végi pesszimista várakozásoknál is rosszabb. 2020 és 2022 között a gazdasági válság várható kiszélesedése miatt, különös tekintettel a fővárosi turizmus beszakadására, a kiesés elérheti a 100 milliárd forintot is – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus. S ez csupán az egyik tétel a veszteségek között.
A központi költségvetésbe befizetendő szolidaritási adó összege az idén 12 milliárddal növekszik, jövőre pedig 32-36 milliárdot kell befizetnie a fővárosnak. A kormány a helyi iparűzési adó decemberi feltöltési kötelezettségének eltörlésével további 20 milliárdot vett ki a főváros zsebéből. Bár főként a kerületeknek esett rosszul, a főváros is sokat veszített az ingyenes parkolás és közterülethasználat kormányzati elrendelésével. A gazdasági krízis kezelését szolgáló mikro- és középvállalkozásoknak 2 tételben nyújtott mentőcsomag mintegy 500 millió forintot visz el.
A fővárosi közösségi közlekedés pandémia miatti bevételkiesése az év végére várhatóan eléri a 22 milliárdot, a cég likviditásának biztosításához 17 milliárd forintos gyorssegélyt szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés múlt csütörtökön. A többi cég sincs jobb pénzügyi állapotban. Bár Walter Katalin, a Budapesti Városüzemeltetési Holding vezérigazgatója a Népszavának a múlt héten még azt mondta, hogy egyik fővárosi vállalat sincs csődközeli helyzetben, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) múlt pénteken csoportos létszámleépítést jelentett be, összesen száz dolgozót bocsátanak el. Az egész éves árbevételkiesés várhatóan meghaladja a 12 milliárd forintot, a veszteség elérheti a 3,5 milliárdot. A társaság már most is csak hitelből tudja biztosítani a likviditását – indokolta az elbocsátásokat Szűcs Ildikó vezérigazgató. Ezzel a BGYH is beállt a veszteséges fővárosi cégek sorába, holott eredetileg összesen 3,6 milliárd forint osztalékra számítottak a fővárosi társaságoktól idén. Ennek javát a Főtáv és a BGYH dobta volna össze. Ám a Főtáv már tavaly veszteségessé vált, akárcsak a többi fővárosi cég az elmúlt években, a járványidőszakban pedig elolvadt a fürdők nyeresége is.
A fővárosi költségvetés első félévi alakulásáról szóló tájékoztató szerint eddig 174,3 milliárd forint bevétel folyt be az önkormányzat kasszájába, ami 25 százalékkal kevesebb, mint az idei előirányzat időarányos része. Egyelőre nem érkezett meg a fővárosi közösségi közlekedésre biztosított 12 milliárdos állami támogatás sem. Ahogy a különféle beruházásokra ígért 36,2 milliárd forint állami támogatásnak is alig 6 százalékát kapta meg eddig a főváros. Az állam egyelőre nem utalta el többek között a Pannon Park projektre ígért 11,1 milliárdot, a fővárosi árvízvédelmi fejlesztésekre kapott 10 milliárdot, illetve a Lánchíd felújítására szánt 6 milliárdot.
A kiadások előirányzata ezzel szemben 415 milliárd forintról 462 milliárdra emelkedett. Mint arról korábban a Népszava is beszámolt, a válság miatti bevételkiesések és a kormányzati elvonások miatt a fővárosi önkormányzat 65 milliárd forintot zárolt júniusban. Ez elsősorban a még el nem kezdett beruházások leállítását jelentette, így a fejlesztési kiadások jócskán elmaradtak a tervezettől, viszont nem várt tételként bekerült a járványügyi védekezés 2 milliárd forintja.
Kiss Ambrus szerint az idei év fő célja a likviditás fenntartása. Az elkövetkező években viszont az ideinél is komolyabb kihívással kell szembenézni, hiszen 150 milliárd forint illan el a fővárosi költségvetésből a járvány, a gazdasági válság és a kormányzati intézkedések közös eredőjeként. A fővárosi költségvetés végképp fenntarthatatlan pályára állt.
