Előfizetés

Rákay Philipék nyerő útja a Józsefvárosból a Budai Várba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.02. 08:40

Fotó: Google Maps
Egy VIII. kerületi egyszobás, földszinti lakást adtak cserébe az I. kerületi műemléképületben található 60 négyzetméteres lakás életre szóló bérleti jogáért.
Rákay Philip és családja lakáscsere útján jutott hozzá a Bécsi kapu téren található 60 négyzetméteres, önkormányzati bérlakáshoz, amelyért havonta 39 ezer forint bérleti díjat fizetnek. Az ügyletről korábban beszámoló 24.hu most azt is kiderítette, hogy a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese és felesége milyen lakást adott cserébe a Budai Várban álló műemléképület kétszobás ingatlanáért, amelyet az I. kerületi önkormányzat néhány éve 70 millió forintból újított fel.
„Rákayék a vári lakásért cserébe egy 24 négyzetméteres, földszinti, egyszobás lakást adtak a VIII. kerületi Kálvária téren”

– derült ki a kerülettől kikért szerződésekből.

A két ingatlan mérete és elhelyezkedése alapjaiban különbözik. A 24.hu felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb ingatlanportálok hirdetései alapján a józsefvárosi lakás értéke töredéke lehet a Bécsi kapu térinek. Ráadásul a Kálvária téri cserelakás tulajdoni lapjából az is kiderült, hogy Rákay Philip felesége 2018 novemberében vásárolta meg a józsefvárosi lakást, majd 9 nappal később csereszerződést kötött a Bécsi kapu téri ingatlan bérlőjével, amelynek értelmében a VIII. kerületi ingatlan a vári bérlőre szállt.
A lakást azonban nem sokáig tartotta meg az új birtokosa sem, aki a tulajdonjoga bejegyzése után 13 nappal eladta a szóban forgó józsefvárosi ingatlant, méghozzá éppen annak a személynek, akitől nem sokkal korábban Rákayék megvették azt.

Így kevesebb mint két hónap alatt háromszor is gazdát cserélt a Kálvária téri lakás, majd kikötött annak eredeti tulajdonosánál. A portál emlékeztetett arra, hogy Rákay Philip korábban még úgy nyilatkozott, hogy az „értékes, felújított pesti öröklakást” a vári lakás bérlője választotta ki.  A 24.hu érdeklődött Rákaynál a csereügylet részleteiről, aki szűkszavúan nyilatkozott ugyan, de a kérdésekre nem válaszolt. Azt közölte, hogy a csere kapcsán minden a hatályos jogszabályok és törvények teljes körű betartásával történt. Azt nem mondta meg, hogy fizetett-e az ingatlanért.  Az elmúlt években több kormányközeli szereplő is önkormányzati lakáshoz jutott a budai Várban. Olyan ingatlanokhoz, amelyek nem magántulajdonúak ugyan, de úgy viselkednek, mintha magántulajdonúak lennének. A bérlők ugyanis életre szóló bérleti joghoz jutottak, ami örökölhető, továbbá ezek a lakások magántulajdonú ingatlanra cserélhetők. Így kapott értékes önkormányzati ingatlant a budai Várban többek között
  • Lázár János vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg,
  • a Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke,
  • Palkovics László innovációs és technológiai miniszter
  • és Bayer Zsolt kormánypárti publicista.
Nagy Gábor Tamás korábbi kerületi polgármester és szülei is önkormányzati lakásban laknak a Várban.

Balkáni szinten a várható élettartam

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.10.02. 08:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Visegrádi Négyek lakosai közül a 2018-ban született magyar gyerekek számíthatnak a legrövidebb életre.
Az Eurostat szerdán publikált elemzése szerint 76,2 év nálunk a várható átlagos élettartam és ezzel az adattal az uniós átlagtól messze elmaradva Magyarország a 27-es EU-s rangsor 23. helyén áll. A férfiak és a nők közötti különbség is nálunk az egyik legnagyobb: egy fiú 72,7 évre, egy lány 79,6 évre számíthat. Az Európai Bizottság statisztikai főigazgatósága szerint a 2018-ban született európai fiúk átlagosan 78,2 évet, a lányok pedig 83,7 évet élnek majd. Összesítve: 81 év az európai várható élettartama.      A statisztikát Spanyolország (83,5 év), Olaszország (83,4 év) és Franciaország (82,9 év) vezeti, de az élmezőnyhöz tartozik Ciprus és az északi tagállamok is. Az uniós tagállamok közül csak a velünk együtt csatlakozott Lettországot, illetve a 2007-ben belépett Romániát és Bulgáriát előzzük meg. Mi több, a csatlakozni kívánó Észak-Macedónia és Montenegró is előz minket. Időközben a Központi Statisztikai Hivatal kiadta a 2019-es adatokat is Magyarországra vonatkozóan, eszerint nem történt jelentős változás: a tavaly született fiúk 72,8 évet, egy lányok pedig 79,3 évet élhetnek. Régiós szinten vizsgálva az Eurostat-adatokat elmondható, hogy a nyolc hazai térségből hat balkáni szinten áll, csak Nyugat-Dunántúl és Budapest van a visegrádi országokkal egy szinten, a többi számai a román és a bolgár régiók adataival vetekednek. Az Eurostat azt is megnézte, hogy a mostani idősek, a 2018-ban 65-ik évüket betöltött uniós polgárok hány évre számíthatnak még. Ebben is sereghajtók vagyunk: az észak-magyarországi 65 éves szépkorúak a becslések szerint további 16 évet élnek, csak egy picivel többet, mint a legrosszabb helyzetben lévő két bolgár régió idős lakói (15,7). Ezzel szemben az egyik francia régióban ez a szám 22,3 év.  Miután tegnap volt az idősek világnapja, a kormányfő és az ellenzék is bejelentést tett a nyugdíjakkal kapcsolatban. Orbán Viktor az idősügyi tanács tegnapi ülése után közölte: bár a gazdaságot is megviselte az idei járvány, a korábbi ígéreteknek megfelelően jövőre megkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, ami egy heti nyugdíj összegének felel meg 2021-ben. Csütörtökön négy ügykörben megállapodást írt alá hét ellenzéki párt a Nyugdíjas Parlament nevű civil ernyőszervezettel – tájékoztatta lapunkat a szervezet elnöke, Karácsony Mihály. Azt kérik, a nyugdíjemelés ne csak az inflációt, hanem a béremeléseket is vegye figyelembe, a 70 ezer forint alatti nyugellátásokat emeljék meg. Ezen felül kérik, hogy kompenzálják a nyugdíjakban mutatkozó területi és nemek közötti, illetve a nyugdíjba vonulás időpontja közötti különbségeket. Megállapodtak abban is, hogy minden önkormányzatban idősügyi tanácsot hoznak létre, ahol a nyugdíjasok helyi problémáiról egyeztethetnek.

Végjáték a Kossuth térnél

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.02. 08:00

Fotó: Népszava
Fordítva ülnek a lovon – így jellemezte a székházát elveszítő Politikatörténeti Intézet (PTI) magatartását Varga István, az állam képviseletében eljáró ügyvéd.
Miután a Kúria a közelmúltban elutasította a PTI felülvizsgálati kérelmét, véglegessé vált, hogy a baloldali szellemiségű kutatóközpontnak, könyvtárnak és levéltárnak távoznia kell Alkotmány utcai székhelyéről. Mint arról a Népszava is beszámolt, a monstre perben sokáig a PTI állt nyerésre, ám végül az állam győzött. A helyzet pikantériája, hogy a Kúria egy olyan ügyben hozott döntést, amelyben közvetlenül is érintett. A kiürítés után ugyanis a kormány tervei szerint a legfelsőbb bíró fórum veszi birtokba a Kossuth térnél lévő épületet, a hajdani Igazságügyi Palotát, ahol az egyelőre otthontalan Néprajzi Múzeum is működött. „A Kúria végre visszaköltözhet a nemzet főterére” – érzékeltette a Népszavának nyilatkozva Varga István ügyvéd, hogy a maga részéről elégedett a fejleményekkel. Földes György, a PTI ügyvezetője múlt héten lapunknak nyilatkozva „felháborítónak és elszomorítónak” minősítette a Kúria mostani döntését. Hangsúlyozta: a nemzeti értéket képviselő intézet nem kapott sem anyagi ellentételezést, sem csereingatlant. Ennek ellenére szeretne eleget tenni feladatának, azaz tovább működni. Már csak az a kérdés, hogyan és hol. Földes a szóba jöhető lehetőségekről nem beszélt, de arra felhívta a figyelmet, hogy a PTI ragaszkodik ahhoz: az állam térítse meg a levéltári anyag „felelős őrzése” és az ingatlanban elvégzett munkálatok költségeit. Varga István úgy látja, „ezek már csak gyenge próbálkozások”. A levéltári anyag ügye nem hozzá tartozik, azt viszont kötve hiszi, hogy a közel 50 millió forintos kompenzációt, amit a PTI a székházra költött összegre hivatkozva szeretne kapni, a bíróság megítéli majd az intézet számára. „Jogerős ítélet szól arról, hogy a Politikatörténeti Intézetnek mennie kell” – jelentette ki az ügyvéd. A PTI – ahogy Földes György fogalmazott – mindent megtesz, hogy elhagyja az ingatlant, de ehhez időre van szüksége. Az eredetileg megszabott 30 napos határidő teljesíthetetlenül kevés: egy levél tanúsága szerint az intézet december végéig szeretne haladékot kapni a kiköltözésre. Kérdésünkre, méltányosnak tartja-e, hogy az intézetnek mindenfajta ellentételezés nélkül, rövid határidővel kell elhagynia székházát, Varga István közölte: a PTI inkább annak örülhetne, hogy évtizedekig ingyenesen használhatta az Alkotmány utcai épületet. Az ügyvéd erre mondja azt, hogy „fordítva ülnek a lovon”. Régóta tudni lehet, hogy ez lesz a vége – tette hozzá Varga –, elegendő idő volt felkészülni az épület kiürítésére. Az állam ügyvédje végrehajtási eljárást indított: ha a PTI nem hagyja el sürgősen az ingatlant, akkor előbb bírság jön, aztán a végrehajtók konkrét intézkedése. Varga István ugyanakkor biztosra veszi, hogy az intézet „nem a híd alá kerül”, és attól sem kell tartani, hogy a „végrehajtók kiteszik az esőbe” a PTI-ben őrzött iratokat. Az állam – jelentette ki – gondoskodni fog a levéltári anyag elhelyezéséről, erről folynak a tárgyalások. (Egry Gábor, a PTI főigazgatója lapunknak korábban elmondta, hogy a székházban lévő anyagokat csak szigorú szabályokat betartva, pontos nyilvántartás elkészülte után lehet elszállítani.) Miközben a baloldali PTI a fennmaradásáért küzd, a kormány által létrehozott különféle intézetek nem szenvednek hiányt költségvetési támogatásban. Megjegyzésünkre az ügyvéd közölte: „Rosszul van feltéve a kérdés. Ismétlem, hogy a PTI ügyében jogerős döntés született, amelynek – tetszik, nem tetszik – eleget kell tenni”. Megkérdeztük, mennyi esélyt lát rá, hogy az állam hasonló helyzetben egy jobboldali intézetet is kompenzáció nélkül tenne ki az utcára. Varga István úgy vélte, ezzel politikai síkra terelődik a téma, ami már nem tartozik az ügyvédi kompetenciájába.

Hallgatási fogadalom

Az Orosházán élő Varga István több cikluson keresztül az MDF, majd a Fidesz parlamenti képviselője volt. Alakulásakor a „fideszes médiaholding”, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöki tisztségét is betöltötte. Posztjáról azt követően távozott, hogy szélesebb nyilvánosságot kapott: az orosházi helyi tévében bírálta a kormány holdudvarához tartozó újságírókat. A PTI-n kívül szerettük volna erről is kérdezni, Varga azonban tartja magát ahhoz, hogy a sajtóalapítványban betöltött szerepéről nem nyilatkozik.