Time
A kormányok világszerte arra használták a vírusjárványt, hogy meggyengítsék a demokráciát – áll a Freedom House legújabb jelentésében. A fertőzés ürügyén korlátozzák a szabadságjogokat, fellépnek a független sajtó ellen, kisebbségeket támadnak. Az Amerikában bejegyzett nemzetközi civil szervezet 91 országban állapította meg, hogy szigorították a média tevékenységét, és 72 helyen szűkítették a szabad beszéd, illetve a hatalom bírálatának lehetőségét. Kezdve a szabadnak minősülő Indiától, a részben szabad Fülöp-szigeteken át egészen Kínáig, Oroszországig és Venezueláig.
A szigorítás 80 országban gyengítette meg a jogállamot, ami felgyorsítja a demokrácia hanyatlásának 14 éve kezdődött folyamatát. Azaz a fertőzés súlyosbította a demokrácia válságát, mondja Michael Abramowith, a Freedom House elnöke. A közegészségügy nevében a kormányok szinte mindenütt visszaéltek jogaikkal, aláásták a jogállamot és az emberi jogokat.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a kínai intézkedések disztopikus modellként szolgálhatnak a jövő számára: ez odahaza fokozott nacionalista és propagandisztikus retorikát jelent, hogy korlátozzák az átláthatóságot és a felelősségre vonás lehetőségét. Azon kívül mind inkább bevetik a tömeges megfigyelést, ugyanakkor lecsapnak azokra, akik cáfolják a hatalom állításait. Szerbiában, Romániában és Bulgáriában a migránsoknak mentek neki a ragályra hivatkozva. A dokumentum összeállításához felkért szakértők több mint 60 százaléka úgy véli, hogy legalább 3-5 évig érződni fog az ilyen lépések hatása a politikai és polgárjogok területén.
Financial Times
Itt az idő megragadni Orbán és Kaczynski grabancát, mert meg kell óvni a jogállamot – mutat rá Európa vezető újságjának kommentárja. Csakhogy egyre jelentősebb az ellennyomás, vagyis, hogy vizezzék fel az előkészületben lévő jogállamot, nehogy Magyarország és Lengyelország megtorpedózza a 750 milliárd eurós gazdasági újjáépítési tervet.
A héten olyan volt, mint egy rossz vicc, amikor Budapest és Varsó közölte, hogy elemző központot hoz létre, mert össze akarja hasonlítani a demokrácia helyzetét az egyes tagországokban, miközben mind a két kormány egyfolytában számolja fel a demokratikus intézményeket. Azon felül Orbán és az ultrakonzervatív Kaczynki valószínűleg jól szórakozik, amikor látja, miként tehetetlenkedik az EU a jogállam ügyében.
Magyarország már messzebbre jutott a demokratikus szabályok kiiktatásában, de Lengyelország követi ezen az úton. Brüsszelnek nincs sok lehetősége a folyamat feltartóztatására, de még a kevés eszközét sem veti be teljesen. Orbánt védi az EPP, és mivel von der Leyen a magyar és a lengyel vezetőnek köszönhetően lett a Bizottság elnöke, sokat nem akadékoskodik. R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem EU-val foglalkozó politológia professzora ahhoz hasonlítja a két napja ismertetett jogállami jelentést, mintha egy égő épületben szerelnék fel a tűzjelző készüléket.
Mellesleg sok új nincs a dokumentumban, de azt legalább megerősítette, hogy rendszerszintű gondok vannak a magyar és a lengyel jogállamiság körül. Az EU vonakodik, hogy az Európai Bíróság útján kényszerítse jobb belátásra a két országot. Úgy hogy a gazdasági mentőcsomag kínálkozott jó lehetőségnek, ám németek gyorsan pénzhez akarják juttatni a járvány folytán nehéz helyzetben lévő tagokat, ezért felvizezték a javaslatot.
Ám az EP alelnöke, a német szociáldemokrata Katarina Barley azt mondja: Magyarország és Lengyelországnak egyetlen célja van az unióval: minél több anyagi támogatást kapni Brüsszeltől. Azaz itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásától tegyék függővé az alapok folyósítását. De nincsenek könnyű helyzetben az európai képviselők, mert nagy az ellengőz, hogy ne keményítsenek be és így hárítsák el a magyar és a lengyel vétót.
Spiegel
Bár éppen most ünnepli 71. születésnapját, nem gondol a visszavonulásra a luxemburgi külügyminiszter, mert úgy látja, hiányozna a hangja, és nem szabad megengedni, hogy az unióban még inkább az olyan politikusok legyenek a hangadók, mint Orbán Viktor. Asselborn, aki 16 éve látja el hivatalát és ezzel rekorder az EU-ban, leginkább a 2015-ös menekültválság miatt kíván maradni. A lap hozzáteszi, hogy az utóbbi 5 évben ő volt az emberség egyik képviselője a hatalom legfelső szintjén és nyugodtan pályázhatnak az „utolsó európai” címére.
Annak idején az EU Belügyminiszteri Tanácsának elnökeként ő vitte keresztül, hogy legyenek kötelező kvóták, minden magyar és szlovák ellenkezés dacára. Rájött ugyanis, hogy Magyarországot semmiképpen sem tudja rávenni a kompromisszumra, mert az hajthatatlan, ezért szavazást rendelt el. Az Orbán-kormány és a több más keleti tagállam azonban azóta sem tesz eleget a döntésnek, noha vereséget szenvedtek az Európai Bíróságon. Ezzel viszont nem csupán az uniós szolidaritást kérdőjelezik meg, hanem a jogállamiságot is.
Azóta a keleti kollégák hűvösen szokták üdvözölni Asselbornt, mint ahogy Bécsben is. De a minisztert Olaszországban sem látja mindenki szívesen. Egyik kedvenc ellenfele Salvini.
Financial Times
Több oka is van annak, hogy Kaczynski, Lengyelország de facto vezére öt év után visszatért a politika frontvonalába, tehát hogy miniszterelnök-helyettesként szerepet vállalt a kormányban. Először is véget akar vetni a hatalmi harcnak a koalíción belül Morawiecki miniszterelnök, illetve az egyik szövetséges párt elnöke, Ziobro, az igazságügyi tárca első embere között. Utóbbi robbantotta ki nemrégiben a belpolitikai válságot. Még a PiS-ben azt mondják, a pártelnök viszonya ennél már nem is lehetne rosszabb a kormányfővel.
Mindenesetre egyelőre elhárult a veszélye, hogy új választásokat kelljen kiírni. de azt csak kevesen hiszik, hogy véget ért a vetélkedés a két rivális között. Hogy most Kaczynski kormányzati feladatra szánta el magát, az mindkét politikus számára kellemetlen. Morawieckinek azért, mert mostantól formálisan a főnöke Kaczynskinak, noha igazából az az úr. Viszont hogy utóbbi a védelmi, a bel- és az igazságügyi tárcát felügyeli, azzal meg Ziobro szárnyait igyekszik megnyirbálni.
A másik nagy dobás, hogy Przemyslaw Czarnek, a Katolikus Egyetem tanára lett a tudományos és oktatási miniszter. Kinevezése arra utal, hogy a kormánytábor, amely keményen védelmezi a hagyományos értékeket, valószínűleg még inkább rá akarja kényszeríteni felfogását a társadalom minden rétegére. Azaz fokozza a kulturális háborút, Orbán Viktorhoz hasonlóan. Emellett folytatódik az igazságügyi reform, ami éles bírálatokat váltott ki Brüsszelben. Valószínűleg pont ezért került a külügyek élére Zbigniew Rau, mert ő kemény harcos hírében áll és Varsó viharos összecsapásokra készül az EU-val.
Economist
A borsodi 6-os választási körzet cseppben a tengerként mutatja az ellenzék bajait, amelyek leginkább abból fakadnak, hogy a Fidesz ellenőrzi mind az államot, mind a sajtót. Szerencsen jó egy hét múlva lesz pótválasztás és az autokrata Orbán Viktorral szembenálló erők nagy feladattal küszködnek. Ám azt remélik, hogy a próbatétel lendületet ad nekik a további összefogásra és így győzni tudnak 2022-ben. Ha 8 nap múlva felülkerekednek, az elvileg véget vet a kormánypárt kétharmados többségének.
Márki-Zay Péter azt gondolja, hogy a siker mindenekelőtt jelképes volna, mert meghatározná a politikai közhangulatot a következő másfél évre. Csakhogy az ellenzék jelöltről, Bíró Lászlóról antiszemita kijelentések derültek ki. Azóta egyfolytában megy ellene a hadjárat a kormánypárti médiában, míg a média csekély, megmaradt független része tárgyilagosan számolt be az ellenzék kínjairól a jelölt személye kapcsán.
Az ellenzék gondjai arra vezethetőek vissza, hogy a szegény, és a közmunkától függő vidéki embereket a hatalom könnyen meg tudja győzni: csak Orbán tud segíteni a nyomorúságukon. Emellett a Fidesz szinte teljes mértékben kézben tartja a helyi sajtót, befolyása a közösségi médiában jóval nagyobb, mint két éve, az önkormányzati választások idején. Hogy a Jobbik is tagja az ellenzéki szövetségnek, az sokakat nyugtalanít, és megnehezíti az együttműködést. Ám a választási törvények olyanok, hogy csakis a szoros összefogás hozhat eredményt két év múlva, ha le akarják váltani Orbánt.
US News and World Report/Reuters
A jelentés a független magyar újságírás legújabb kísérletének nevezi, hogy közadakozásból megkezdte munkáját a telex.hu, amelyet az Index jó 60 volt szerkesztője hozott össze. Az indulást legalább 34 ezren támogatták anyagilag. A cél az, hogy kitörjenek a kormány egyre nagyobb szorításából, ami „közeli” tulajdonosok közreműködésével érvényesül. Az Indexnél is azért állt fel a szerkesztői gárda, mert elegük volt a nyílt nyomásgyakorlási kísérletből. Az egyik főszerkesztő-helyettes, Rovó Attila ezt úgy érzékelteti, hogy lassanként olyan békának érezték magukat, amelyet betettek egy hidegvizes edénybe, majd alágyújtottak. Nincs ezzel semmi gond, amíg a víz nem kezd el forrni.
Az Orbán-kabinet tagadja, hogy korlátozná a sajtószabadságot, de pl. a Bizottság vadonatúj jogállami jelentése azt tartalmazza, hogy a hatalom a baráti szerkesztőségeknek juttatja az állami hirdetéseket és ezzel politikai befolyást szerez magának. Továbbá hogy módszeresen akadályozza a független objektumok munkáját, sűrűn fordul elő megfélemlítés, és akkor még ott van az is, hogy felvásárolják ezeket a szerkesztőségeket. Kovács Zoltán úgy reagált a megállapításokra, hogy azok képtelenek és hamisak.
Rovó azt mondja, ő az Indexnél gazdasági nyomást érzékelt, pl. munkaköröket akartak felszámolni, takarékosságra hivatkoztak, noha jól alakultak a bevételek. Vaszily Miklós, akinek a felbukkanása indította el a lavinát a legnépszerűbb hírportálnál, azt állítja, hogy semmilyen személyi döntésbe nem szólt bele. Csak költséghatékonyabb munkát sürgetett, mivel a járvány miatt nem volt esély a reklámjövedelmek fenntartására.
A főszerkesztő-helyettes úgy látja, hogy a kormány szorosabbra veszi a gyeplőt, a levegő egyre ritkább a médiában. Csak éppen nem lehet tudni, hogy ki van mögötte: mert nem egy politikus, vagy a miniszterelnök, netán egy párt jelenik meg a felszínen, hanem olyanok, akik megbízásukból járnak el.
