Előfizetés

Montenegró elesett a koronavírus elleni küzdelemben

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.03. 11:09
Kórház Podgoricában.
Fotó: SAVO PRELEVIC / AFP
Európában itt van lakosságarányosan a legtöbb fertőzött.
Az illetékesek megállapították, annak ellenére, hogy Montenegró a nyár elején 42 napig koronavírustól mentes övezetnek nevezhette magát, őszre legrosszabb járványhelyzettel rendelkező országok közé került - írja az MTI. 
Az európai országok közül Montenegróban jut százezer lakosra a legtöbb fertőzött. Ez a szám 1699.

Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy a rossz mutatók miatt hétfőtől éjszakai kijárási tilalmat vezetnek be Montenegró három városában, bezáratták a vendéglátóhelyeket és megtiltották a családi, baráti összejöveteleket.  Utóbbi is mutathatja, az ország nem képes megküzdeni a járvánnyal. Pár nappal ezelőtt lapunk is megírta, hogy az egészségügyi válság rendkívül bizonytalan politikai helyzettel párosul. Senad Begic, a Közegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese szerint ha a múlt hetihez hasonló mértékben emelkedik a megbetegedések aránya, akkor összeomlik az egészségügyi rendszer.

Bibi újra aggódhat bársonyszékéért

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.10.03. 09:30

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Avichai Mandelblit főügyész egy interjúban kifejtette, hogy a miniszterelnököt fel lehet függeszteni, ha hatáskörét a büntetőeljárás befolyásolására használja.
Hiába kapott haladékot a Benjamin Netanjahu miniszterelnök védelmét ellátó ügyvédi csapat, a kormányfő ismét komolyan aggódhat politikai jövőjéért. A jeruzsálemi kerületi bíróság csütörtökön november 29-ig adott haladékot a miniszterelnök védelmét ellátó ügyvédeknek arra, hogy válaszoljanak a politikus elleni büntetőeljárásban felmerülő kérdésekre. Az eredeti határidő október 18-a lett volna, a bíróság az Izraelben egyre aggasztóbb járványhelyzet és az újabb karantén miatt hosszabbított. Netanjahu perének kezdete, a koronavírus első hulláma miatt márciusról eleve május 24-re tolódott. A tanúk meghallgatása és a bizonyítási szakasz januárban kezdődött volna heti három meghallgatással, így vélhetően az is tovább tolódik. Netanjahu ennek ellenére gyorsan komoly pácba kerülhet, miután Avichai Mandelblit főügyész kedden egy interjúban kifejtette, hogy a miniszterelnököt fel lehet függeszteni, ha hatáskörét a büntetőeljárás befolyásolására használja. A főügyész az ultraortodox Mishpacha magazinnak nyilatkozott, csak a cikk jövő héten jelenik majd meg, de a rögzített interjút megszerezte a 12-es tévécsatorna. Mandelblit kijelentése felkavarta az izraeli politika eleve forrongó vizeit, hiszen a tavaly novemberben vesztegetéssel, csalással és hatalommal való visszaéléssel megvádolt miniszterelnök kapcsán korábban maga a főügyész jelentette ki, hogy az ellene folyó per dacára megalakíthatja ötödik kormányát. Az izraeli törvények szerint a miniszterek azonnal kötelesek lemondani, ha vádat emelnek ellenük, de a jogszabály nem rendelkezik a miniszterelnök elleni vádemelés esetéről. Ha a kormányfőt jogerősen elítélik, akkor le kell mondania, addig viszont, hacsak önszántából nem távozik, elláthatja feladatát. Netanjahu májusi beiktatásakor és a bírósági eljárás kezdetén az ellenzék vezére, Jair Lapid, a Jes Atid párt elnöke úgy fogalmazott, hogy Netanjahu pere Izrael szégyene. „Bibi” szerinte csak azért lehet most miniszterelnök, mert a knesszet tagjai el sem tudták volna képzelni, hogy egy korrupcióval vádolt kormányfőben nincs annyi jóérzés, hogy lemondjon tisztségéről. A kormányfőnek nemhogy esze ágában sincs lemondani, hanem tovább feszítette a húrt. A Times of Israel szerint ügyvédjei és politikai szövetségesei többször is igyekeztek késleltetni és hiteltelenné tenni a nyomozást. Ő maga politikai boszorkányüldözésről beszél, tagadja az ellene felhozott vádakat, elfogultsággal vádolja az ügyészséget, bíróságot.  A Netanjahu lemondását követelő tüntetések május óta a járványügyi korlátozások és az újabb karantén ellenére folyamatosak. A tiltakozást az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel nemrég aláírt történelmi jelentőségű békeszerződés sem csillapította, mint ahogy az sem, hogy csütörtökön bejelentették, megkezdődnek a béketárgyalások Libanonnal is. A kormányfő hiába próbálta megtiltani, hogy bárki a lakásától 1000 méternél távolabb demonstráljon, a Kneszet ezt leszavazta, továbbra is lehetővé téve a Bibi házához közeli tüntetéseket.

Nem ura a helyzetnek az iraki kormányfő

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.10.03. 08:30

Fotó: ALI NAJAFI / AFP
Májusi beiktatásakor felfutóban lévő koronavírus-járvánnyal, a törvényen kívüli milíciák fenyegetésével és a közállapotok miatti általános elégedetlenséggel kellett szembenéznie Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnöknek, s a dolgok azóta minden erőfeszítése ellenére csak még rosszabbra fordultak.
A kormányfő a pandémiával részben azért sem igazán tudott mit kezdeni mert eleve rossz lapokkal indult. Az egészségügy gyenge lábakon állt, amihez az elmúlt évtizedek háborúskodása, a hiányos finanszírozás és a korrupció  is hozzájárult. Mindez súlyos szakemberhiányt okoz, habár bőven lenne utánpótlás: több ezer friss diplomás orvos vár munkára, csak éppen az állami kórházaknak nincs fedezetük az alkalmazásukra. Dolgozó kollégáik helyzete is siralmas, nem mindenkinek jut megfelelő védőfelszerelés, sőt, egyes esetekben még személyes biztonságukat sem tudják szavatolni. Egy dél-iraki kórház igazgatója arról beszélt a The Economist című hetilapnak, hogy amikor egy fiatal fertőzött életét vesztette, akkor családtagjai bosszúból őt verték eszméletlenre. Az orvos a támadók feljelentésére készül, de a tisztségviselők szerint nagyobb biztonságban lenne, ha annyiban hagyná az ügyet. A koronavírus mindeközben megállíthatatlanul terjed, naponta nagyjából 3500-5000 embernél mutatják ki a kórt. Valószínűleg ennél is jóval több beteg van, mivel minden ötödik mintavétel pozitív eredményt hoz, a laboratóriumok pedig kapacitáshiány miatt nem tudják fokozni a tesztelést. A fertőzések számának emelkedésében szerepet játszik az is, hogy sok iraki nem követi a maszkviselésre és a távolságtartásra vonatkozó szabályokat, ahogyan az is, hogy a síita vallási vezetők a pandémia ellenére is megtartják ünnepeiket. Augusztus végén síita muszlimok tízezrei gyűltek össze az általuk szent városként tisztelt Kerbalában, hogy Mohamed próféta unokájának halálára emlékezzenek az ásura alkalmából, jövő szerdán pedig várhatóan ennél is többen lesznek a negyven nappal későbbi - arbaín ünnepén tartott - zarándoklaton. A kormány a kérdésben nem igazán mer fellépni a síita vallási vezetők ellenében, ezért óvintézkedéseik csak a külföldi hívők létszámának korlátozására irányultak. A járványhoz hasonlóan egyelőre a milíciákat sem tudta megfékezni Kádimi. Az Irán támogatását élvező fegyveres csoportok mind gyakrabban lőnek ki rakétákat amerikai katonai és diplomáciai célpontokra. Az Egyesült Államok azzal fenyeget, hogy teljesen kivonja csapatait az országból és a bagdadi nagykövetségét is bezárja, amennyiben az iraki kormányfő nem tesz semmit a milíciák ellen. Kádimi a jelek szerint maga is fel szeretne lépni a törvényen kívüli csoportok ellen, ám június végén már megégette magát, amikor nyíltan szembeszállt a Kataíb Hezbollahhal. A terrorellenes erők rajtaütöttek a rakétatámadások többsége mögött álló szervezeten, de az akció végül visszafelé sült el: az elfogott fegyveresek zömét elengedték, miután társaik megfélemlítésként nagy erőkkel Bagdad kormányzati-diplomáciai negyedébe, az úgynevezett “zöld zónába” vonultak. A miniszterelnök azóta kerüli a konfrontációt, inkább fokozatos lépésekkel törekszik a gyenge államhatalom megerősítésére, és a milíciák befolyásának visszaszorítására. Az iraki kormányfőtől azonban nem csak az Egyesült Államok, hanem saját társadalma is határozottabb cselekvést várna el. Utóbbit jelzi, hogy csütörtökön, a tavaly októberben kitört tiltakozáshullám kezdetének évfordulóján ismét ezrek vonultak a bagdadi Tahrír térre, hogy követeljék a rendszerváltást és a tüntetők százait meggyilkoló fegyveresek elszámoltatását. Kádimi utóbbira már a beiktatásakor ígéretet tett, ám ezt mindeddig nem teljesítette, pedig egy AFP-nek nyilatkozó iraki tisztségviselő szerint pontosan tudja, hogy mely csoportok állnak a háttérben: a Teheránhoz kötődő milíciák, amelyeknek nem tetszik, hogy a tüntetők önálló, külföldi befolyástól mentes Irakot akarnak. Az óvatoskodó kormányfő inkább nem nyúlna bele újra ebbe a darázsfészekbe, ugyanakkor szeretné maga mögé állítani a demonstrálókat is - jobb híján szép szavakkal és a mártírjaik tiszteletére emelt szobrokkal. Gesztusai azonban nem hatják meg az aktivistákat, akik újra akarják indítani a járvány miatt egy ideje szünetelő megmozdulásokat. A miniszterelnök emiatt könnyen gyengekezű elődje, a tüntetésekbe belebukott Ádil Abdel Máhdi sorsára juthat. Kádimi kiállása egyelőre jóval határozottabb, de ez nem sokat számít, ha végeredményben ugyanúgy képtelen javítani Irak helyzetén.