arcfelismerő;Arcanum Adatbázis;

Arcfelismerővel bővült a netes adattár

Az ADT-re feltöltött 30 millió oldalban immár nemcsak szövegre, hanem képekre is kereshetünk. Érik az embert meglepetések.

Nagyanyám után maradt egy doboz fénykép, évek óta próbálok utána járni, melyik kit ábrázol. Páratlan emlékezetű nagynéném, amíg élt, sokat segített az azonosításban, tökéletes biztonsággal tudta megkülönböztetni például a Ria néni nyaralását a Stella néniétől. De a báli ruhás nő rajta is kifogott. Ő egy igazi fantom a dobozban: van róla egy műtermi fotó, amelyen egy pazar estélyiben pózol, és megvan az esküvői képe is. De azon is csak egyetlen ismerős arc tűnik fel: nagyanyám öccse, Feri bácsi.

Először a báli ruhás nőt töltöttem fel az ADT vadonatúj arckeresőjére. A szoftver néhány röpke másodperc alatt végigpörgetett 30 millió oldalt, végül jelentette az egyezést. Ha hiszik, ha nem, tényleg megtalálta. A nő ugyanabban a ruhában, csak kissé megszeppent arccal áll az Operaház színpadán, megannyi hasonlóan öltözött dáma között. A Tolnai Világlapja fotója 1938 tavaszán készült, amikor egy magyaros divatbemutatón társasági hölgyek viselték a modelleket.

Ezt talán még Biszak Sándor, az Arcanum Kiadó alapítója sem remélte, amikor kereken harminc évvel ezelőtt belevágott a legfontosabb kézikönyvek és adattárak digitalizálásába. Akkor még az is nagy szó volt, hogy a csak könyvtárakban hozzáférhető kötetek CD-ROM-on, kereshető formában megjelenhetnek az otthoni számítógép képernyőjén. Az igazi áttörés azonban az Arcanum Digitális Adattár (ADT) tíz évvel ezelőtti megjelenése volt: azóta gyorsuló ütemben lényegében minden hozzáférhetővé válik az interneten.

A 30 millió oldal, amely ma már kereshető az ADT-n, felfoghatatlan mennyiség. Ennyi papírlap egymás mellé állítva egy négy kilométer hosszú polcon férne csak el. Ugyanúgy kereshetünk itt a Népszava, a Népszabadság és a Magyar Nemzet összes számában, mint a regionális és a külföldön megjelent magyar lapokban; az iskolai értesítők gyűjteménye pedig páratlan lehetőséget nyújt, hogy ellenőrizzük, felmenőink tényleg olyan jók voltak-e matematikából, mint állítják.

A múlt kutatói még az ezredfordulón sem gondolták, hogy a tények feltárása egyszer nem szerencse, hanem pusztán kitartás kérdése lesz. Az ADT keresőjével minden kinyerhető a nyomtatott dokumentumokból, amit valaha leírtak, a szoftver találatai dátumra, forrásra is szűkíthetők. És lám, az adatbázis előfizetői ma már a látványokra is rákereshetnek: az arcfelismerő például az elmúlt hetekben a Fortepan internetes fotóarchívum önkénteseit is hozzásegítette, hogy százszámra adatolják a korábban képaláírás híján nem kereshető fényképeket.

Jut eszembe, a báli ruhás nő megtalálásától én is vérszemet kaptam, és egyenként feltöltöttem az esküvői kép szereplőit. Azóta tudom, hogy az én kőbányai illetőségű, franciatanár Feri bátyám Marencich Ottó, a híres pesti szállodatulajdonos társaságában vett részt ezen a kézfogón. A kínzó kérdés viszont maradt: ki volt vajon a báli ruhás nő? Még az a szerencse, hogy Biszak Sándorék a helyi lapok digitalizálásával folytatják a munkát. Hátha!