Nagyanyám után maradt egy doboz fénykép, évek óta próbálok utána járni, melyik kit ábrázol. Páratlan emlékezetű nagynéném, amíg élt, sokat segített az azonosításban, tökéletes biztonsággal tudta megkülönböztetni például a Ria néni nyaralását a Stella néniétől. De a báli ruhás nő rajta is kifogott. Ő egy igazi fantom a dobozban: van róla egy műtermi fotó, amelyen egy pazar estélyiben pózol, és megvan az esküvői képe is. De azon is csak egyetlen ismerős arc tűnik fel: nagyanyám öccse, Feri bácsi.
Először a báli ruhás nőt töltöttem fel az ADT vadonatúj arckeresőjére. A szoftver néhány röpke másodperc alatt végigpörgetett 30 millió oldalt, végül jelentette az egyezést. Ha hiszik, ha nem, tényleg megtalálta. A nő ugyanabban a ruhában, csak kissé megszeppent arccal áll az Operaház színpadán, megannyi hasonlóan öltözött dáma között. A Tolnai Világlapja fotója 1938 tavaszán készült, amikor egy magyaros divatbemutatón társasági hölgyek viselték a modelleket.
Ezt talán még Biszak Sándor, az Arcanum Kiadó alapítója sem remélte, amikor kereken harminc évvel ezelőtt belevágott a legfontosabb kézikönyvek és adattárak digitalizálásába. Akkor még az is nagy szó volt, hogy a csak könyvtárakban hozzáférhető kötetek CD-ROM-on, kereshető formában megjelenhetnek az otthoni számítógép képernyőjén. Az igazi áttörés azonban az Arcanum Digitális Adattár (ADT) tíz évvel ezelőtti megjelenése volt: azóta gyorsuló ütemben lényegében minden hozzáférhetővé válik az interneten.
A 30 millió oldal, amely ma már kereshető az ADT-n, felfoghatatlan mennyiség. Ennyi papírlap egymás mellé állítva egy négy kilométer hosszú polcon férne csak el. Ugyanúgy kereshetünk itt a Népszava, a Népszabadság és a Magyar Nemzet összes számában, mint a regionális és a külföldön megjelent magyar lapokban; az iskolai értesítők gyűjteménye pedig páratlan lehetőséget nyújt, hogy ellenőrizzük, felmenőink tényleg olyan jók voltak-e matematikából, mint állítják.
A múlt kutatói még az ezredfordulón sem gondolták, hogy a tények feltárása egyszer nem szerencse, hanem pusztán kitartás kérdése lesz. Az ADT keresőjével minden kinyerhető a nyomtatott dokumentumokból, amit valaha leírtak, a szoftver találatai dátumra, forrásra is szűkíthetők. És lám, az adatbázis előfizetői ma már a látványokra is rákereshetnek: az arcfelismerő például az elmúlt hetekben a Fortepan internetes fotóarchívum önkénteseit is hozzásegítette, hogy százszámra adatolják a korábban képaláírás híján nem kereshető fényképeket.
Jut eszembe, a báli ruhás nő megtalálásától én is vérszemet kaptam, és egyenként feltöltöttem az esküvői kép szereplőit. Azóta tudom, hogy az én kőbányai illetőségű, franciatanár Feri bátyám Marencich Ottó, a híres pesti szállodatulajdonos társaságában vett részt ezen a kézfogón. A kínzó kérdés viszont maradt: ki volt vajon a báli ruhás nő? Még az a szerencse, hogy Biszak Sándorék a helyi lapok digitalizálásával folytatják a munkát. Hátha!
