Előfizetés

Nem kér a közös ellenzéki összefogásból a kutyapárt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.03. 13:59

Fotó: Népszava
Külön listával és külön egyéni jelöltekkel vágnak neki 2022-nek.
A Kutyapárt nem vesz részt az ellenzéki összeborulásban. Viszont annyit megtesznek, hogy olyan helyen indítanak egyéni jelölteket, ahol az ellenzéknek nagy esélye van rá, hogy az MKKP külön indulása ellenére is nyerjen.

A miniszterelnök-jelölti poszt várományosa még nincsen meg, ugyanakkor Kovács Gergely pártelnök kutyáját szeretnék meggyőzni az indulásról.  Az MKKP elnöke a Spirit FM műsorában azt mondta, "akkor tudunk beszállni az összefogásba, ha mindenki más kiszáll." Jelezte, a párton belül egységes az álláspont a kérdésben. Annyit viszont megtesznek, hogy minimális helyen fognak elindulni: 27 egyéni jelölt kell a lista állításához, a nagyjából 30 jelöltjüket igyekeznek olyan helyeken elindítani, ahol úgyis nyer az ellenzék, például budapesti belső kerületekben. Az egyéni választókerületekről nem terveznek tárgyalni a többi párttal, szerinte a felmérésekből úgyis látszani fog, hol fog nagyot nyerni az ellenzék. 
Egy esetben ugyanakkor elgondolkodnának egy közös listához való csatlakozáson: ha két lista lenne, az egyiken csak az LMP és a Momentum lenne. Kovács Gergely szerint még senki sem bizonyította be nekik, hogy választóik az ellenzéki összefogásra is leadnák a szavazatukat.
A párt 2018-as miniszterelnök-jelöltjét győzködik, hogy ismét vállalja az indulást. Ő nem más, mint Kovács Gergely kutyája, de folynak még a tárgyalások, hány csontért vállalja az indulást.

A kutyapárt társelnöke úgy véli, a következő másfél, de akár 20 évben is azt fogja hallgatni, miattuk nem lehet leváltani a Fideszt, mert nem álltak bele az ellenzéki összefogást. Ugyanakkor kíváncsi, mit hoznak ki ebből a különféle elveket valló pártok, mert "nehéz lenne ennél rosszabbul csinálni, ahogy a mostani kormány csinálja” Kovács Gergely azt mondta, olyan embereket tenne a listájuk elejére, akiknek oknyomozói vagy korrupciófeltárási múltjuk van, mert ezt a parlamenti többletjogosítványokkal jobban tudnák kamatoztatni. Függetlenül attól, ki lesz hatalmon. 

Gulyás Gergelyhez fordul Ujhelyi a kormány sikertelen uniós pályázata miatt

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.03. 13:46

Fotó: Népszava
Az EP-képviselő azt tudakolja, miért nem fogadta el az Európai Bizottság a kormány pályázatát a koronavírus-járvány miatti munkanélküliséget mérséklő uniós támogatás igénybevételére, amelyen Lengyelország például mintegy 4000 milliárd forintot nyert.
Ujhelyi István szombaton, a Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: a program célja, hogy olyan, az Európai Unió közös hitelfelvételéből származó eurómilliárdokat adjon egy-egy kormánynak, amellyel azonnal védekezni tudnak a munkaerőpiac összeomlása ellen. A program augusztus 24-én elindult: 15 ország mintegy 81,4 milliárd eurót kapott, szeptemberben pedig Portugália pályázatát is elfogadták. Hozzátette: Lengyelország például 11,4 milliárd eurót, mintegy 4000 milliárd forintot, Csehország pedig 2 milliárd eurót, azaz 700 milliárd forintot kapott. A programra 17 ország pályázott, 16-an sikeresen, vagyis "megint elbénázott valamit az Orbán-kormány", mert Magyarország volt az egyetlen, amely nem volt képes megfelelő pályázatot benyújtani - vélekedett. A szocialista képviselő ezért azt szeretné megtudni írásban feltett kérdésre Gulyás Gergelytől, mi szerepel a magyar kérvényben, miért nem fogadta el az EB a magyar pályázatot, mire, mekkora összeget kértek, milyen ágazatokat, pontosan hány vállalkozást szeretnének segíteni, és hány munkahelyet szeretnének megvédeni az összegből. A járvány miatt százezrek kerültek nehéz helyzetbe, akiknek a bevételük a töredékére csökkent, a megélhetési költségeik viszont ugyanolyan súlyosak. Az MSZP legfontosabb célkitűzéseinek egyike, hogy igazságosan és mindenkinek esélyt teremtően osszák el a köz megtermelt javait, vagyis a kormánynak kötelessége ugyanakkora összeggel támogatnia minden egyes munkahely megvédését - mondta Ujhelyi István.

Vehet akárhány lélegeztetőgépet a kormány, az ápolókon áll, milyen esélyei vannak a betegnek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.03. 13:30

Fotó: KAROLY ARVAI / AFP or licensors
Eszköz, úgy tűnik, van, már csak személyzet kell, aki a betegekkel foglalkozik.
"Egy ápoló maximum két betegágyat láthat el. Ha ennél többet kell, akkor nagyon komolyan romlanak a betegek túlélési arányai"

- erről Molnár Zsolt, a szegedi intenzív osztály és az aneszteziológia tanszékvezetőe beszélt egy csütörtöki online konferencián, amelyet csütörtökön tartottak. Azt itt elhangzottakat a 444.hu szemlézte. Hegyi Péter professzor, a Transzlációs Medicina Alapítvány kuratóriumának elnöke is azt mondta, hogy a szakápolói és az orvosok létszáma nagymértékben befolyásolja a halálozási adatokat. Ha az egy szakápolóra jutó betegek száma 2,5 fölé megy, akkor 3,5-szeresével nő a halálozás rizikója.   
A Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének  vezetője pedig arról beszélt, az ápolói létszám sehol sem ideális, amelyen csak ront a koronavírus-járvány.  Gubácsi Judit elmondta, a covidos részlegen az átkerült ápolók munkáját nehezíti, hogy az általános intenzív terápia összetettsége mellett meg kell küzdeni a védőfelszerelés által okozott pszichés és fizikai nehézségekkel, overál van rajtuk, FFP-2-es vagy FFP3-as maszk, szemüveg, arcpajzs, dupla gumikesztyű. Érzékeltette, ez olyan, mint ha egy űrhajósruhában dolgoznának és
ugyan a védőeszközök cserjét az előírt 3 óra helyett 4-re is ki lehet tolni, de ennyi idő alatt a dolgozó azt sem tudja, fiú-e vagy lány.

Ráadásul azokon is sokkal nagyobb a terhelés, akik nem a koronavírusos részlegere kerülnek be, mivel a nem fertőzött embereket is el kell látni, csak kevesebb emberrel. Emiatt megugrottak a túlórák is. „Egyszerűen csodálom, és el sem tudom képzelni, hogy hogyan csinálják a munkát ott, ahol eleve nagyon rossz a nővér-beteg arány, és még ebből kell osztódniuk, mert a covidos helyekre is el kell menniük." Gubácsi Judit és Hegyi Péter is egyetértett abban, hogy valójában nem az számít, hogy hány intenzíves ágy van, hanem az, hogy milyen súlyos állapotban lévő betegeket kell kezelni. A megállapítások között elhangzott, az alacsony halálozási ráta alacsonyan tartásához azt kellene elérni, hogy minél kevesebben kerüljenek kórházba. 
Ehhez pedig a maszkviselés fontos lenne, továbbá a társadalmi kontaktszámok csökkentése is. Továbbá a tesztelések számát is meg kellene emelni.

További részletek a videóban, amely ugyan hosszú, de rengeteg értékes megállapítás hangzik el benne.
A valósággal a miniszterelnöknek is szembesülnie kellett nemrégiben, amikor az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben tett egyik reggel látogatást. Majd amikor az ügyeletben lévő orvos közölte, nincs elég ember, akkor a kormányfő gyorsan közbevágott és jelezte, őt nem ez érdekli - számolt be lapunk a vizitről.