Előfizetés

Befagyott az építőipar: Az áfa a lakások kulcsa

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.10.05. 07:40

Fotó: Népszava
Ötödével kevesebb az építőipari megrendelés, alig kérnek engedélyt ipari- és lakóingatlanok építésére. Mindezért nem csak a koronavírus a felelős.
Látványosan visszaesett az építkezési kedv minden szektorban: a KSH friss monitoradatai szerint augusztusban a tavalyinak csak a fele volt az építési engedélyt kapott épületek összesített alapterülete. A turizmus bezuhanása ellenére a szálláshely, vendéglátás szektorban még nagyjából tartják a szintet a tervezett építkezések: az engedélyek alapján a megépítendő alapterület a tavalyi 31 ezerről csupán 28 ezerre esett vissza. A mezőgazdasági és az ipari szektorban viszont drasztikus a csökkenés: előbbiben megfeleződött, utóbbiban a negyedére zsugorodott a megépítendő ingatlanok alapterülete. A lakások esetében pedig a tavaly augusztusi 366 ezer négyzetméterről 171 négyzetméterre esett vissza a megépíteni tervezett és engedélyezett alapterület. A lakásépítési engedélyek száma ráadásul még az áprilisi mélypont idején kiadottaknál is kevesebb, mindössze 1412 volt a nyár utolsó hónapjában. A koronavírus magyarországi megjelenése előtt, januárban és februárban még több mint 2 ezer, márciusban pedig csaknem 3 ezer lakásépítés kapott zöld utat: ez zuhant be áprilisra 1631 engedélyre. Ezután valamelyest nőtt az építési kedv, de júliusban már ismét kevesebb engedélyt adtak ki, a csökkenés pedig azóta sem állt meg.  Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) szokásos évközi konjunktúra felméréséből is az látszik, hogy a járványhelyzet komoly kihatással van az építőipar rendelésállományának alakulására: az ugyanis drasztikusan, több mint 20 százalékkal csökkent július végére. Ennek az ÉVOSZ szerint több oka is van. Az építési-beruházási közbeszerzések száma a tavalyi 57, értéke a 76 százalékára esett vissza. A megkérdezett 400 építőipari kivitelező, tervező vállalkozás válaszai alapján hónapról hónapra csökken a fizetőképes kereslet. A járványhelyzet lényegesen megváltoztatta a települési önkormányzatok pénzügyi helyzetét, így ebben a körben estek vissza a legnagyobb mértékben az építési megrendelések – sorolja a problémákat a szövetség. Ezek után nem meglepő, hogy a vállalkozások 41 százaléka említette a megrendelések hiányát, mint üzleti tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőt. Első helyen, 60 százalékkal ugyanakkor továbbra is a szakemberhiány áll, a járványt pedig szintén 41 százalék jelölte meg problémaként.    Az építési vállalkozók azt is jelezték, hogy számos, már előkészített projekt sem indult el, a lakosság kivár „az áfa alakulását téve középpontba”, a nagy ingatlanfejlesztők pedig a kedvezményes áfájú rozsdaövezeti program pontosító szabályaira várnak. A járvány két hulláma között ugyanakkor a lakásépítési és a lakásfelújítási részpiac megélénkült. Utóbbi esetében viszont a szerződéskötés nélküli munkavégzés elterjedtsége okoz fejfájást a vállalkozóknak – legalábbis azoknak, akiktől az emiatt nyomott árakon dolgozó „kollégák” elveszik a lehetőséget. Az ÉVOSZ a piac tisztítása érdekében ezért továbbra is azt szorgalmazza, hogy a lakásfelújítókat ösztönözzék áfa-visszaigénylési lehetőséggel – 3 millió forintig - a szerződések megkötésére, és a számlák megkövetelésére. Az áfa kérdése tehát több szempontból is megkerülhetetlennek látszik a lakásépítéseknél. A szakértők egybehangzó véleménye szerint elsősorban a forgalmiadó visszaemelkedése miatt adnak ki egyre kevesebb lakásépítési engedélyt, a járványhelyzet pedig csak tetézte a problémákat. A lakásállomány megújításához ugyanakkor évi 40 ezer új lakás megépítésére volna szükség, ennek elérése azonban láthatólag egyre távolabb kerül. A 2016-ban bevezetett, kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa ugyan látványosan felpörgette az építkezési kedvet, ám még tavaly is csupán a kívánatosnak csupán a fele, mintegy 20 ezer lakás épült meg. A sokasodó figyelmeztetések és ellentétes tartalmú javaslatok ellenére a kormány tavaly év végén kivezette az egyébként valóban csak átmenetinek szánt áfakedvezményt, így néhány kivételtől eltekintve ismét 27 százalék adó terheli az építkezéseket. Az eredmény pedig már jól látszik a számokon. Az Otthon Centrum összesítése szerint az egy évvel ezelőttihez képest 25 százalékkal kevesebb lakásépítési projekt indult el a megyei jogú városokban: jelenleg 293 társasházi lakás projekt keretében 8 085 új lakás épül. Egy éve ilyenkor még a 23 megyei jogú városban több mint 9200 lakás kivitelezése volt folyamatban. Az idei első háromnegyedévben egyébként Győrben zajlott a legtöbb, 1216 lakás építése, Debrecenben 1000, Szegeden 872 épült. Mindhárom városban az épülő lakások 41 százaléka volt már csak foglalható a felmérés időpontjában. Az összes épülő lakás fele már elkelt.           

Nem maradtak itthon tartósan a külföldön dolgozó mérnökök

A hazai építkezéseken foglalkoztatott külföldi munkavállalók a járvány első lefutását követően visszajöttek Magyarországra, és szeptemberben is tovább folytatták a munkát a vírushelyzet romlása ellenére. A külföldön munkát vállaló magyar szakmunkások és mérnökök pedig a nyári hónapokban visszautaztak jellemzően nyugat-európai munkahelyeikre. Az ÉVOSZ szerint néhány százra tehető csupán azoknak a száma, akik tartósan itthon maradtak ebből a körből, ezért úgy látják: a hazai építőiparban továbbra is szakmunkás- és mérnökhiány van. A helyzet ellentmondásosságát mutatja ugyanakkor, hogy miközben a betöltetlen építőipari álláshelyek száma egy év alatt megfeleződött - 4 ezerről 2 ezerre csökkent -, az építőiparból „származó” munkanélküliek tavaly év végi 10 ezres létszáma több mint kétszeresére, 22 ezerre nőtt.     

Vidéken feleakkora a négyzetméterár

A vidéki megyeszékhelyeken 615 ezer forintra rúg az újépítésű lakások átlagos négyzetméter ára: ez a fővárosi érték több mint fele. Az egy évvel korábbi négyzetméterárakhoz képest ugyanakkor ez 14 százalékos növekedést jelent – mutatott rá az Otthon Centrum. A legtöbbet, 771 ezer forintot Debrecenben kell fizetni egy négyzetméterért, a legkevesebbet, 368 ezer forintot Hódmezővásárhelyen kérik. A legdrágább városok négyzetméter ára a külső pesti kerületek átlagárával egyezik meg, a legborsosabb projektet Debrecenben hirdették meg: 1 millió 379 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. Ennél több mint egymillióval kevesebbet, 325 ezer forintot kell fizetni egy hódmezővásárhelyi, jelenleg a legolcsóbbnak számító projektben egy új lakás négyzetméteréért.

Az államnak kell a lakosság pénze

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.03. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az átlagnál nagyobb az idén az államadósság finanszírozásnak kockázata a számvevők szerint, ám az adósságkezelő nem aggódik.
Az államadósság kezelése szempontjából a lehető legrosszabb évben ütött be a koronavírus–válság – olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most megjelent elemzésében. Az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy 2020-ban és majd 2024-ben is kiugróan magas a lejáró államadósság mértéke, amit, ha nem sikerül időközben csökkenteni az eladósodottságot, meg kell újítani. Idén a devizaadóssággal együtt 6000 milliárd forintot meghaladó a lejáró adósságállomány. Vagyis ahhoz, hogy az adósságot újra meg tudja finanszírozni az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK), legalább ugyanilyen értékű állampapírt kell az idén értékesíteni. Ezen felül jön a folyó hiány finanszírozása, amit eredetileg 367 milliárd forintban szabott meg a költségvetési törvény. Ám a vírus mindent átírt: az államháztartási hiány elszállt, a többször módosított terv szerint az idei hiány már 3600 milliárd forint lehet – vagyis ennyi friss pénzt kellett az idén a piacról behozni az államadósság-kezelőnek. Az államadósságot az állam jellemzően három piacról biztosítja: az egyre kisebb súlyú devizakötvényekből, a hazai intézményi forintkötvénypiacról és egyre nagyobb súllyal lakossági értékesítésből. Az elmúlt években a kormány stratégia célja volt, hogy csökkentse a forintleértékelődés miatt kockázatos és a drága devizakötvény-értékesítéseket és a növelje lakossági állampapíreladásokat. Az Állami Számvevőszék már idézet jelentése szerint a forintadósságon belül a lakossági állampapírok 2020-ban 3 539 milliárd forint és 2024-ben 3 685 milliárd forint értékben járnak le. A 2024-ben lejáró lakossági állampapírokból 3000 milliárdot meghaladó részt képvisel a 2019-ben forgalomba hozott 5 éves futamidejű Magyar Állampapír Plusz. A MÁP Plusz a kormány és az ÁKK csodafegyvere, jelenleg is folyamatos az értékesítése, a kötvény kamatozása sávosan emelkedő, az ötödik év végére eléri a hat százalékot – de a teljes futamidőre vetítve is 4,95 százalékos hozamot biztosít. Jelenleg nincs olyan alacsony kockázatú befektetés, amely még a viszonylag magas évi 3,5 százalékos infláció mellett évi 1,5 százalékos reálhozamot adna, mint a MÁP Plusz. Ennek fényében már nem is olyan meglepő az ÁKK októberi jelentése, mely szerint szeptember végéig, vagyis az első háromnegyed évben már teljesült az éves államadósság-finanszírozási terv 83 százaléka, ezen belül a lakosságnak szánt papíroknál 85 százaléknál tartottak. Az ÁKK adatai szerint a háztartások birtokában 8619 milliárd forintnyi államkötvény volt, ami 703 milliárd forintos növekedés az év elejéhez képest. Tavasszal, a koronavírus-járvány kitörésekor a lakosság elzárta a csapokat és félve a jövőtől inkább készpénzben hagyta megtakarításait. Ekkor döntött arról az ÁKK, hogy a kieső lakossági keresletet a devizapiacról finanszírozza. Ám a tavaszi ijedség elmúlt a lakosság újra vette az egyébként jól fizető államkötvényeket, így havonta átlagosan 78 milliárd forinttal nőtt az eladott kötvényállomány. Ennek nagyon örülnek az ÁKK-ban, ugyanis úgy számolnak, hogy az érvényben lévő finanszírozási terv teljesítéséhez a negyedik negyedévben 212 milliárd forint lakossági állampapír értékesítésére lesz szükség, ez havi átlag 50 milliárd forint lakossági állománybővülést feltételez. Amennyiben a lakossági nettó értékesítés a negyedik negyedévben az év eddigi részében tapasztaltakhoz hasonlóan alakul, úgy a lakossági állampapírok állománya az év végére 9 215 milliárd forint lehet, 84 milliárd forinttal meghaladja a tervezettet – olvasható az ÁKK jelentésében. Látva az eddigi trendeket az adósságkezelő továbbra is fenntartja, hogy a lakossági kézben lévő lakossági állampapír-állomány mértékét 11 ezer milliárd forintra emeljék 2023-ra. Az államadósságot jelentős részben azonban még mindig az intézmény befektetők – bankok, befektetési alapok, biztosítók – finanszírozzák: az intézményi piaci forint kötvény kibocsátási terv 80 százalékban teljesült, és az első kilenc hónapban az állománya meghaladta a 17 ezer milliárd forintot. Az intézményi befektetőknek kínált hozam nem olyan gáláns, hisz amit az öt éves kötvényekre fizet az állam. A számukra kínált rövid távú hozam csak 1,76 százalék, de még a 10 éves kötvényé sem haladta meg pénteken a 2,36 százalékot, vagyis az intézményi befektetőknek még reálhozamot sem kapnak a kötvényekre, mégis, rossz példával élve, viszik, mint a cukrot.  

Többet fizet a magyar államkötvény, mint a német vagy a cseh

Semelyik piacon nincs reálhozam, ennek oka, hogy hatalmas a pénzbőség a világ pénzpiacain és idehaza is: tele vannak a befektetők készpénzzel és ez a helyzet idehaza is – magyarázta lapunknak Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője. Ez igaz a hazai bankokra és a lakosságra is, ugyanis a második negyedévben több mint ezer milliárd forinttal nőttek a lakossági megtakarítások a járvány alatt. Jelentősen növelte a lakosság tartalékokat a hitelmoratórium és a kényszer-megtakarítás, vagyis a korlátozások miatt nem tudnak annyit költeni, amennyit szerettek volna: elmaradtak a külföldi nyaralások, és kevesebbszer járnak színházba, moziba, étterembe. Az ötéves államkötvények évi 1,76 százalékos hozama 3,5 százalékos infláció mellett nem túl vonzó, ám még így is ezen buknak legkevesebbet a befektetők, ugyanis cseh, lengyel, pláne a német és amerikai kötvények hozama még ezeknél is jóval alacsonyabb. A bankok, alapkezelők nem találnak jobb befektetést – így veszteség ellenére fektetik jobb híján magyar kötvényekben a pénzüket - tette hozzá az elemző.  

Vitték a készpénzt, mint a cukrot

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.10.02. 21:15

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
8 munkanap alatt 250 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány.
Kiugróan nagymértékű készpénzkiáramlást tapasztalt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a koronavírusjárvány miatt márciusban elrendelt veszélyhelyzet kapcsán: 8 munkanap alatt 250 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány. A 3,9 százalékos bővülés normál esetben 5-7 hónap alatt megy végbe – derül ki az MNB tanulmányából. A vírus magyarországi megjelenése előtt, februárban mintegy 6 400 milliárd forintra rúgott a készpénzállomány. A március 12-től kezdődő másfél hétben azonban naponta átlagosan több, mint 30 milliárd forintnyi bankjegy áramlott ki az MNB-ből, az állomány értéke így a hónap végére megközelítette a 6 700 milliárd forintot. Az intenzív készpénzkereslet később fokozatosan enyhült. Sőt: áprilisban és májusban a korlátozások miatt a szokásosnál már kevesebb bankjegy ment ki az MNB-ből. A korlátozások feloldását követően azután a nyári hónapokban helyreállt a „rend”, és a készpénzhasználat nagyjából visszatért a járvány előtti szintre. A jegybank szerint mindez nem példanélküli, hiszen hasonló csúcsok a 2008-as válság idején is megfigyelhetők voltak: 2008. október 1-22 között például a készpénzállomány 8,4 százalékkal nőtt. Igaz, akkor ez 16 munkanap alatt „mindössze” 180 milliárd forint kivételét jelentette. Most a felvett címletekből - a kiugró kereslet elsősorban a 10 és 20 ezreseket érintette - a jegybank szerint arra lehet következtetni, hogy inkább felhalmozási, nem pedig vásárlási szándék állhatott a háttérben. Az elemzés számaiból az is látszik, hogy - bár a  márciusi nagy pánikvásárlások idején a bankok beszámolói szerint az ATM-ekből rengeteg készpénzt vettek fel az ügyfelek - nem az automatákból kerültek elő a nagy összegek. A hónap egészét illetően ugyanis nem volt nagy kiugrás: februárban egy évvel korábbinál 7, márciusban 4 százalékkal több pénzt vettek ki a bankautomatákból, áprilisban viszont már 18 százalékkal kevesebbet. A bankfiókokból felvett készpénz értéke azonban  februárról márciusra közel harmadával, 93 milliárd forinttal nőtt. Májustól azután normalizálódott a helyzet, a nyáron pedig a bankfiókok készpénzforgalma már megfelelt a járvány előtt tapasztaltaknak. A készpénz nem múló közkedveltségét jól mutatja, hogy bár a járványhelyzetben korábban soha nem látott ütemben gyorsult a kártyás fizetések térnyerése, a kiskereskedelmi és vendéglátóipari vásárlások háromnegyedét még - a készpénzhasználat szempontjából mélypontnak számító - áprilisban is bankjegyekkel és pénzérmékkel egyenlítette ki a lakosság. A korlátozások feloldását követően ráadásul ismét emelkedett a készpénzes vásárlások aránya, ami a jegybank szerint arra utal, hogy a koronavírusjárvány részben csupán ideiglenesen hatott a fizetési szokásokra.