KSH;építőipar;áfa;lakásépítés;ÉVOSZ;

Befagyott az építőipar: Az áfa a lakások kulcsa

Ötödével kevesebb az építőipari megrendelés, alig kérnek engedélyt ipari- és lakóingatlanok építésére. Mindezért nem csak a koronavírus a felelős.

Látványosan visszaesett az építkezési kedv minden szektorban: a KSH friss monitoradatai szerint augusztusban a tavalyinak csak a fele volt az építési engedélyt kapott épületek összesített alapterülete. A turizmus bezuhanása ellenére a szálláshely, vendéglátás szektorban még nagyjából tartják a szintet a tervezett építkezések: az engedélyek alapján a megépítendő alapterület a tavalyi 31 ezerről csupán 28 ezerre esett vissza. A mezőgazdasági és az ipari szektorban viszont drasztikus a csökkenés: előbbiben megfeleződött, utóbbiban a negyedére zsugorodott a megépítendő ingatlanok alapterülete. A lakások esetében pedig a tavaly augusztusi 366 ezer négyzetméterről 171 négyzetméterre esett vissza a megépíteni tervezett és engedélyezett alapterület.

A lakásépítési engedélyek száma ráadásul még az áprilisi mélypont idején kiadottaknál is kevesebb, mindössze 1412 volt a nyár utolsó hónapjában. A koronavírus magyarországi megjelenése előtt, januárban és februárban még több mint 2 ezer, márciusban pedig csaknem 3 ezer lakásépítés kapott zöld utat: ez zuhant be áprilisra 1631 engedélyre. Ezután valamelyest nőtt az építési kedv, de júliusban már ismét kevesebb engedélyt adtak ki, a csökkenés pedig azóta sem állt meg. 

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) szokásos évközi konjunktúra felméréséből is az látszik, hogy a járványhelyzet komoly kihatással van az építőipar rendelésállományának alakulására: az ugyanis drasztikusan, több mint 20 százalékkal csökkent július végére. Ennek az ÉVOSZ szerint több oka is van. Az építési-beruházási közbeszerzések száma a tavalyi 57, értéke a 76 százalékára esett vissza. A megkérdezett 400 építőipari kivitelező, tervező vállalkozás válaszai alapján hónapról hónapra csökken a fizetőképes kereslet. A járványhelyzet lényegesen megváltoztatta a települési önkormányzatok pénzügyi helyzetét, így ebben a körben estek vissza a legnagyobb mértékben az építési megrendelések – sorolja a problémákat a szövetség.

Ezek után nem meglepő, hogy a vállalkozások 41 százaléka említette a megrendelések hiányát, mint üzleti tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőt. Első helyen, 60 százalékkal ugyanakkor továbbra is a szakemberhiány áll, a járványt pedig szintén 41 százalék jelölte meg problémaként.   

Az építési vállalkozók azt is jelezték, hogy számos, már előkészített projekt sem indult el, a lakosság kivár „az áfa alakulását téve középpontba”, a nagy ingatlanfejlesztők pedig a kedvezményes áfájú rozsdaövezeti program pontosító szabályaira várnak. A járvány két hulláma között ugyanakkor a lakásépítési és a lakásfelújítási részpiac megélénkült. Utóbbi esetében viszont a szerződéskötés nélküli munkavégzés elterjedtsége okoz fejfájást a vállalkozóknak – legalábbis azoknak, akiktől az emiatt nyomott árakon dolgozó „kollégák” elveszik a lehetőséget. Az ÉVOSZ a piac tisztítása érdekében ezért továbbra is azt szorgalmazza, hogy a lakásfelújítókat ösztönözzék áfa-visszaigénylési lehetőséggel – 3 millió forintig - a szerződések megkötésére, és a számlák megkövetelésére.

Az áfa kérdése tehát több szempontból is megkerülhetetlennek látszik a lakásépítéseknél. A szakértők egybehangzó véleménye szerint elsősorban a forgalmiadó visszaemelkedése miatt adnak ki egyre kevesebb lakásépítési engedélyt, a járványhelyzet pedig csak tetézte a problémákat. A lakásállomány megújításához ugyanakkor évi 40 ezer új lakás megépítésére volna szükség, ennek elérése azonban láthatólag egyre távolabb kerül. A 2016-ban bevezetett, kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa ugyan látványosan felpörgette az építkezési kedvet, ám még tavaly is csupán a kívánatosnak csupán a fele, mintegy 20 ezer lakás épült meg. A sokasodó figyelmeztetések és ellentétes tartalmú javaslatok ellenére a kormány tavaly év végén kivezette az egyébként valóban csak átmenetinek szánt áfakedvezményt, így néhány kivételtől eltekintve ismét 27 százalék adó terheli az építkezéseket. Az eredmény pedig már jól látszik a számokon.

Az Otthon Centrum összesítése szerint az egy évvel ezelőttihez képest 25 százalékkal kevesebb lakásépítési projekt indult el a megyei jogú városokban: jelenleg 293 társasházi lakás projekt keretében 8 085 új lakás épül. Egy éve ilyenkor még a 23 megyei jogú városban több mint 9200 lakás kivitelezése volt folyamatban. Az idei első háromnegyedévben egyébként Győrben zajlott a legtöbb, 1216 lakás építése, Debrecenben 1000, Szegeden 872 épült. Mindhárom városban az épülő lakások 41 százaléka volt már csak foglalható a felmérés időpontjában. Az összes épülő lakás fele már elkelt.           

Nem maradtak itthon tartósan a külföldön dolgozó mérnökökA hazai építkezéseken foglalkoztatott külföldi munkavállalók a járvány első lefutását követően visszajöttek Magyarországra, és szeptemberben is tovább folytatták a munkát a vírushelyzet romlása ellenére. A külföldön munkát vállaló magyar szakmunkások és mérnökök pedig a nyári hónapokban visszautaztak jellemzően nyugat-európai munkahelyeikre. Az ÉVOSZ szerint néhány százra tehető csupán azoknak a száma, akik tartósan itthon maradtak ebből a körből, ezért úgy látják: a hazai építőiparban továbbra is szakmunkás- és mérnökhiány van. A helyzet ellentmondásosságát mutatja ugyanakkor, hogy miközben a betöltetlen építőipari álláshelyek száma egy év alatt megfeleződött - 4 ezerről 2 ezerre csökkent -, az építőiparból „származó” munkanélküliek tavaly év végi 10 ezres létszáma több mint kétszeresére, 22 ezerre nőtt.     
Vidéken feleakkora a négyzetméterárA vidéki megyeszékhelyeken 615 ezer forintra rúg az újépítésű lakások átlagos négyzetméter ára: ez a fővárosi érték több mint fele. Az egy évvel korábbi négyzetméterárakhoz képest ugyanakkor ez 14 százalékos növekedést jelent – mutatott rá az Otthon Centrum. A legtöbbet, 771 ezer forintot Debrecenben kell fizetni egy négyzetméterért, a legkevesebbet, 368 ezer forintot Hódmezővásárhelyen kérik. A legdrágább városok négyzetméter ára a külső pesti kerületek átlagárával egyezik meg, a legborsosabb projektet Debrecenben hirdették meg: 1 millió 379 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. Ennél több mint egymillióval kevesebbet, 325 ezer forintot kell fizetni egy hódmezővásárhelyi, jelenleg a legolcsóbbnak számító projektben egy új lakás négyzetméteréért.