Előfizetés

Hatszázmilliót költött a kormány iskolai hőmérőkre

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.05. 06:40

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Az Emmi több mint 41 ezer darabot vett az eszközökből.
Nem mindig megbízhatóak, sokszor irreálisan alacsony testhőmérsékletet mutatnak azok az érintés nélküli hőmérők, amelyeket a kormány osztott szét az iskolák között – írta meg korábban a Népszava. Most azt is megtudta lapunk, hogy mennyibe került ez a pontatlanság: az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) közérdekű adatigénylésünkre közölte, hogy a humántárca nettó 600 millió forintért vásárolta meg az iskoláknak szánt készülékeket a 3MED és az Allegro Kft.-től, valamint a Medirex Zrt.-től. Azt Maruzsa Zoltántól, a humántárca köznevelésért felelős államtitkárától tudhatjuk, hogy a minisztérium több mint 41 ezer darabot vett az eszközökből. Vagyis egy hőmérő átlagosan 14634 forintba került, ami jelentős árnak tűnik, tekintve a tömeges beszerzési mennyiséget. A neten megrendelhető típusok ára egyébként széles skálán, tízezer és a nyolcvanezer forint között mozog. Mint azt a Népszava megtudta, ÁEEK havonta mintegy 600 milliós tételben rendel fertőtlenítőszereket a közoktatási intézményeknek. Szeptember elejéig 361 ezer liter kéz- és felületfertőtlenítőt küldtek szét 5838 köznevelési intézmény 13345 telephelyére, és a központ szerint folyamatban van az októberi tételek beszerzése is. Összesítésük alapján így egy iskolai telephelyre szeptemberben átlagosan 27 liter fertőtlenítőszer juthatott.

Elnézi a GVH Orbánnak a tippmix reklámot

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.05. 06:20
Orbán Viktor, kezében egy 2000 forintos szelvénnyel
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Azért fordultunk a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mert a miniszterelnök reklámgyanús módon közölte rajongóival közösségi oldalán, hogy kétezer forintban fogadott a Ferencváros győzelmére.
„Nincs olyan jogszabály, amely a GVH hatáskörét ebben a kérdésben megállapítaná” – ennyit válaszolt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), miután lapunk megkereste a szervezetet Orbán Viktor kormányfő tippmix-reklámja miatt. Azért fordultunk a GVH-hoz, mert a miniszterelnök reklámgyanús módon közölte rajongóival közösségi oldalán még szeptember végén, hogy kétezer forintban fogadott a Ferencváros győzelmére a Bajnokok Ligája selejtezőmérkőzés előtt. A videó mintha csak egy oktatófilm lett volna arról, hogyan kell fogadni: lépésről lépésre látható, miként tehető meg a tét a sportfogadási portálon. Nem volt mindig ilyen elnéző a GVH: 2016-ban például célzottan vizsgálta egyes hazai celebek közösségi oldalait, mert úgy találta, hogy azokon túl sok a bújtatott reklám. Kasza Tibor esetében eljárás is indult, ami azzal zárult, hogy az énekes-műsorvezető vállalta, „oktatási célú előadásokat tart”, figyelemfelhívó posztokat, kisfilmeket tesz közzé közösségi oldalán a bújtatott reklámokról.

Lassan szűkül a nemek közötti bérszakadék

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.05. 06:00

Fotó: Industry Views
Az Európai Szakszervezeti Konföderáció nyomatékosan felszólítja az Uniót, hogy mielőbb fogadjon el törvényt az egyenlő munkáért egyenlő bért elv megvalósításának előmozdítására.
Európában a nemek fizetése közötti különbség nyolc évenként csökken egy százalékkal, vagyis a nők átlagosan 84 év múlva érhetik el, hogy ugyanazért a tevékenységért ugyanazt a javadalmazást kapják, mint a férfiak. Egyebek mellett ezt állapította meg az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) friss elemzése. Ezért az ETUC nyomatékosan felszólítja az Európai Uniót, hogy mielőbb fogadjon el törvényt az egyenlő munkáért egyenlő bért elv megvalósításának előmozdítására. Esther Lynch, a szövetség főtitkár-helyettese levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben kifogásolja, hogy az uniós javaslattévő testület bizonytalan időre elhalasztotta a fizetések átláthatóságát előíró irányelvre vonatkozó előterjesztését. A jogszabály biztosítaná, hogy a munkavállalók hozzáférhessenek a bérezéssel kapcsolatos információkhoz, ezzel felszínre kerülne a hátrányos megkülönböztetés, ami elősegítené az egyenlő díjazás érvényesülését. A szakszervezeti vezető a levélben felhívja a figyelmet arra is, hogy a Covid19 járvány frontvonalában dolgozó ápolók, egészségügyi dolgozók, takarítók nagy része nő, akiknek a szakmáját a társadalom eleve alacsonyabbra értékeli, mint a döntően férfiak által végzett tevékenységeket. Magyarországon 2031-re várható a bérdiszkrimináció megszüntetése, amivel az uniós tagállamok élvonalába tartozunk. Míg 2010-ben a férfiak ugyanazért a munkáért 17,6 százalékkal kerestek többet, mint a nők, addig 2018-ra az eltérés 11,2 százalékra csökkent — állítja az érdekvédelmi szervezet. Ha az európai országok többsége nem gyorsítja fel a tempót, akkor a nemek közötti bérkülönbség átlagosan 2104-re szűnhet meg, de például Csehországban és Németországban csak 2121-re. Kilenc másik tagállamban nem hogy csökken, hanem nő a szakadék a nemek javadalmazása között, idetartozik Horvátország és Írország. Franciaországban olyannyira lassú a folyamat, hogy a különbség úgy ezer év múlva tűnhet el az ETUC kimutatása alapján. A jelenlegi évtized végére csak Belgiumnak, Luxemburgnak és Romániának sikerülhet betemetnie a nemek bérezése közötti szakadékot, az utóbbiban azonban ez elfogadhatatlanul alacsony bérszínvonalon történhet meg – szögezi le az Európai Szakszervezeti Konföderáció közleménye.