Előfizetés

Luxus lesz a nyugdíj – meglepő előrejelzés érkezett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.06. 10:10
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nyugdíjrendszereket is fenyegeti a világjárvány következtében kialakuló válság – derül ki az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2020-as adataiból. Az életre szóló munkahely már a múlté, az pedig, hogy valaki a nyugdíjkorhatár elérésével egyik napról a másikra nyugdíjba menjen: luxus.
Miközben az országok az elmúlt több mint egy évszázad legsúlyosabb közegészségügyi válságával küzdenek, a koronavírus-járvány, illetve az azzal együtt járó gazdasági hanyatlás tovább rontotta a nyugdíjrendszerek amúgy is instabil állapotát, különösen a jövőbeni kilátásokat – a többi között erre világít rá a 2020-as eredményeken keresztül a világ számos országában végzett Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás. A gazdaság hanyatlása, a pénzügyi piacok mélyrepülése, a vállalkozások tömeges megszűnése, valamint a munkanélküliség emelkedése külön-külön is óriási kihívást jelent, de e hatások együttese új stratégiákat követel mind a munkaadók és a munkavállalók, mind az állam részéről. Ehhez képest a kutatásban részt vett munkavállalók csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van tartalékterve, illetve mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik előre átgondolt, felépített stratégiával arra az esetre, ha már a tervezett nyugdíjba vonulást megelőzően kénytelen lenne abbahagyni a munkát. A statisztikát súlyosbítja, hogy 36 százalék, vagyis minden harmadik megkérdezett úgy látja, munkaadója nem is segíti a nyugdíjra való felkészülését. A megkérdezett munkavállalók 52 százaléka mondta azt, hogy jelenleg részesül valamilyen munkahelyi nyugdíjprogramban, igaz, ez nem feltétlenül jelent munkaadói hozzájárulást. Ezen adatok tükrében nem meglepő, hogy 2020-ban az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) nem tudott elmozdulni a 0-tól 10-ig terjedő skála – közepes szakaszát jelentő – 6-os értékéről, és ezen mutatószám javulása a közeljövőben feltehetően nem is várható, hiszen a mostani, koronavírus okozta gazdasági válsághelyzetben a munkaadók számára már önmagában a jövedelmezőség fenntartása is rendkívüli kihívást jelent, sőt, jelentős részük elbocsátásokra kényszerül. Mindez hosszútávú kockázatokra is rávilágít, különösen annak tükrében, hogy – a felmérés adatai szerint – a dolgozók majdani nyugdíjjövedelmük 24 százalékát a munkaadók által üzemeltetett munkahelyi nyugdíjkonstrukcióktól remélik. Ugyanakkor az is fontos tényező, hogy az állami nyugdíjrendszerek kihívásai miatt az egyénekkel szemben is fokozódik egyfajta elvárás, miszerint vegyék ki jobban a részüket nyugdíjaskori jövedelmük előteremtéséből. A jelentés szerint éppen ezért a munkaadóknak, még a koronavírus-járvány jelentette nehéz helyzetben sem szabadna megfeledkezniük arról, hogy sokszor akár aprónak tűnő, a dolgozóik életében mégis meghatározó jelentőségű intézkedéssel segíthetik munkavállalóikat: például szakképzéssel, vagy oktatással. Ez amellett, hogy alapvető munkaadói érdek, az állam számára is hasznos. A 2020-as adatokból az is kiderül, a dolgozók mindössze 34 százaléka tervez úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérésével egy csapásra felhagy a munkával és nyugdíjba vonul, 57 százaléka fokozatos nyugdíjba menetelre számít, valamint arra, hogy valamilyen formában nyugdíjas éveiben is dolgozni fog. A nyugdíjas korukban dolgozni szándékozók fele ezt nem anyagi, illetve megélhetési okokkal indokolta, hanem azzal, hogy idősebb éveiben is aktív szeretne maradni és nem akar szellemileg leépülni. A legtöbben úgy látják, nyugdíjasként a jelenlegi jövedelmük durván kétharmada biztosítaná számukra a kényelmes öregkort, ám a megkérdezettek csupán egynegyede érzi úgy, hogy jó úton halad ennek elérése érdekében. Bár a munkavállalók több mint fele igényelné, hogy a korhatár betöltésekor fokozatosan menjen nyugdíjba, mindössze 24 százalékuk érzi úgy, hogy jelenlegi munkahelyén az idősebb korosztály számára is kínálnak megfelelő munkaköröket, és csupán 28 százalékuk mondhatta el munkaadójáról, hogy megteremtette annak lehetőségét, hogy a dolgozói idővel teljesről részmunkaidősre váltsanak. A válaszadók egyharmada (33 százalék) azonban úgy látja, munkaadója semmit nem tesz a többgenerációs munkahely megteremtéséért – pedig akkor akár élete későbbi szakaszában is folytathatná a munkát. Mindez felveti a foglalkoztatási és nyugdíjjuttatási hordozhatóság szükségességét: a válaszadók 58 százaléka egyetért azzal, hogy az „életre szóló munkahely” ma már a múlté.  

360,75 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 08:19
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült kissé a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót 360,75 forinton jegyezték kedd reggel fél nyolckor, szerény emelkedéssel a hétfő esti 360,39 forintos jegyzéshez képest.
Hasonló mértékben emelkedett a dollár és a svájci frank jegyzése is kedd reggelre. A dollárt 305,99 forinton jegyezték 305,76 forint után, a svájci frankot pedig 334,49 forinton 333,97 forint után.
A forint kedd reggeli árfolyamán az év eleje óta az euróval szemben 9 százalékkal, a dollárral szemben 3,5 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 9,7 százalékkal gyengült.

Orbán már két és fél éve átadta az üzemet, de máig nem indult el

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.10.06. 07:40
Az avatás után folytatódott az építés
Fotó: Vajda János / MTI
A mai napig nem kezdte meg a kereskedelmi termelést a Mol tiszújvárosi műgumigyára, amit Orbán Viktor a 2018-as választási kampány hajrájában eseményszámba menő külsőségek között adott át.
„A gyár 2018 tavaszára felépült, a termelés elindult. 2019 júliusában elkészült az első minta”. Többek között ezt a kissé meghökkentő tájékoztatást adta a Mol műgumigyárának helyzetéről Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője írásbeli kérdésére Fónagy János, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese, parlamenti államtitkár. Orbán Viktor 2018 márciusában, a választások előtt néhány héttel, fideszes kampányeseménynek is beillő külsőségek között adta át a Mol tiszaújvárosi telephelyén létesített üzemet. Az ünnepségen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató úgy fogalmazott, bizonyos „mikrohangolások” után „a nyáron lezajlik a tesztüzem és ősztől indul a termelés”. Még egy nagy, zöld indítógombot is megnyomtak. (A megnyitón a város akkori, MSZP-s polgármestere nem szólalhatott fel, ellenben köszöntőt mondott Szerencs akkori fideszes polgármestere, az azóta elhunyt Koncz Ferenc.) Helyiek már akkor azt rebesgették, hogy az esemény után folytatódott a jelentős költséggel eltakart építkezés. A Népszava ugyanazon év októberében hívta fel elsőként a figyelmet az akadozó gyárindulásra. A – Fónagy János két évvel későbbi válaszához hasonló – kétértelmű információkra a Mol hivatalosan nem is reagált. Keresztes László Lóránt szerint a termelés mind a mai napig nem kezdődött meg. A Mol elismeri, hogy jelenleg még csak a próbaüzemen vannak túl és hogy jelenleg a kereskedelmi termelés előkészítése zajlik. Azt azonban tagadják, hogy technikai problémák állnának a kétéves késés hátterében – írja az ellenzéki honatya. Fónagy János ugyanakkor, szokás szerint tudomást sem véve a kérdés lényegéről – így például a késlekedés miatt kieső tetemes adóbevételekről –, örömmel újságolja a próbagyártás megtörténtét, illetve hogy a termék teljes mértékben megfelel a lehetséges vevők elvárásainak. Szavai szerint a „JSR” „hamarosan” elkezdheti a kereskedelmi termelést. A japán JSR többségi tulajdonában álló, JMSR nevű gyár a cégbírósági adatok szerint az elmúlt három év során 1,1, 1,9 és 3,1 milliárdos veszteséget szenvedett el, miközben az utolsó, áprilisig tartó üzleti évében már felmutatott 262 millió forint bevételt. Az üzem évi 60 ezer tonna, a gumiabroncs egyik legfontosabb alapanyagának számító műgumi előállítására képes. A műanyagipari terjeszkedést egyik fő stratégiai céljai között megjelölő Mol megkeresésünkre részben szinte szó szerint megismételte az államtitkári választ. Ebben az iparágban a vevői értékelések normál körülmények között is több hónapos folyamatot jelentenek – tették hozzá a csúszás okát firtató kérdésünkre. A Covid-járvány miatt ugyanakkor a vevők tesztelési időszaka elhúzódott és a határok lezárása is tovább lassította a működésbe állást. Ez a jelen helyzetben sajnos természetes – fogalmaztak lapunknak az olajtársaságnál. A két fél közösen mindent megtesz azért, hogy mielőbb induljon a kereskedelmi termelés – tették hozzá. Azt, hogy miként kezeli a Mol a JMSR elmúlt évek során felhalmozott veszteségeit, bizalmas információ lévén nem kívánták megosztani velünk. Kérdésünkre leszögezték: a csúszás nincs hatással a Mol hosszú távú stratégiájára.