Előfizetés

Három évvel ezelőtti szintre zuhantak a lakásbérleti díjak

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.10.06. 12:02

Fotó: Népszava
Olcsóbban lehet lakást bérelni, szerte az országban csökkentek az árak. Turisták hiányában több lett ugyanis a kiadó ingatlan.
Egy év alatt 6,4 százalékkal csökkent a kiadó lakások bérleti díja, Budapesten 10 százalékkal is lejjebb mentek az árak idén augusztusra – derül ki a KSH és az ingatlan.com közös lakbérindexéből. Pest megyében ugyanakkor csupán 3,7, a dél-alföldi régióban 3,6, a Nyugat-Dunántúlon 3, a dél-dunántúli térségben pedig mindössze 0,8 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak. Közép-Dunántúl kiadó lakásai esetében ugyanakkor 0,2 százalékkal drágult a bérleti díj, az észak-magyarországi albérletekért pedig 2,4 százalékkal kellett többet adni a nyár utolsó hónapjában, mint egy éve.    A bérleti díjak csökkenésének hátterében a turizmus bezuhanása áll. Az árakat  korábban ugyanis az verte fel, hogy – főként a főváros belső kerületeiben - egyre többen adták ki lakásukat külföldi turistáknak rövidtávra, magasabb összegekért; sokan kifejezetten erre a célra is vásárolták az ingatlanokat. A hosszútávra kivehető lakások száma így egyre fogyatkozott, bérleti díjuk pedig ezzel párhuzamosan egyre emelkedett. A külföldi turisták azonban az idén nyáron elmaradtak, így a lakástulajdonosok immár hosszú távra is bérbeadják lakásaikat, ez pedig lefelé nyomja az árakat.  Ezt támasztja alá az is, hogy a bérletidíj-csökkenés a fővárosban volt a leglátványosabb, és a pesti belső kerületekben estek a legnagyobbat, csaknem 13 százalékot az árak. A korábbi években ezek a kerületek - az V., a VI. és a VII. - voltak a legdrágábbak, így a magasabb árszintről nagyobb mértékű zuhanás következett be. A csökkenésben főszerepet kapott, hogy az ezer főre jutó kiadó lakások száma augusztusban ezekben a kerületekben volt a legmagasabb, ez pedig a bérlőknek kedvez – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte járvány miatti bizonytalan gazdasági környezetben az ingatlantulajdonosok kénytelenek voltak engedni az árakból, a bérleti díjak csökkenése pedig tartósnak látszik. Ugyanakkor éppen a nehezen prognosztizálható kilátások miatt egyelőre nem tudni, meddig tart ez a folyamat – jegyezte meg.    Az ingatlan.com adataiból kiderül az is: szeptember végén átlagosan 140 ezer forintért lehetett használt lakást bérelni Budapesten. Ez azt jelenti, hogy több mint három évvel ezelőtti szintre süllyedt az ár: legutóbb ennyiért 2017-ben lehetett kiadó lakáshoz jutni a fővárosban. Ez ugyanakkor csak az átlag: a legdrágább városrészek közé tartozó V. kerületben 180 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, a XIII. kerületben 140 ezer forintot kértek a tulajdonosok. A legolcsóbb a viszonylag szűk kínálattal rendelkező XXIII. kerület, ahol az átlagos díj 100 ezer forint volt.     

Nem ott vannak a lakások, ahol az emberek élni szeretnének

Várhatóan az eddiginél több lakást újítanak fel majd a közeljövőben tulajdonosaik, mivel az igénybe vehető források is bővülőben vannak – véli a GKI, amely arra számít, hogy jövőre csaknem 200 ezer lakás eshet át generális felújításon. Ez 13 éves csúcsot jelentene. Számításaik alapját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája adja, miszerint a tavalyi második és az idei első félévben a bankok mintegy 770 milliárd forintnyi babaváró hitelt helyeztek ki. A hitelfelvevők 41 százaléka lakás-felújítási és berendezési célra költi a kapott összeget, ami a GKI becslése szerint a teljes kihelyezett hitelállomány 10-15 százalékát jelenti. Vagyis az elmúlt időszakban mintegy 50 milliárd forintnyi plusz finanszírozás keletkezett lakásfelújítás céljára, így a babaváró hitel lényegében megkétszerezte a felújításra felvett banki hitelek állományát. A GKI elemzésében arról is ír, hogy Magyarországon összességében nincs mennyiségi lakáshiány, strukturális problémák viszont annál inkább vannak. A lakások ugyanis nem ott és nem olyan áron hozzáférhetőek, mint ahol az emberek élni szeretnének. Emellett a hazai lakásállomány jó része felújításra, korszerűsítésre szorul – részben energia-hatékonysági, részben fenntarthatósági okoból.   

Luxus lesz a nyugdíj – meglepő előrejelzés érkezett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.06. 10:10
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nyugdíjrendszereket is fenyegeti a világjárvány következtében kialakuló válság – derül ki az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2020-as adataiból. Az életre szóló munkahely már a múlté, az pedig, hogy valaki a nyugdíjkorhatár elérésével egyik napról a másikra nyugdíjba menjen: luxus.
Miközben az országok az elmúlt több mint egy évszázad legsúlyosabb közegészségügyi válságával küzdenek, a koronavírus-járvány, illetve az azzal együtt járó gazdasági hanyatlás tovább rontotta a nyugdíjrendszerek amúgy is instabil állapotát, különösen a jövőbeni kilátásokat – a többi között erre világít rá a 2020-as eredményeken keresztül a világ számos országában végzett Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás. A gazdaság hanyatlása, a pénzügyi piacok mélyrepülése, a vállalkozások tömeges megszűnése, valamint a munkanélküliség emelkedése külön-külön is óriási kihívást jelent, de e hatások együttese új stratégiákat követel mind a munkaadók és a munkavállalók, mind az állam részéről. Ehhez képest a kutatásban részt vett munkavállalók csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van tartalékterve, illetve mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik előre átgondolt, felépített stratégiával arra az esetre, ha már a tervezett nyugdíjba vonulást megelőzően kénytelen lenne abbahagyni a munkát. A statisztikát súlyosbítja, hogy 36 százalék, vagyis minden harmadik megkérdezett úgy látja, munkaadója nem is segíti a nyugdíjra való felkészülését. A megkérdezett munkavállalók 52 százaléka mondta azt, hogy jelenleg részesül valamilyen munkahelyi nyugdíjprogramban, igaz, ez nem feltétlenül jelent munkaadói hozzájárulást. Ezen adatok tükrében nem meglepő, hogy 2020-ban az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) nem tudott elmozdulni a 0-tól 10-ig terjedő skála – közepes szakaszát jelentő – 6-os értékéről, és ezen mutatószám javulása a közeljövőben feltehetően nem is várható, hiszen a mostani, koronavírus okozta gazdasági válsághelyzetben a munkaadók számára már önmagában a jövedelmezőség fenntartása is rendkívüli kihívást jelent, sőt, jelentős részük elbocsátásokra kényszerül. Mindez hosszútávú kockázatokra is rávilágít, különösen annak tükrében, hogy – a felmérés adatai szerint – a dolgozók majdani nyugdíjjövedelmük 24 százalékát a munkaadók által üzemeltetett munkahelyi nyugdíjkonstrukcióktól remélik. Ugyanakkor az is fontos tényező, hogy az állami nyugdíjrendszerek kihívásai miatt az egyénekkel szemben is fokozódik egyfajta elvárás, miszerint vegyék ki jobban a részüket nyugdíjaskori jövedelmük előteremtéséből. A jelentés szerint éppen ezért a munkaadóknak, még a koronavírus-járvány jelentette nehéz helyzetben sem szabadna megfeledkezniük arról, hogy sokszor akár aprónak tűnő, a dolgozóik életében mégis meghatározó jelentőségű intézkedéssel segíthetik munkavállalóikat: például szakképzéssel, vagy oktatással. Ez amellett, hogy alapvető munkaadói érdek, az állam számára is hasznos. A 2020-as adatokból az is kiderül, a dolgozók mindössze 34 százaléka tervez úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérésével egy csapásra felhagy a munkával és nyugdíjba vonul, 57 százaléka fokozatos nyugdíjba menetelre számít, valamint arra, hogy valamilyen formában nyugdíjas éveiben is dolgozni fog. A nyugdíjas korukban dolgozni szándékozók fele ezt nem anyagi, illetve megélhetési okokkal indokolta, hanem azzal, hogy idősebb éveiben is aktív szeretne maradni és nem akar szellemileg leépülni. A legtöbben úgy látják, nyugdíjasként a jelenlegi jövedelmük durván kétharmada biztosítaná számukra a kényelmes öregkort, ám a megkérdezettek csupán egynegyede érzi úgy, hogy jó úton halad ennek elérése érdekében. Bár a munkavállalók több mint fele igényelné, hogy a korhatár betöltésekor fokozatosan menjen nyugdíjba, mindössze 24 százalékuk érzi úgy, hogy jelenlegi munkahelyén az idősebb korosztály számára is kínálnak megfelelő munkaköröket, és csupán 28 százalékuk mondhatta el munkaadójáról, hogy megteremtette annak lehetőségét, hogy a dolgozói idővel teljesről részmunkaidősre váltsanak. A válaszadók egyharmada (33 százalék) azonban úgy látja, munkaadója semmit nem tesz a többgenerációs munkahely megteremtéséért – pedig akkor akár élete későbbi szakaszában is folytathatná a munkát. Mindez felveti a foglalkoztatási és nyugdíjjuttatási hordozhatóság szükségességét: a válaszadók 58 százaléka egyetért azzal, hogy az „életre szóló munkahely” ma már a múlté.  

360,75 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 08:19
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült kissé a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót 360,75 forinton jegyezték kedd reggel fél nyolckor, szerény emelkedéssel a hétfő esti 360,39 forintos jegyzéshez képest.
Hasonló mértékben emelkedett a dollár és a svájci frank jegyzése is kedd reggelre. A dollárt 305,99 forinton jegyezték 305,76 forint után, a svájci frankot pedig 334,49 forinton 333,97 forint után.
A forint kedd reggeli árfolyamán az év eleje óta az euróval szemben 9 százalékkal, a dollárral szemben 3,5 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 9,7 százalékkal gyengült.