Nagyot tévedünk, ha a dizájnt a mindennapoktól távoli, megfoghatatlan fogalomként képzeljük el, hiszen a szék, amin ülünk, az ágy, amin alszunk, a telefon a kezünkben, vagy bármely más tárgy is tervezői munka eredménye. A dizájn sokszínűségét és jelenlétét tudatosítja évről évre a Budapest Design Week, amely idén hibrid formában, az online és az offline térben valósul meg október 11-ig. Megnyílnak az alkotók stúdiói, szerveznek workshopokat és bejárható tárlatokat, míg az esemény internetes felületein videókkal, beszélgetésekkel, kattintható kiállításokkal találkozhatunk. A hazai kreatív ipar fesztiváljának fókuszában ezúttal a körforgásos gazdaság és a fenntartható dizájn áll – e témát vizsgálja a Nincs kiszállás! design körforgásban online kiállítás is, amely hazai projekteket mutat be –, s a járványhelyzetből adódó kihívások, lehetőségek is megjelennek.
A hagyományoknak megfelelően az esemény keretében jelentették be a Magyar Formatervezési Díj és a Design Management Díj nyertes munkáit, amelyeket a közönség szintén online láthat. A formatervezés terén kiállított munkák közt megtalálható a ZigZag mászófalrendszer, a Bíró László golyóstolla inspirálta Birosign elektronikus toll, vagy a SLÉ rétegelt lemez szánkó. Míg az üzleti pályázaton elismerést kapott például az Erzsébet-téren is látható Wamp Design Vásár, vagy a színes táskáiról ismert YKRA Design Kft.
A lámpák évtizede
A Formatervezési Díj egyik díjazottja az olasz Luceplan által gyártott ILLAN függőlámpa, melynél az összhangban lévő megjelenésen és funkción túl a környezettudatosságra való törekvés is megjelenik, miközben a tárgy, ahogy neve is sugallja, a pillanat megélésére buzdít. A jelenleg Dániában élő Horváth Zsuzsanna diplomamunkaként született ötletéből fejlesztette tovább a terméket, amely a kortárs dizájn egyik legkedveltebb területén kapott helyet. A lámpák tervezése sokakat megihlet, noha a tervező lapunknak elmondta, számára az anyagokkal való kísérletezés és a lézervágásos technika volt az elsődleges érdeklődés, ezt követte az elképzelés, hogy olyan tárgyat szeretett volna megalkotni, ahol a funkció is lényeges. Ugyanakkor érzékeli a világítótestek iránti megnövekedett tervezői érdeklődést – mondhatnánk szerinte úgy is, ez a „lámpák évtizede” –, s úgy véli, e kérdésben a vásárlói igény is befolyásoló tényező. – Úgy látom, a bútoroknál visszajönnek a klasszikusok, de a kiegészítők, lámpák terén talán szívesen próbálnak ki modernebb darabokat az emberek. A világítástechnika fejlődése is szempont, de hozzájárulhat a jelenséghez, hogy igény lett különböző funkciókra is, és nem elhanyagolható, hogy a fény szerepe az ember életében elengedhetetlen – hangsúlyozta.
Kiemelte, a dizájn szerepét nem csak az esztétikumban, a funkcionalitásban is látja. – Fontos lenne, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a mindennapokban a service-design, a szolgáltatások tervezése: például működjön jól egy alkalmazás, amivel buszjegyet lehet venni. Mindenhol ott van a dizájn, csak nem mindenki foglalkozik vele annyit, vagy épp luxus dologként tekint rá; én azonban nem gondolom, hogy csak luxus lehet. Bár a lámpa is oda tartozik, igyekszem racionális áron elérhető termékeket is készíteni. Nem mindenki osztja a véleményemet, de szerintem az IKEA jó példa erre: más logika és gyártástechnológia mentén kínál sokaknak elérhető tervezői darabokat – részletezte az alkotó, s megemlítette, noha annak karakterjegyek, amelyek egy tárgyat luxus-kategóriába sorolnak, gyakran a forgalmazó portfóliója dönti el, kiket céloz az adott termék.
Az új Rubik-kocka?
A terv kategóriában megosztott díjat adtak át: a Birosign mellett Szabolcs János munkája, a LavosBall kapott elismerést, amely izgalmas megjelenésével könnyen a néző szívébe lopja magát. A terv-fázisban lévő tárgyat sokan az új Rubik-kockaként emlegetik, noha a tervező szerint amellett, hogy ez megtisztelő, nehézséget is okoz a LavosBall számára. – Az összehasonlítás miatt gyakran prekoncepciók alakulnak ki a fejekben; sokan megijednek egy logikai játék láttán, és azt mondják, ez nem nekik való, mivel túl sok időt, energiát foglalna le. Ha innen nézzük, a játék ezáltal bekerül egy kondicionált gondolkodási körbe, ami viszont nem hozza el azt, hogy az ember élményszerűen megismerkedhessen vele. Ráadásul, bár közlekedési eszköz mindkettő, míg az egyik busz, a másik hidroplán, más világ: akinek a kezébe adom, azonnal felismeri, hogy mást csinál, mint a kocka – részletezte.
Úgy véli, a logikai játékokban az az igazán érdekes, hogy ha a játékos megtanul egy tánclépést, és megoldja a játékot, két dolog történik: sikerélménye lesz, viszont azonnal eltűnik a kihívás, elvész az újdonság varázsa. – Ám ebben a játékban van még egy feltett kérdés, egy „húsvéti tojás”, amely csak egy másik útvonalon található meg, ezért legalább kétféle lehetőséget kínál. A labda emellett egészen más gondolkodást igényel, különös bűvésztrükkre hasonlít, mivel két alaphelyzete van, nincs középpontja, és nincsenek benne derékszögek. Azt vettem észre, utóbbi lekorlátozza a gondolkodásunkat, hiszen a természetben is kevés derékszöget látunk, minden ilyen forma emberi beavatkozásból ered – hangsúlyozta. A tárgy jelenleg terv, ám a későbbiekben közösségi finanszírozással szeretnék megvalósítani, amihez nélkülözhetetlen, hogy minél többen megismerkedjenek vele, jegyezte meg az alkotó, kiemelve, a csapatmunkában és az összefogásban hisz. A véleményezésben is számít másokra: szívesen fogadják a látogatókat stúdiójukban, ahol bárki kipróbálhatja a színes tárgyat, és átadhatja magát a játék örömének.
Covid-19 vs. dizájn
Az eseménysorozat egyik kiemelt témája a koronavírus-járvány tervezőkre gyakorolt hatása, amelyhez mások mellett A karantén gyümölcsei elnevezéssel márciusban indult Facebook-csoport résztvevő alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás is csatlakozik: a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület galériájában Andrási Edina, Botos Balázs, Grünfelder Judit, Horn Enikő, Józsa István, Kalicz Klára, Kiskéry Dániel, Lakatos Ábel, Molnár Réka, Papp-Vid Dóra, Söptei Eszter, Szabó Edit, Szakács Barnabás és Szipl Mara alkotásait láthatják az érdeklődők. Koós Daniella formatervező, a projekt ötletgazdája és a kiállítás kurátora arról számolt be lapunknak, mivel már a kezdetekben érezhető volt, hogy gazdasási változás követi majd a járványt – amely a termékvilág művészeit is érinti –, ezért a csoport azzal a szándékkal jött létre, hogy az alkotók egymást támogatva megoldásokat találjanak arra, miként tudnak majd érvényesülni egy valószínűleg beszűkült, árérzékeny piacon. – A magyar dizájn nem arról híres, hogy egyből tudna reflektálni egy ilyen helyzetre, de úgy érzem, ez most sikerült – tette hozzá. Kiemelte, a kiállításon bemutatott munkák két markáns irányt képviselnek: egyes alkotóknál teret kaptak az új reflexiók és látásmódok, illetve a technikai kísérletezés, míg mások a termékeik minél professzionálisabb, fenntarthatóbb technológiai megvalósításán dolgoztak.
Előtérbe kerültek a kézműves termékek, amelyekben a felszabadult idő miatt jobban el lehetett mélyülni, hangsúlyozta Koós Daniella. – Született például növényi festékkel festett selyemsál kollekció, amihez az alkotó maga főzte ki a festéket. Akadt tervező, aki a hirtelen támadt kenyérsütő kedvre reflektálva kenyérsütő edényeket kezdett el tervezni és készíteni; vannak kerámiák, amelyek kifejezetten terápiás kísérletezés céljával készültek; és többen a szorongásra reagáltak grafikai, vagy artisztikusabb üvegművészeti munkáikkal – részletezte. Másrészt, azok a tervezők, akik jellemzően professzionális termékeket készítenek, jobban el tudtak merülni az adott terület technológiai kihívásaiban, jegyezte meg a kiállítás kurátora. – Idő hiányában gyakran nem jut idő mélyebben átgondolni részleteket, ezért elsősorban a vásárlói visszajelzésekkel együtt alakulnak a termékek, ám most maguk az alkotók tudták kipróbálni azokat, ezáltal jobb megoldásokat elérve. S különösen fontos, hogy születtek olyan ipari formatervezési kísérletek is, amelyek valódi innovációt jelentenek: ilyen például egy lámpa-hajlító gép, amely hosszú távon is megkönnyíti a helyi előállítást.
A járványhelyzet inspirálta friss projektek közül többel online videókban is találkozhatunk. Ezek közé tartozik a Histheory társasjáték, amely alternatív módon láttatja a történelmet; vagy a Happiness Poster hangulatnaptár, melyen a napi érzelmeinket monitorozhatjuk, és szintén rendhagyó projekt Miklósi Ádámé, amelynek funkciója megjelenésén is túlmutat: egy elemből, néhány mozdulattal elkészíthető arcpajzsot hozott létre. A dizájntárgyból több ezer került hazai egészségügyi intézményekhez, s mivel az alkotó a formatervet nyílt forráskódú adatbázisban elérhetővé tette, világszerte is találkozhatunk vele.
