Szijjártó: Konszenzust tárgyalással szoktak létrehozni, nem pedig fenyegetőzéssel és zsarolással

A magyar külgazdasági és külügyminiszter fehérorosz és nigériai tárcavezetőkkel egyeztetett.

A fehérorosz és a nigériai külügyminiszterrel egyeztetett kedden telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Facebook-bejegyzésében a politikus közölte, hogy először Uladzimir Makej, a fehérorosz diplomácia vezetője kereste, akivel kifejezetten jó személyes viszonyt ápol, és a kölcsönös tisztelet miatt őszintén tudnak beszélni.

Hozzátette, „Belarusz részese az Európai Unió Keleti Partnerség programjának, és nem tehetünk úgy, mintha nem lenne geopolitikai aspektusa az ott zajló eseményeknek”.

Szijjártó Péter szerint fontos lenne, hogy létrejöjjön a széles körű társadalmi párbeszéd Fehéroroszországban, mert csak ez eredményezhet az ottani alkotmányos keretek közt létrejövő megoldást.

Ezután a magyar diplomácia vezetője Geoffrey Onyeama nigériai külügyminiszterrel egyeztetett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgató-választásáról. Közölte, Magyarország a beleegyezését adta ahhoz, hogy a választás második körében az Európai Unió egységesen a koreai és a nigériai jelöltet támogassa.

Szijjártó Péter szerint jogilag rendkívül ingatag módon az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegetett mindenkit, akinek más véleménye volt, holott sem a kenyai, sem a brit jelölttel szemben nem tudtak felhozni komolyan vehető szakmai ellenérveket.

Végül Magyarország úgy döntött, hogy beáll a közös álláspont mögé.

– Annál is inkább, mert annak része lett a koreai kereskedelmi miniszter támogatása is, akit jól ismer és sokra tart, illetve azt az országot képviseli, amelyből a legtöbb beruházás érkezett tavaly Magyarországra – tette hozzá a miniszter, megjegyezve, mindezzel együtt az eljárás nem vált az Európai Unió nagyobb dicsőségére.

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta rendszeresek a kormányellenes tömegmegmozdulások. A hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka a voksok 80,1 százalékát kapta, az ellenzék szerint azonban csalás történt. A tiltakozásokra a rendőrség brutális erőszakkal válaszolt. Az elnökválasztás eredményét a feltételezett csalás miatt több ország sem hajlandó elismerni, a rendőri erőszak miatt pedig az Európai Unió úgy határozott, hogy szankciókkal sújtja azokat, akik felelősek a brutalitásért. Lukasenka azonban nem került fel a szankciós listára.