Előfizetés

Véget érhet a cammogás az Örs vezér tere-Pillangó utca közötti metrószakaszon

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.08. 08:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Népszava úgy értesült, most már valóban közel a megoldás. A BKV szoftvermódosítást rendelt meg a vonal vonatvezérlési és biztonsági rendszerét szállító Siemenstől.
Lassan négy éve, hogy az M2-es metróvonal Örs vezér tere-Pillangó utca megállók közötti felszíni szakaszán sebességkorlátozást rendelt el a BKV. Az adott pályaszakaszon a legnagyobb megengedett sebesség elméletileg 70 km/h lenne, de a 2016 decemberében bekövetkezett baleset miatt azóta is cammogva járnak a szerelvények az utasok nagy bosszúságára.  Egyébként a balesetben érintett, de felelősségüket azóta is tagadó metróvezető, illetve a forgalomirányító ellen idén januárban vádat emeltek, az első tárgyalás novemberben lesz. Mint emlékezetes, 2016 decemberében az egyik szerelvény megcsúszott és fékezés közben nekiment egy másik, megállóban álló metrónak: öten súlyosan, tizenhatan pedig könnyebben sérültek meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedésbiztonsági Szervezete (KBSZ) egy évvel a baleset után hozta nyilvánosságra a jelentését, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg a BKV-nak a további balesetek elkerülése érdekében. A BKV akkor azt közölte, hogy már meg is kezdték az ajánlások végrehajtását. Azt ígérték, 2018 januárjában megkezdik a sínfűtés telepítését, új eljárási rendet dolgoznak ki és léptetnek érvénybe a kedvezőtlen időjárási-, vagy egyéb körülmények következtében kialakult kerékmegcsúszás vagy kerékfelpörgés esetére. De egyúttal azt is közölték, hogy csak akkor oldják fel a sebességkorlátozást, ha minden szükséges módosítással végeztek. Azóta eltelt újabb két év.  A Népszava úgy értesült, most már valóban közel a megoldás. A BKV szoftvermódosítást rendelt meg a vonal vonatvezérlési és biztonsági rendszerét szállító Siemenstől. A projekt a tavaszi vírushelyzet okán bevezetett franciaországi korlátozások miatt három hónapot csúszott, s bár ebből a Siemens menet közben valamennyit lefaragott, azért kihatással van a végső határidőre. Most folyik a szoftvermódosítás hatósági engedélyezési eljárása, amit az üzembe helyezés követ várhatóan november 20-án. Ennek időigénye nagyjából egy hónap. A határidők persze csak akkor tarthatóak, ha nem vezetnek be a vírushelyzet miatt újabb korlátozásokat, amelyek ellehetetlenítenék az eljárás lefolytatását. A sínfűtési rendszert már 2018-ban kiépítették a felszíni pályaszakasz 150 méteres hosszán, amely jelenleg is működik. A sikeres tesztidőszak lezárása után döntés született a rendszer kibővítéséről is. Az ehhez szükséges versenyeztetési eljárás azonban egyelőre kezdő fázisban van. A Népszava megkérdezte a BKV-t a sebességkorlátozás feloldásának pontos idejéről is, a közlekedési cég azt válaszolta, „az M2 alapmenetrendjének visszaállítása a sikeres tesztek lefolytatását követően történhet meg.”

A Fidesz talárjában

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2020.10.08. 07:40

Fotó: Népszava
Regnáló alkotmánybírót jelölt az államfő a Kúria elnöki posztjára, pedig az Európai Bizottság jogállami jelentésében kifogásolta az eljárást.
Holnap hallgatja meg az Országos Bírói Tanács (OBT) a Kúria elnöki posztjára jelölt Varga Zs. András alkotmánybírót. Az OBT várhatóan nem támogatja Áder János jelöltjét, hiszen a tanács épp legutóbbi ülésén kezdeményezett az Országos Bírósági Hivatal elnökénél törvénymódosítást, hogy az Alkotmánybíróság (AB) azon tagjai, akik alkotmánybíróvá választásuk előtt nem voltak bírók, kizárólag pályázat útján nyerhessék el bírói kinevezésüket. Az OBT szerint az alkotmánybírói és a bírói poszt összeférhetetlenségének tavaly év végi megszüntetése sértheti a bírói függetlenséget. Ám bármit is lép az OBT, annak vajmi kevés hatása lesz Varga megválasztására, hiszen a szükséges kétharmados többség meglesz a parlamentben: a kormánypárti képviselők támogatni fogják Áder jelöltjét. Varga jelölése azért vált szükségessé, mert Darák Péter, a Kúria jelenlegi elnökének mandátuma december 31-én lejár. Úgy tudjuk, a kormánnyal sok esetben szembe menő Darák az Európai Unió Bíróságán váltaná a magyar tagot, a 2004 óta ott bíráskodó Juhász Endrét. Az akadályokat Varga útjából egy tavalyi bírósági salátatörvény hárította el, ami lehetővé tette, hogy az Ab-tagok kérelmezzék bírói kinevezésüket az államfőnél – nyolc Ab-tag, köztük Varga élt ezzel a lehetőséggel, Áder pedig júliusban ki is nevezte őket –, illetve azt is, hogy a távozó alkotmánybírók pályázat nélkül kúriai bírói tisztségbe kerüljenek. Ezen felül még egy további személyre szabott törvénymódosításra volt szükség Varga jelöléséhez: korábban a jogszabály ötéves bírói szolgálati viszonyt írt elő a kúriai elnöki poszt betöltésének feltételeként, ma már a szolgálati jogviszony számításakor – egyebek közt – az alkotmánybírói éveket is figyelembe kell venni. Fleck Zoltán szerint már a jelölést megelőzően tudni lehetett, hogy Vargára szabták a szabályozást: a NER régi kipróbált káderéről van szó, már az első Orbán-kormány idején Polt Péterrel együtt került a Legfőbb Ügyészségre, s lett botrányosan fiatalon – a politikai megbízhatóság alapján - legfőbbügyész-helyettes. Varga tudományos munkája az elmúlt tíz évben a „történeti alkotmányra” és az alaptörvény védelmére koncentrálódott. Felvetésünkre, hogy a jelölt korábbi megnyilatkozásaiban nyitva hagyta az államforma kérdését, s nem zárkózott el a legitimizmustól, az „Apostoli Királyság” visszaállításának gondolatától, Fleck azt mondta, ebből is látszik, hogy a NER ideológiai felépítményének egyik atyjáról van szó. Az a gondolat például, hogy a szuverenitásra hivatkozva lehet védekezni az Európai Bíróság ítéletei ellen, vagy hogy a „történeti alkotmány” mindenre választ ad, s a bírói függetlenség is ebből ered, Varga nézeteit tükrözi. Olyan valaki lehet most a Kúria elnöke, mondta Fleck, aki visszaszorítaná a bírói kar jogértelmezési szabadságát, miközben a Kúria hivatalos feladata a bírói kar jogértelmezési munkájának koordinálása. A Kúria elnöke erőteljesen meghatározza az ügyelosztási rendet, és jelentős szerepe van a kúriai bírák kiválasztásában. Kérdésünkre, hogy van-e jelentősége annak, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése épp a minap kifogásolta az Ab-ról a Kúriára vezető kiskaput, az ELTE professzora azt mondta, a kormánypártok láthatóan magasról tesznek erre, s csak azért is a kifogásolt módon jelölnek kúriai elnököt. Pedig, tette hozzá Fleck, a kúriai bírók között is találhattak volna lojális jelöltet.

Mélyponton a főállású pedagógusok száma

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.08. 07:20

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A szakszervezet szerint a pályaelhagyás, az elöregedés és az utánpótlás hiánya is gondot jelent a szakmában, ahol egyre nagyobb gondot okoz a tanárhiány.
Az elmúlt húsz évben soha nem volt olyan alacsony a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, mint a 2019/2020-as tanévben – derült ki a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) adataiból. Ekkor összesen 149 362 főállású pedagógus dolgozott a hazai oktatási intézményekben, ami több mint kétezer fős csökkenést jelent a 2018/2019-es nevelési évhez képest, és mintegy ötezerrel kevesebb, mint a 2016/2017-es tanévben. A statisztikákból ugyanakkor az is látszik, hogy a főállású pedagógusok száma hullámzó tendenciát mutatott az utóbbi években. Az első, jelentős mértékű visszaesés még 2006 után volt: 165 ezerről 2007-re 157,2 ezerre, 2012-re pedig már 149,8 ezerre csökkent a tanárok száma. Egy évvel később, 2013-tól viszont újból bővült a pedagógusok köre. Az enyhe növekedés 2016-ig tartott, az ezt követő években ismét egyre kevesebb pedagógus dolgozott főállásban oktatási intézményekben – a negatív rekord az előző tanévben dőlt meg. 
A 2006-ot követő mélyrepülést Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azzal magyarázta, hogy az óvodák, iskolák többsége ekkor még önkormányzati fenntartásban működött, a települések alulfinanszírozottsága miatt viszont jelentős részük eladósodott 2006 és 2010 között. Ez pedig oda vezetett, hogy sok intézményt be kellett zárni, össze kellett vonni, ami pedagógus álláshelyek megszűnését jelentette. A 2010-es kormányváltást követő központosításnak is az volt az egyik elsődleges indoka, hogy hasonló ne történhessen. 2013-tól már állami szintre került a köznevelési rendszer fenntartása, az önkormányzatoknál csak az óvodák maradtak. Ekkortól vezették be a pedagógus életpályamodellt is, ami béremeléssel járt, Totyik Tamás szerint ez lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy ismét emelkedni kezdett a főállásban dolgozó pedagógusok száma. – Ez nem tartott sokáig, a kollégák hamar ráeszméltek, hogy a béreknél jelentősebb mértékben emelkedtek a kötelező óraszámok és más többletfeladatok – mondta a PSZ alelnöke. Arra is emlékeztetett: 2015-től a fizetéseket elszakították a mindenkori minimálbértől, az illetmények számítási alapja egy azóta is változatlan vetítési alap lett. Ez azzal járt, hogy a pedagógusbérek fokozatosan elveszítették értéküket, egyre távolabb kerültek a diplomás átlagkeresettől. A munkaterhek viszont nem csökkentek. Totyik Tamás szerint egy pályakezdő pedagógus pótlékokkal együtt ma bruttó 230 ezer forintra számíthat, míg a diplomás átlagbér bruttó 340 ezer forint. A szakszervezet szerint az is aggasztó, hogy miközben újból erősödik a pályaelhagyás a pedagógusok – legfőképp a fiatalok – körében, utánpótlásból sem lesz elég: idén harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók száma az elmúlt öt év arányaihoz képest. De valószínűleg még az idén felvett mintegy 6400 elsőéves pedagógushallgató közül sem helyezkedik el mindenki a diploma megszerzése után a nevelés-oktatásban. Holott a PSZ számításai szerint a következő öt évben legalább hatezer pedagógus megy nyugdíjba. Ezt alátámasztja, hogy a pedagógusok korfája is elöregedést mutat: a Magyar Tudományos Akadémia oktatási kiadványa szerint a 2008-2018 közötti időszakban az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra nőtt. Ezzel egyidőben a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya 9-ről 6 százalékra, a 30-39 éves korcsoporté pedig 27-ről 18 százalékra csökkent.