Előfizetés

Vaksághoz vezethet a rövidlátás

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.10.08. 13:02

Fotó: GARO / Phanie / AFP
Egyre gyakoribb, hogy egy családi fotón nem a nagymama, hanem az unoka szemüveges. A látás világnapját 2000 óta október második csütörtökjén tartják.
Ami megvan, aminek az elvesztésének fenyegető voltát nem érezzük, azt hajlamosak vagyunk természetesnek tekinteni. Különösen igaz ez az érzékelésünkre, a látásunkra vagy a hallásunkra, amit a legtermészetesebb dolgok közé sorolunk egészen addig, amíg minden rendben van velük. A statisztikák szerint Magyarországon évente minimum több száz, egyes becslések szerint azonban akár 6000 alkalommal következik be látásvesztés vagy súlyos látásromlás – olvasható a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) közleményében.
Több krónikus betegség előbb-utóbb a látást is befolyásolja. Legismertebb ezek közül a cukorbetegség (diabetes), amely akár teljes vakságot is okozhat. Az érrendszer károsodása, a keringés megbetegedései is súlyos látássérültséghez vezethetnek, ahogy a dohányzás és a nagymértékű alkoholfogyasztás is. Számos szembetegség következménye is lehet súlyos látásvesztés vagy teljes vakság. Bár ezek többsége idős korban jelentkezik, fiatalként is érdemes odafigyelni szemünk egészségére.
"Ha pedig már nem javítható a látás, akkor sem csupán a beletörődés a megoldás. A látássérült emberek mindennapjait számos szolgáltatás, korszerű technológia és praktikus megoldás könnyíti meg. Az informatika kinyitja a világot, sokszor pótolva az elvesztett vizualitást" – írták. Hozzátették, az MVGYOSZ online hangoskönyvtára a látássérült emberek számára is hozzáférhetővé teszi az olvasás élményét, a Távszem szolgáltatás pedig a fizikai távolságokat áthidalva nyújt segítséget bárhol, bármikor. A BlindShell magyarul beszélő, nyomógombos okostelefon azok számára is kényelmes megoldást jelent az infokommunikációs technológiák előnyeinek kiaknázására, akik koruknál vagy mozgáskoordinációs problémáiknál fogva idegenkednek az érintőképernyős eszközöktől. A segédeszközboltban speciális felszerelésekhez lehet hozzájutni, amelyek használatát az MVGYOSZ megyei és regionális tagegyesületeinél, illetve a látássérült személyek elemi rehabilitációját biztosító szervezeteknél ingyenesen lehet elsajátítani – olvasható a közleményben.
A látás világnapja (World Sight Day), amelyet 2000 óta október második csütörtökjén tartanak, és az egész októberben, sőt, mint megírtuk, a koronavírus-járvány miatt idén év végéig tartó látás hónapja kampány ingyenes szemészeti szűrővizsgálatokon való részvételre ad lehetőséget, ami a tüneteket még nem okozó, korai stádiumban lévő szembetegségek felismerésében segíthet. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet, hogy a vakság 80 százaléka megelőzhető, illetve gyógyítható, és hogy a kormányok és különböző szervezetek fordítsanak nagyobb figyelmet a megelőzésre.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Ügynökség (International Agency for the Prevention of Blindness, IAPB) globális kezdeményezést indított az elkerülhető vakság megelőzésére, amihez számos ország - a Magyar Szemorvostársaság 2001-ben - csatlakozott. Az idei világnap szlogenje: Remény a Láthatáron (Hope in Sight). 
2020-ban világszerte 
  • legalább 2,2 milliárd embernek van látásromlása. Ezek közül legalább 1 milliárd esetében ez megelőzhető lett volna.
  • 2,6 milliárd ember rövidlátó, ebből 312 millió 19 év alatti gyermek.
  • emberek milliói élnek olyan szemproblémákkal, amelyek növelik a látásvesztés kockázatát.
  • 196 millió ember él életkorral összefüggő makuladegenerációval.
  • 146 millió ember él cukorbeteg retinopatiával.
  • 76 millió ember él zöldhályoggal (glaukómával).
  • 2,5 millió ember él trachoma fertőzés miatti szemfelszín hegesedéssel.
  • 277 millió ember él magas fokú rövidlátással.
Napjainkban ugyan még a szürkehályog a látásvesztés fő oka, de alig húsz év múlva a cukorbetegek közül kerül majd ki a legtöbb vak ember. Világszerte drámaian nő ugyanis a diabéteszesek száma, hazánkban már most is nagyjából nyolcszázezer-egymillió diagnosztizált és ugyanennyi fel nem ismert cukorbeteg él, a vak vagy súlyos látássérült cukorbetegek száma pedig meghaladja a 32 ezret.

Egyre gyorsabban terjed a rövidlátás

Napjaink egyik leggyakoribb és egyben az egyik leggyorsabban terjedő szemészeti problémája a rövidlátás (myopia), ami súlyos formájában látásromláshoz, vaksághoz vezethet – figyelmeztetett a Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért.
2017-ben a Földön élő emberek 23 százaléka volt rövidlátó, de a jelenlegi növekedési tendenciák alapján 2050-re az előfordulás már 50 százalékra növekedhet. A Távol-Keleten jelenleg a fiatalok 90-95 százaléka rövidlátó, és ezen belül a látásvesztéssel fenyegető nagyfokú rövidlátóság előfordulása is 1-2 százalékról 20-ra nőtt. 
Ezek a tendenciák már Európában is megfigyelhetők, a „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” keretében a 2014-2019 között vizsgált több mint 80 ezer személy 51 százaléka volt rövidlátó. Az adatok szerint a fiatalabb korosztályokban (23-40 évesek között) a rövidlátóság 3,3-szor gyakoribb, mint a 60 évesnél idősebbek között. Ez azt jelenti, hogy 
nemsokára a családi fényképen jellemzően már nem a nagymama, hanem az unoka lesz szemüveges.

Megelőzhető

A rövidlátás kialakulása megelőzhető, illetve a betegség romlása is lassítható. Ehhez a szakemberek több szabadidős programot ajánlanak, mert ha túl sokat vagyunk zárt térben, a szemnek nincs lehetősége „messzire tekinteni” és természetes fényben lennie. Érdemes csökkenteni a monitor, tablet, telefon előtt töltött időt, a jelenleg érvényes szakmai ajánlás alapján 30 percenként meg kell szakítani a közelre nézést.
A Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért egész napos szűrővizsgálatot szervez Kecskeméten.

Leonardo da Vinci elveszettnek hitt freskója nem is létezett

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.08. 11:41
Palazzo Vecchio
Fotó: TIZIANA FABI / AFP
Megbízták ugyan az Anghiari csata megfestésével, de az előkészületekkel kapcsolatos problémák miatt el sem kezdte a munkát – derült ki egy kutatásból.
Leonardo da Vinci elveszettnek hitt legendás freskója, a firenzeiek katonai győzelmét ünneplő Anghiari csata valójában sosem létezett – állítja művészettörténészek egy csoportja, amely egy szerdán ismertetett publikációval befejezettnek nyilvánította az évszázadok óta tartó lázas hajszát a firenzei Palazzo Vecchio falán sejtett monumentális falfestmény után.
Az amerikai Virginiai Egyetem művészettörténésze, Francesca Fiorani vezette kutatócsoport szerint a nagy reneszánsz festő valóban megkapta élete legnagyobb megbízatását az Anghiari csata megfestésére, hozzá is látott az előkészületekhez, vázlatokat is készített a freskóhoz, de még csak el sem kezdte a festést az előkészületekkel kapcsolatos problémák miatt. A feljegyzések tanúskodnak a munka megkezdéséhez szükséges anyagok leszállításáról, ám ezek az alapanyagok csak a fal festéshez való előkészítésére szolgáltak, nem magára a festésre, és mivel a falat nem sikerült megfelelően előkészíteni, Leonardo nem is látott hozzá a festéshez.
Fiorani a firenzei Uffizi képtárban rendezett nemzetközi konferencián számolt be szerdán a kutatási eredményekről. A művészettörténész szerint kutatásuk egyértelműen cáfolja Maurizio Seracini híres olasz tudós elméletét, amely szerint Leonardo elveszett falfestménye a Palazzo Vecchio egyik nagytermének fala, egy csatajelenetet ábrázoló Giorgio Vasari-freskó mögött rejtőzik.
Seracini, a San Diegó-i Egyetem művészettörténész professzora 2008-ban jelentette be, hogy megoldotta az elveszett Leonardo-remekművet övező rejtélyt, meggyőződése szerint a freskót Giorgio Vasari (1511-1574) olasz építész, festő és művészettörténész rejthette el saját, a marcianói csatát ábrázoló falfestményével, hogy megóvja az 1503-ban elkezdett, de befejezetlenül maradt Leonardo-freskót.
A National Geographic Society negyedmillió dolláros pénzügyi támogatásával és az akkori firenzei polgármester engedélyével a professzor 2011-ben hat kis lyukat is fúrt a Salone dei Cinquecento keleti falába, és azt állította, hogy az 1563-ban készült Vasari-kép mögött ugyanolyan fekete festék maradványát találta meg, mint amilyet Leonardo Mona Lisa arcképéhez használt.
A kezdeti kutatási eredményeket azonban az olasz műemlékfelügyelet elégtelennek találta, és 2012-ben elrendelte az amúgy is hevesen vitatott falfúrás leállítását, a falat hosszú hónapokig elfedő állványzat elbontását. Seracini akciója - Vasari műve alaptalannak és károsnak tartott "meglékelése" - ellen annak idején 500 olasz és külföldi művészettörténész tiltakozott petícióban.
Az elveszett falfestményről utoljára a 16. században tettek említést. A freskót, amely állítólag háromszor nagyobb, mint Leonardo Utolsó vacsorája Milánóban, Benvenuto Cellini itáliai szobrász átütő erejű remekműként jellemezte. A festményhez készült néhány vázlat mindmáig fennmaradt.
Az Anghiari melletti ütközetben Firenze, Velence és a Pápai Állam egyesített seregei csaptak össze Milán hadseregével 1440. június 29-én. A hármas szövetség győzelme alapvető fontosságú volt Firenze politikai és katonai hatalommá válásához. Miután 1503-ban Piero Medici lemondott, és kikiáltották a Firenzei Köztársaságot, a város vezetése megbízta Leonardót, hogy a katonai győzelmet egy remekbe szabott műalkotással örökítse meg a Palazzo Vecchio Ötszázak termében.

Rekordáron kelt el egy T-rex csontváz (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.07. 16:49

Fotó: ANGELA WEISS / AFP
A 67 millió éves Stan 31,8 millió dollárért kelt el. Ezzel jelentősen túlszárnyalta a korábbi csúcstartót, Sue-t ugyanis 8,4 millió dollárért vették meg 1997-ben.
31,8 millió dollárért (9,7 milliárd forintért) árverezték el a világ egyik legteljesebb Tyrannosaurus rex vázát a Christie's aukciósház New York-i árverésén. Az óriásragadozó maradványainak becsült árát a szakértők 6-8 millió dollár (1,8-2,4 milliárd forint) között határozták meg. Az árverésen a kínált ár kevesebb mint két perc alatt elérte a 9 millió dollárt, majd csaknem negyed óra kellett ahhoz, hogy a három versenyben lévő gyűjtő közül kikerüljön a végső tulajdonos, aki 27,5 millió dollárt kínált a csontvázért. Az ehhez adódó egyéb díjakkal és jutalékokkal lett a teljes ár 31,8 millió dollár.
A 67 millió éves, négy méter magas, 12 méter hosszú példány a Stan nevet kapta. A szakértők szerint életében 7-8 tonnás lehetett, nagyjából 20 évesen pusztult el. Dél-Dakota államban, Buffalo közelében fedezték fel 1987-ben. A Black Hillsben lévő Geológiai Kutatóközpont munkatársai több mint 30 ezer munkaórát töltöttek a 188 csontból álló váz feltárásával és rekonstruálásával. Stanről a világ tucatnyi múzeuma készíttetett másolatot. A most eladott példány jóval túlszárnyalta az eddigi rekordtartót: a Sue néven számon tartott másik T-rexet 1997-ben 8,4 millió dollárért vásárolta meg a Sotheby's aukcióján a chicagói Field Természettudományi Múzeum.
Eddig csupán mintegy 50 T-rex egyed maradványai ismertek, az elsőt 1902-ben fedezték fel.