Előfizetés

Iskolai lázmérő: későn kérték, nem volt elég

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.09. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Olyan rohamtempót diktált a kormány az iskolai lázmérők szeptemberi beszerzésénél, hogy volt cég, amely nem is tudott annyi eszközt szállítani, mint amennyit vett volna tőle a kabinet – tudta meg a Népszava.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) – ahogy arról lapunk elsőként beszámolt – 600 millió forintot áldozott hőmérőbeszerzésre. Ezt a pénzt meglehetősen gyorsan kellett elkölteniük: noha a pedagógus szakszervezetek már a nyár végén kérték a kormányt, hogy lássa el hőmérőkkel az iskolákat, a kabinet ezt előbb elutasította, majd szeptemberben kapkodva döntött a beszerzés mellett, hogy október 1-re mindenütt legyen megfelelő eszköz. Végül három cég szállította le az összesen mintegy 41 ezer hőmérőt. Tóth Ákos, a Medirex vezérigazgatója és Andrényi Áron, a 3Med értékesítési vezetője is arról számolt be lapunknak: az ÁEEK meghívásos pályázat keretében, szeptember közepén kereste fel őket és szeptember 30-ig, azaz két hét alatt le is kellett szállítaniuk a megrendelt termékeket. A Medirex vezetője az árról és a darabszámról nem árult el részleteket, de azt közölte: az ÁEEK által tervezett teljes beszerzés csak egy részére tudtak szerződést kötni. Mint fogalmazott, „az elvárt rövid teljesítési határidőn belül ezt a mennyiséget tudtuk garantálni.” Ez erősíti azt a lapunkhoz eljutott információt, ami szerint ÁEEK 41 ezer hőmérőnél többet is vett volna, ha kap annyit Arról, hogy az iskolák tapasztalatai szerint a hőmérők pontatlanok, a lapunk által megkérdezett beszállítók azt mondták: hozzájuk nem érkezett ilyen panasz. Jelezték viszont, hogy a készülékek adott külső páratartalom, hőmérséklet és légnyomás mellett működnek pontosan, és az sem mindegy, milyen közel tartják a vizsgált személy homlokához a digitális hőmérőt.

Orvosvezénylés: igen, nem, talán

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.09. 06:40

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A jogszabályváltozás egyes részletei időzített bombát jelenthetnek az ellátásban – állítja az egészségügyi magánszolgáltatókat tömörítő egyesület.
Az orvostársadalom indulatát, meghökkenését érzékelve kármentésbe kezdett a kormányzat, amely azt sulykolja: az egészségügyieknek nem kellene félniük a kedden törvénybe foglalt új foglalkoztatási viszonytól. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón egyenesen arról beszélt, hogy olyan vitás kérdés nem merült fel, amelyet ezután ne lehetne rendezni, a részletszabályokat pedig az orvosi kamarával közösen dolgozzák ki. A leginkább bírált orvos-vezénylésről azt mondta: „Ez a szabály rendkívüli helyzetekre való, senki nem gondolkodik abban, hogy debreceni orvosokat a szombathelyi kórházba rendeljenek át.” A miniszter szerint például egy sok sérülttel járó vonat- vagy buszbaleset lehet indoka ilyen lépésnek. Arról viszont nem tett említést: minderről a törvényben nem esik szó, a jogszabály jelenlegi változata szerint bármikor vezényelhetők lesznek az orvosok.
A köz- és magánellátás radikális szétválasztásával kapcsolatban is megengedően fogalmazott a miniszter. Szerinte, ha egy orvos 4, 6 vagy 8 órában dolgozik egy intézményben, akkor az új bértábla mellett a kórház beleegyezésével lesz lehetősége magánpraxis folytatására. Csakhogy a törvény erről nem rendelkezik. Gulyás Gergely ugyanakkor kitért arra, hogy a részletszabályokat rögzítő kormányrendeletről egyeztetnek a Magyar Orvosi Kamarával (MOK). Novemberben valamennyi végrehajtási rendeletet el akarják fogadni. Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkár is igyekezett eloszlatni a kételyeket az új törvénnyel kapcsolatban. Arról beszélt: a törvény nem tiltja, hogy az orvos állami és magánpraxisban is dolgozzon – igaz, elismerte, hogy ennek részletszabályait még ki kell dolgozni. Érdekes, hogy a vezénylésről szólva – a kancelláriaminiszterrel szemben – ő már nem tett említést rendkívüli helyzetekről. Csak annyit mondott: „Kiszámítható megoldás kell arra, hogy akkor és ott legyen elég dolgozó ahol és amikor kell.” Ő sem mulasztotta el megjegyezni, hogy a munkában továbbra is számítanak a MOK javaslataira, de arra már nem tért ki: miért a „keretszabály” elfogadása után, és miét nem előtte egyeztettek erről. Az ágazati feszültségeket növeli, hogy az egészségügyi szakdolgozók is elégedetlenek. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szerint ugyanis a jogállási törvény éppúgy szűkíti az ők szabadságukat, mint az orvosokét, csakhogy ők nem kapnak ugyanolyan mértékű emelést. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter furcsán igyekezett nyugtatni a szakdolgozókat, amikor azzal érvelt, hogy ők is húsz százalékos béremelést kapnak novembertől. Azt azonban ott nem említette, hogy ez a jövedelem többlet nem a munkakörülmények radikális átalakításához kapcsolódik és nem is új eredmény, hanem egy 2018-ban elindított több lépcsős korrekció aktuális lépése. Lapunknak egy ápolónő azt mondta: „Ne csodálkozzon senki, ha ettől nem ájulunk el, és nem rohanunk aláírni a munkavállalói jogainkat csorbító új szerződést.”
A MESZK elnöke, Balogh Zoltán a szervezet közösségi portálján megosztott videójában jelentette be, hogy azonnal tájékoztató kampányba kezdenek. Lapunk úgy tudja, egyúttal felmérik, milyen tiltakozó akciót tudnak a vállalni tagjaik a jogszabály ellen. Elégedetlenek a háziorvosok is, mert ők kimaradtak a gyors béregyezségből. Gulyás Gergely nekik azt mondta: a kormány garantálja, hogy a bértáblánál rosszabbul ők sem kereshetnek. Hozzátette: „Ha valakinek egy bizonyos összeget nem ér el a fizetése, akkor azt az állam kipótolja.” Lapunk úgy tudja, hogy a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke hétfőn találkozik Gulyás Gergellyel. Csütörtökre újabb egészségügyi csoport jelezte elégedetlenségét. A magánellátókat tömörítő Primus Egyesület közleményében az áll: „A jogszabályváltozás egyes részletei időzített bombát jelenthetnek a közellátásban és a magánszolgáltatóknál egyaránt." Ezért – mint írták – átfogó egyeztetést sürgetnek az új jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletének részleteiről, "mielőtt az új szabályozás visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai ellátórendszer stratégiai pontjain.”

Október végétől lesz influenzaoltás

A koronavírus miatt meghalt 21 beteg, az elhunytak száma 898-ra nőtt, kórházban 804 COVID-os beteget ápolnak, közülük 56-an vannak lélegeztetőgépen – közölte az operatív törzs csütörtökön. Müller Cecília országos tisztifőorvos bejelentette: október 20-ától lesz elérhető a háziorvosi rendelőkben az influenza elleni térítésmentes védőoltás. Sz. A.

Ismét elítélték a Fidesz médiastrómanját

Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.09. 06:20

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Nem jogerősen másodszor is felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélte egy osztrák bíróság Heinrich Pecinát, a Népszabadság bezárásáért nagyban felelős Vienna Capital Partners volt vezetőjét.
Az úgynevezett Hypo-ügy három vádlottja egyikeként Pecinát először 2017-ben ítélték 22 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és 288 ezer euró pénzbüntetésre csalás miatt. A klagenfurti bíróság most az ítéletet 18 hónap – szintén felfüggesztett – börtönre és 144 ezer euró pénzbüntetésre váltortatta az ORF osztrák közszolgálati média szerint. Az ítélet még mindig nem jogerős. Tegnap volt négy éve, hogy Magyarország vezető politikai napilapját, a Népszabadságot bezárták, arra hivatkozva, hogy anyagilag veszteséges. A lap megszüntetésének módját a magyar bíróság utóbb két ítéletben is jogsértőnek minősítette.