A kormány rendezné az oroszokkal a metróvitát

A kormány több illetékese és a főpolgármester is megerősítette lapunk korábbi információját: a kabinet a választások óta tárgyal a fővárosi önkormányzattal arról, hogy átvegye Budapesttől a hármas metró kocsijait leszállító orosz Metrowagonmas felé fennálló, csaknem 7 milliárdos kötbérkövetelést.

A főváros és a kormány közötti tárgyalások tényét megerősítette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium sem tagadta a kötbér átvállalásáról szóló, a fővárossal folytatott tárgyalásokat. A tárca az írta lapunknak: „Az M3 metróvonalon közlekedő járművek felújítása a BKV és orosz partnere között létrejött szerződés alapján, fővárosi finanszírozásban történt meg. Arról sem döntés, sem megállapodás nem született, hogy állami szereplő a felek között kialakult jogvita rendezésében szerepet vállalna”.

– Valóban folynak tárgyalások, de azok lezárásáig nem kívánok semmit sem mondani az ügyről – mondta a Népszava érdeklődésére Karácsony Gergely főpolgármester, aki további részleteket nem közölt.

– Az engedményezés rendkívül egyszerű jogi aktus, a legtöbb jogi követelés átadható másik félnek, ha az hajlandó átvenni a követelést. A magyar joggyakorlatban is gyakran alkalmazzák, gondoljunk csak például a be nem fizetett szolgáltatói díjakból, elmaradó hiteltörlesztésekből adódó követelések eladására különféle behajtó cégeknek. Az engedményezésről természetesen értesíteni kell a másik felet is, de a hozzájárulása nem szükséges az ügylethez – világította meg a BKV Metrowagonmas iránti kötbérkövetelésének államra vagy valamely minisztériumra engedményezésének jogi hátterét Magyar György ügyvéd. Ez a BKV számára mindenképpen előnyös, hiszen biztosan a pénzéhez jut, méghozzá sokkal gyorsabban, mintha végig vinné a pert.

A kötbérkövetelés behajtására induló perben az engedményezés után a fővárosi közlekedési cég helyére lépő állam dönthet úgy, hogy peren kívül megegyezik a Metrowagonmassal. Vélhetőleg ez is a cél, hiszen így gyorsan lezárható a per, amely esetlegesen nem kívánt reflektorfénybe vonhatja az orosz gyártóval kötött üzletet. Ez az orosz cég számára is előnyös lehet hiszen a peren kívüli egyezségben jóval előnyösebb feltételeket alkudhat ki magának. Az állam számára a több milliárdos engedmény sem kivitelezhetetlen, mint ahogy a kötbér egészének elengedése sem. Mivel ezer szállal kötődünk Oroszországhoz – elég csak a Dunaferr-re, a paksi beruházásra, az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költöztetésére gondolni – nem kizárt, hogy az engedményezési aktus mögött politikai, diplomáciai célok húzódnak meg – vélelmezi Magyar György.