Az orvostársadalom indulatát, meghökkenését érzékelve kármentésbe kezdett a kormányzat, amely azt sulykolja: az egészségügyieknek nem kellene félniük a kedden törvénybe foglalt új foglalkoztatási viszonytól. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón egyenesen arról beszélt, hogy olyan vitás kérdés nem merült fel, amelyet ezután ne lehetne rendezni, a részletszabályokat pedig az orvosi kamarával közösen dolgozzák ki. A leginkább bírált orvos-vezénylésről azt mondta: „Ez a szabály rendkívüli helyzetekre való, senki nem gondolkodik abban, hogy debreceni orvosokat a szombathelyi kórházba rendeljenek át.” A miniszter szerint például egy sok sérülttel járó vonat- vagy buszbaleset lehet indoka ilyen lépésnek. Arról viszont nem tett említést: minderről a törvényben nem esik szó, a jogszabály jelenlegi változata szerint bármikor vezényelhetők lesznek az orvosok.
A köz- és magánellátás radikális szétválasztásával kapcsolatban is megengedően fogalmazott a miniszter. Szerinte, ha egy orvos 4, 6 vagy 8 órában dolgozik egy intézményben, akkor az új bértábla mellett a kórház beleegyezésével lesz lehetősége magánpraxis folytatására. Csakhogy a törvény erről nem rendelkezik. Gulyás Gergely ugyanakkor kitért arra, hogy a részletszabályokat rögzítő kormányrendeletről egyeztetnek a Magyar Orvosi Kamarával (MOK). Novemberben valamennyi végrehajtási rendeletet el akarják fogadni.
Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkár is igyekezett eloszlatni a kételyeket az új törvénnyel kapcsolatban. Arról beszélt: a törvény nem tiltja, hogy az orvos állami és magánpraxisban is dolgozzon – igaz, elismerte, hogy ennek részletszabályait még ki kell dolgozni. Érdekes, hogy a vezénylésről szólva – a kancelláriaminiszterrel szemben – ő már nem tett említést rendkívüli helyzetekről. Csak annyit mondott: „Kiszámítható megoldás kell arra, hogy akkor és ott legyen elég dolgozó ahol és amikor kell.” Ő sem mulasztotta el megjegyezni, hogy a munkában továbbra is számítanak a MOK javaslataira, de arra már nem tért ki: miért a „keretszabály” elfogadása után, és miét nem előtte egyeztettek erről.
Az ágazati feszültségeket növeli, hogy az egészségügyi szakdolgozók is elégedetlenek. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szerint ugyanis a jogállási törvény éppúgy szűkíti az ők szabadságukat, mint az orvosokét, csakhogy ők nem kapnak ugyanolyan mértékű emelést.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter furcsán igyekezett nyugtatni a szakdolgozókat, amikor azzal érvelt, hogy ők is húsz százalékos béremelést kapnak novembertől. Azt azonban ott nem említette, hogy ez a jövedelem többlet nem a munkakörülmények radikális átalakításához kapcsolódik és nem is új eredmény, hanem egy 2018-ban elindított több lépcsős korrekció aktuális lépése. Lapunknak egy ápolónő azt mondta: „Ne csodálkozzon senki, ha ettől nem ájulunk el, és nem rohanunk aláírni a munkavállalói jogainkat csorbító új szerződést.”
A MESZK elnöke, Balogh Zoltán a szervezet közösségi portálján megosztott videójában jelentette be, hogy azonnal tájékoztató kampányba kezdenek. Lapunk úgy tudja, egyúttal felmérik, milyen tiltakozó akciót tudnak a vállalni tagjaik a jogszabály ellen.
Elégedetlenek a háziorvosok is, mert ők kimaradtak a gyors béregyezségből. Gulyás Gergely nekik azt mondta: a kormány garantálja, hogy a bértáblánál rosszabbul ők sem kereshetnek. Hozzátette: „Ha valakinek egy bizonyos összeget nem ér el a fizetése, akkor azt az állam kipótolja.” Lapunk úgy tudja, hogy a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke hétfőn találkozik Gulyás Gergellyel.
Csütörtökre újabb egészségügyi csoport jelezte elégedetlenségét. A magánellátókat tömörítő Primus Egyesület közleményében az áll: „A jogszabályváltozás egyes részletei időzített bombát jelenthetnek a közellátásban és a magánszolgáltatóknál egyaránt." Ezért – mint írták – átfogó egyeztetést sürgetnek az új jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletének részleteiről, "mielőtt az új szabályozás visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai ellátórendszer stratégiai pontjain.”
