Előfizetés

Viharfelhők gyűlnek a gazdaság felett

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.09. 06:00

Fotó: AUDI HUNGARIA
A Covid-19 második hulláma újabb mélyütést visz be a magyar gazdaságnak, és a kilábalás előtt újabb visszaesés jön.
Az a problémánk, hogy a második hullám a gazdaságban is elindított egy második hullámot, lassabb lehet a kilábalás világszerte, mint korábban gondoltuk – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön Portfolio.hu gazdasági konferenciáján. Ezzel a kijelentésével a pénzügyminiszter a kormányból elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság kilábalása lassabb lesz a korábban felételezettnél. A PM illetve Varga Mihály már az első hullám idején is jóval reálisabban ítélte meg a Covid-járvány gazdasági hatásait, még akkor is amikor az MNB hurráoptimista előrejelzésekkel traktálta a közvéleményt. A külgazdasági miniszter, a minden nap újabb és újabb beruházásokat bejelentő Szijjártó Péter, de még maga Orbán Viktor miniszterelnök is minden egyes megszólalásában azt sugallja, hogy a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb túl legyen a járvány utáni gazdasági válságon. Ezzel szemben most a pénzügyminiszter most arról beszélt, hogy nem V-alakú lesz a magyar gazdaság kilábalása a válságból, hanem W-alakú. Vagyis a nyáron megindult felpattanást, a vártnál hamarabb jött és úgy tűnik minden korábbi várakozásnál is súlyosabb második járványhullám lefojtja. Amennyiben igaza lesz a pénzügyminiszternek, az azt jelenti, hogy a következő hónapokban újra lassul a gazdaság. Az igazi fordulópont 2021 május-júniusban következhet be, addigra talán rendelkezésre állhat vakcina, így a gazdaság kilábalása is gyorsulhat - mondta Varga Mihály. A miniszter azt is elmondta, hogy a magyar gazdaság 2022 első felében – az országgyűlési választások idején – érheti el a válság előtti 2019-es gazdasági teljesítményét. A miniszter most nem adott prognózist a magyar gazdaságra, ám korábban egy konferencián elmondta, hogy a tárca idén 5-6 százalékos éves gazdasági visszaesésre számít, amit jövőre 4 százalékos növekedés követhet.  Osztja a pénzügyminiszter előrejelzését a második hullám gazdasági hatásaival kapcsolatban a Kopint-Tárki Zrt. kutatócsapata is. A kutatócég az idénre 5,8 százalékos visszaesést vár – mondta Palócz Éva vezérigazgató a jelentésük tegnapi bemutatásán. A gyors kilábalást a külgazdasági környezet sem segíti, de a határokon belül is számos probléma súlyosbítja a helyzete: a Kopint cégek körében készült felmérése szerint a magyar vállalatok 70-75 százaléka nem kapott semmilyen gazdaságvédelmi támogatást a magyar kormánytól. Eközben a bizonytalan környezet miatt egyre többen azzal számolnak, hogy a korábban vártnál lassabb lesz a kilábalás: a válaszadó cégvezetők csupán 30 százaléka mondta azt, hogy szeptemberre a cégük termelése elérte az év eleji – a válság előtti szintet –, ugyanakkor 63 százalékuk azzal kalkulál, hogy erre csak 2021-ben vagy csak 2022-ben kerül sor. A romló várakozások jól jelzik, hogy a júliusi felmérésben még csak a válaszadó cégek 38 százaléka számított erre a lehetőségre. A Kopint szerint emellett az infláció, a romló munkaerőpiaci és az államháztartási helyzet érdemel külön figyelmet. A munkaerőpiacról még a hivatalos statisztikák szerint is egymásnak ellentmondó adatok érkeznek: a foglalkoztatási helyzet látszólag helyreállt a nyár folyamán, ám valójában az alkalmazottak száma még mindig öt százalékkal alacsonyabb, mint a válság előtt volt. A koronavírus-járvány szétzilálta a munkaerőpiacot sokan csak rövidített munkaidőben, fizetés nélküli szabadságon vagy a szürkezónába szorulva találtak pénzkereseti lehetőséget – mondta Palócz Éva. A keresetek látszólag jelentősen emelkednek – aminek viszont az az oka, hogy a bérstatisztika nem veszi figyelembe részmunkaidőbe szorultak csökkentett fizetését. A hivatalos adatok szerint a reálkereset az első hét hónapban 6,3 százalékkal emelkedek, ám a nettó reálkereset-tömeg csak 1,2 százalékkal nőtt, vagyis végső soron mégiscsak jelentkezik a válság hatása, csak épp nem a teljes munkaidősök kereseteiben. A kutatók azzal számolnak, hogy a foglalkoztatásban maradóknál a bruttó bérek 9 százalékkal emelkednek, ami az idei  3,7 százalékos infláción felül 4,9 százalékos reálkeresetemelkedést jelent. Ám ha figyelembe vesszük a részmunkaidőben foglalkoztatottak bérét is, akkor nemzetgazdasági szinten a reálkereset-bértömeg az idén stagnál - olvasható a jelentésben. A kutatók szerint 2021-ben a magyar gazdaság 3,5 százalékkal, a foglalkoztatás az idei 1,2 százalékos csökkenés után egy százalékkal nőhet, míg az árak idén és jövőre is éves átlagban 3,7 százalékkal emelkednek.  

Nem nőtt tovább a gigahiány

Szeptemberben alig kilenc milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya – közölte a Pénzügyminisztérium (PM). Így az első háromnegyed évben a deficit 2270 milliárd forintra emelkedett, a PM legutóbbi előrejelzése szerint ez az év végére akár 3600 milliárd forintra (a GDP 7-9 százalékára) is nőhet a költségvetési törvényben engedélyezett 367 milliárd forinttal szemben. Szeptember végéig 581 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, míg a versenyképesség-növelő támogatásokra 151 milliárd forintot fizettek ki. Jelentősen növelte a hiányt a gazdaságvédelemhez csak lazán kapcsolódó 128 milliárd forintos turisztikai támogatás. A Kopint-Tárki számításai szerint a költségvetésből kifizetett gazdaságvédelmi intézkedéseket „tokkal-vonóval” együtt 450 milliárd forintra rúgnak, ami az idei GDP egy százaléka.  A hiányt növelték a kieső adóbevételek is, ezek mértékét 700-800 milliárd forintra becsülték a kutatók. Kopint-Tárki szerint az eddig bejelentett intézkedések alapján 6 százalékos GDP-arányos hiányt várnak, ám mert az utolsó negyedévben további kormányzati programok születnek, ezek 7 százalékra emelik a költségvetési deficitet. Jövőre a hiány a GDP öt százalékára csökkenhet. 

Fékezett drágulás

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.10.08. 23:15

Fotó: Béres Márton / Népszava
Meglepetésre csökkent szeptemberi infláció, holott az elemzők stagnálást vártak. Az élelmiszerek azonban ismét kimagaslóan drágultak és a nyugdíjasélet sem lett olcsóbb.
Szeptemberben 3,4 százalékra lassult az éves drágulás üteme. Egy hónap alatt 0,4 százalékkal csökkentek az árak, vagyis így tűnik fordulat állt be az inflációs folyamatokban és ezt a devizai piac erőteljes forinterősödéssel honorálta. A nyugdíjasok inflációja - a magas élelmiszerárak miatt - 3,8 százaléka rúgott. A jegybank még szeptemberben is az augusztusi rekord, a 3,9 százalékos inflációhoz közeli értéket várt, ezért is meglepetés kilencedik havi adat. A közgazdasági tankönyvek szerint súlyos recesszió idején az áraknak is erőteljesen csökkenniük kellene, ám ez a magyar gazdaságban és néhány környező országban nem következett be. Ennek okait még keresgélik az elemzők, sokan a gyenge forintban találják meg a magyarázatot, s ezért is lenne fontos, ha a hazai deviza tartósan erősödni tudna. A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,5, a párizsi, a kolbász 17 , a cukor 11,7, a liszt 11, a szalámi, szárazkolbász és sonka 10,1, a tojás 9,1 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruké 9,6 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatásokért 2,4 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 3,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Vagyis az inflációt továbbra is az élelmiszerárak húzzák fel, a mezőgazdasági előrejelzések szerint ez a trend következő években is megmarad az olcsó munkaerő hiánya miatt, ami egész európai mezőgazdaságban gondot jelent. Az infláció csökkenését döntően az élelmiszerárak mérséklődő ütemű növekedése, az üdülési szolgáltatások 6,9 százalékos áresése, valamint a telefon, internet előfizetések 1,5 százalékos csökkenése okozta – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A következő hónapokban 3,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd decemberre 3,3 százalék közelébe mérséklődhet, így idén 3,5 százalékos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,4 százalék után. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint szeptemberi adat a gyakorlatban annyit jelent, hogy vártnál egy hónappal korábban kezdődött meg az infláció jelentős csökkenése. A következő hónapokban ugyanis a tavalyi év magas bázisa (főként az üzemanyagok esetében) tovább mérsékli majd az inflációs mutatót. Ennek köszönhetően év végére már ismét a három százalékos jegybanki cél közelében alakulhat az áremelkedés üteme. Ugyanakkor egyelőre nem gondoljuk, hogy ez újabb változást indukálna a monetáris politikában, vagyis nem számítunk arra, hogy az MNB visszafordítja a legutóbbi kamatemelést – mondta Virovácz Péter. 

TOP 10 - éves drágulás

Termék Változás (százalék) Friss hazai és déligyümölcs 41,0 Ékszerek 20,3 Sertészsiradék 17,1 Párizsi felvágott, kolbász 17,0 Szalonna 15,5 Új személygépjármű  12,7 Cukor 11,7 Húskonzerv 11,0 Liszt 11,0 Lakásjavítás, -karbantartás 11,0  Forrás: KSH 

Kishantos és a Greenpeace jogerősen pert nyert a magyar állammal szemben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.08. 18:00

Fotó: Népszava
Milliókat zsebelt volna be a Nemzeti Földügy Központ az egykori mintagazdaság szétverése ellen tiltakozóktól, de a bíróság megálljt parancsolt.
A Fővárosi Törvényszék csütörtöki döntése nyomán Kishantos és a Greenpeace Magyarország  jogerősen pert nyert a magyar állammal szemben – közölte a Népszavával a környezetvédő szervezet. Kiemelték: a döntés megerősítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) korábbi ítéletét, amelyben elutasította a magyar állam keresetét.
„A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal”

– tették hozzá.

Kishantos kálváriája Strasbourgban érhet véget
Fotó: Facebook/Greenpeace
A pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügy Központ (NFK) jogelődje, a Nemzeti Földkezelő Alap (NFA) Kishantos és a Greenpeace Magyarország ellen károkozás címén. Az egy évvel korábbi demonstrációt megakadályozandó, az NFA fegyveres őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta. A ma véget ért peres eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották.   A magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája nyolc éve kezdődött. A botránysorozatról a Népszava rendre beszámolt, legutóbb több mint egy éve, 2019 szeptemberében. Mint ismert, az egykori mintagazdaság 452 hektáros területét 2012-ben azzal vette el az állam, hogy a földjeire 10 részre osztva pályázatot írtak ki. Az ügyben 17 per indult, és a kishantosiak többet is megnyertek: kimondta a bíróság, hogy az agrártárca képviselői hazugságokkal vádolták a gazdaságot, és hogy olyan is nyert a földpályázaton, aki nem indulhatott volna. Emlékezetes, 2014 áprilisában a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi, aratás előtt lévő bionövényét, akkori áron csaknem 100 millió forintnyi terményt.
„Örömmel üdvözöljük a Fővárosi Törvényszék döntését, ebben az eleve megdöbbentő indokokkal indított perben. Hiszen, mint végül az ítélet is kimondja, a 2014. áprilisi demonstrációnk törvényes volt, melyet a gyülekezési jog szabályai szerint tartottunk meg. Célja az alapszabályunkban rögzített küldetésünknek megfelelően a természet és az emberi élet védelmének és megőrzésének előmozdítása volt”

– írta a Greenpeace.

A környezetvédők közleménye emlékeztetett arra is, hogy a Kishantossal kapcsolatos egyéb perek hazai szakaszai 2019 tavaszán zárultak le, de a véleményük szerint jogszabálysértő döntések miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.