Előfizetés

A nagy szakszervezeti szövetségek az egészségügyi szolgálati törvény visszavonását követelik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.08. 22:15
Az ápolókat kihagyták a béremelésből
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Alaptörvénybe, uniós előírásokba és nemzetközi egyezményekbe is ütközhet a béremelésből az egészségügyi dolgozókat kihagyó jogszabály.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló  törvényt haladéktalanul „vonja vissza” a kormány és kezdjen egyeztetéseket az érintettek bevonásával – követeli három nagy érdekvédelmi tömörülés. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Népszavához eljuttatott közleménye szerint a parlament által már kedden elfogadott, kihirdetés előtt álló jogszabálynak nem csupán a tartalma, hanem beterjesztésének módja miatt is tiltakoznak.
„Az orvosok bérének emelésével egyetértünk és támogatjuk, azonban ezt ki kell terjeszteni az egészségügyi- és egészségügyben dolgozók teljes körére. A magyar kormány egy teljes munkavállalói csoportot vesz ki a közalkalmazotti szférából és alkot egy új jogállási törvényt számukra úgy, hogy egy ilyen hatalmas jelentőségű kérdésben nem történt előzetes társadalmi párbeszéd”

– írták.

A szakszervezetek felidézték, nekik mindössze 4 órát biztosítottak a már parlament előtt lévő tervezet megismerésére véleményezésére, észrevételeiket pedig nem is tárgyalta a törvényelőkészítő bizottság.
„A törvényben elrejtve a szakszervezeti és munkavállalói jogok elleni durva támadások vannak”

– hangsúlyozták.

Hozzátették, hogy egyebek mellett a sztrájkjog, a sztrájktárgyalások korlátozása felveti az alaptörvény, az európai uniós jogszabályok és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel kötött egyezmények megsértését is.

Ötvenszázalékos béremelést kér az egészségügyi szakdolgozóknak a FESZ

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.08. 18:56
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az érdekvédők szerint jelentős kompenzáció nélkül elvándorlás- és kilépéssorozat várható, most tényleg összeomolhat a rendszer.
Ötvenszázalékos átlagos béremelést kér az orvosi bértábla által nem érintett egészségügyi dolgozóknak és kompenzációs béremelést az egészségügyi dolgozók teljes köre számára a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ). Az érdekvédők szerint a most elfogadott törvény azonnali bevezetése súlyos ellátási gondokat fog okozni a gyógyításban, az ügyeletek ellátásában, számos intézmény működésében.
„Ha nem történik meg a teljes gyógyítói kör anyagi veszteségeinek azonnali és a várható veszteséggel arányos kompenzálása, akkor a szakdolgozók tömeges elvándorlására, kilépésére lehet felkészülni, de a legnagyobb vesztesek a gyógyulásra váró betegek lesznek”

– írta közleményében a FESZ.

Szerintük elfogadhatatlan a közalkalmazotti törvény kivezetése és a dolgozók érdekeivel szembeni lépésnek tekinti a kollektív szerződések megkötésének megtiltását is.
„Az orvosi bértáblában nem érintett egészségügyi dolgozók részére 50 százalékos átlagos béremelést tartunk január 1-jei hatállyal bevezetendőnek, méltányolva a már korábban eldöntött, idei évre tervezett és a közelmúltban megvalósult, csepegtetett béremeléseket”

– fejtette ki a FESZ.

A szakszervezet a 2022-ben és 2023-ban megvalósítandó béremelések részleteiről az orvosi béremelésekkel arányos, konkrét javaslatot küldtek a kormányfőnek. Mielőbbi egyeztetést sürgetnek velük és a Magyar Orvosok Szakszervezetével, és a törvény végrehajtási szabályainak kidolgozásába is beleszólást kérnek.

Szürkezóna és lakásrendelők a lebénuló ellátórendszerben

Átfogó egyeztetésre van szükség az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletének részleteiről, mielőtt az új szabályozás visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai ellátórendszer stratégiai pontjain – közölte csütörtöki közleményében a vezető magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület. A szervezet szerint a bérrendezéssel egy csomagban elfogadott megkötések, például a másodállás vállalásának korlátozása olyan károkat okozhatnak, amelyek a közellátást és a jogkövető magánegészségügyi szolgáltatókat is nehéz helyzetbe hozzák, és ezzel a betegellátás biztonságát veszélyeztetik. A magánszolgáltatók aggályosnak tartják, hogy egy orvos csak akkor vállalhat másodállást, ha egy ma még ismeretlen hatóság ismeretlen kritériumok alapján erre engedélyt ad. Szerintük nagyon kockázatos, hogy a jogszabály döntésre kényszeríti az orvosokat, mert Magyarországon nincs két szektorra elegendő orvos, egyre is alig. – Ennek a szigorításnak ma nem adottak a feltételei, lebénítja az állami és a privát rendszert is. Valós a veszély, hogy a jogszerűen működő intézmények kerülnek lehetetlen helyzetbe, tehát ismét a szürkezóna terjeszkedik majd, és a kevésbé ellenőrizhető lakásrendelők maradnak fenn – fogalmaztak.  

1973-as szintre esett vissza az utasforgalom Ferihegyen

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.08. 18:19

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Kicsivel több mint 88 ezer utas fordult meg szeptemberben a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 94 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Utoljára 1973-ban regisztrált ennyi turistát az év kilencedik hónapjában a nemzetközi repülőtér. Az üzemeltető Budapest Airport csütörtöki közleménye szerint nem csak éves összevetésben jelentős a forgalomcsökkenés, az előző hónaphoz, augusztushoz képest közel 78 százalékkal kevesebben utaztak a légikikötőn keresztül. Ebben az évben Ferihegyen eddig 3,6 millió érkező és induló fordult meg. A légi áruszállítás ugyanakkor ezen adatokhoz képest jól teljesít: szeptemberben 11 ezer tonna árut kezeltek, 2,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A repülőtér üzemeltetője közölte, az árukezeléssel foglalkozó Cargo City felkészülten várja a második hullám alatt érkező egészségügyi szállítmányokat, és megkezdték az előkészületeket a majdani vakcina szállításához és tárolásához.